A gagauzok genetikai alapú antipátiát táplálnak Románia ellen. És szerintük meg is van rá az okuk.
A gagauzok nagyon sokat beszélnek Moldova Köztársaság és Románia egyesüléséről: kijelentik, hogy amennyiben erre sor kerül, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét. Az autonóm terület egyes lakói úgy vélekednek, hogy a két világháború közötti időszakban Románia valóságos „etnocídiumot” szervezett a gagauz nép ellen, mások pedig azon csodálkoznak, hogy miért tartják magukat románnak a moldovaiak, miközben ők, a gagauzok, a moldovai testvéreikért küzdenek.
A Komratban (Comrat) február 2-án tartott, Gagauzia – 2016. Az autonómia megerősítése című fórumon a Gagauzia Autonómia Területi Egység (ATE) vezetősége, élén Irina Vlah baskánnal, továbbá a Népi Gyűlés elnöke, Dmitrij Konsztantinov mellett Chişinău-i, tiraszpoli és moszkvai vendégek is részt vettek. Az eseményre a Gagauzia önrendelkezéséről 2014. február 2-án tartott és a Chişinău-i hatóságok által törvénysértőnek nyilvánított népszavazás második évfordulójának alkalmából került sor.
A fővárosból érkezett legfontosabb vendégek a Szocialisták Pártja (PSRM) vezetője, Igor Dodon és az Orosz Fiatalok Ligája (LRM) vezetője, Igor Tuleancev volt. A fórumról nem hiányoztak a tiraszpoli vezetők sem, akiket Transznisztria hivatalosságaiként mutattak be. Köztük volt az állítólagos transznisztriai külügyminiszter-helyettes, Igor Sornikov, aki felolvasta az önhatalmúlag kikiáltott transznisztriai állam vezetője, Jevgenyij Sevcsuk levelét.
A legkomolyabb deszanttal Moszkva vett részt a fórumon, melynek tagja volt az Orosz Föderáció Chişinău-i nagykövete, Farit Muhametsin, az Állami Duma képviselője, a kulturális bizottság alelnöke, Jelena Drapenko, a Föderáció Szovjetének nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának tagja, Igor Morozov. Szintén a fontos orosz vendégek közé tartozott a moszkvai L. M. Lomonoszov Állami Egyetem rektorhelyettese és a Tatárföld Állami Szovjetének egyik képviselője, Habibulin Albert is.
A népszavazás el nem ismerése nem a gagauz nép baja, hanem Moldova Köztársaságé, mondta Jelena Drapenko orosz képviselő, majd hozzátette, hogy a gagauz autonómia jelenleg a normalitás oázisa Moldova Köztársaságban. Igor Dodon ezúttal nagyon találékonyan viselkedett az orosz képviselők előtt: azt mondta nekik, hogy a Szocialisták Pártja nem orosz-, hanem szovjetbarát szervezet, mert „Moldova Köztársaság akkor erős volt”.
A gagauz felszólalók különböző témákat érintettek: a népszavazás fontossága, a Gagauzia ATE különleges jogállásáról szóló törvény, Oroszország támogatása, az orosz–gagauz testvériség. Viszont a „román veszély” volt minden gagauz szónok visszatérő motívuma.
Az üdvözlőbeszédek Moldova Köztársaság és Gagauzia himnuszainak lejátszása után következtek. A felszólalókat az egyik első szónok – Dmitrij Konsztantinov – befolyásolta, akinek beszéde arról tanúskodott, hogy nem ismerte a legutóbbi Chişinău-i tüntetések részleteit. Kijelentette, hogy a február 2-i népszavazás legfontosabb pontja Gagauzia felfüggesztett statútumára vonatkozott, mely szerint amennyiben Moldova Köztársaság elveszti szuverenitását, az autonóm területnek joga van kikiáltania függetlenségét. Hozzátette: „Mindnyájan látjuk, mi történik jelenleg a Nagy Nemzetgyűlés terén (Chişinău főtere – a szerk.), ahol az emberek egy másik állam zászlójával jelennek meg és szlogenjeikben egy másik állammal akarnak egyesülni.” Konsztantinov úgy mondta ezt, hogy közben Igor Dodon előtt állt, akinek pártja jelenleg a Méltóság és Igazság Platformmal (PDA) és a Mi Pártunkkal (PN) együtt tüntet a Nagy Nemzetgyűlés terén, Moldova Köztársaság zászlóját lobogtatva és előrehozott választásokat, nem pedig a Romániával egyesülést követelve. Gagauzia Népi Gyűlésének elnöke azzal érvelt, hogy a két évvel ezelőtti népszavazás, melyen az egyik kérdés a régió felfüggesztett statútumára vonatkozott, egyesülés esetén nem lett volna lehetséges, mert az ország káoszba sodródott volna.
Mihail Kendigelean, aki az 1990 és 1995 közötti Független Gagauz Köztársaság Legfelsőbb Szovjetének első elnökeként mutatkozott be, köszönetet mondott Oroszországnak, mert odaadta a gagauzoknak a dél-beszarábiai területeket és segített nekik nemzetté válni. Kendigelean azon morfondírozott, hogy vajon hány évig halogatják még Nagy-Románia létrehozását. „Tudjuk, hogy a gagauz autonómia és a gagauz nemzet létezése csak egy független Moldova Köztársaságban lehetséges”, mondta és arra kérte Oroszországot, hogy legyen Gagauzia autonóm jogállásának szavatolója.
Mihail Vlah, akit a népszavazás egyik szervezőjeként mutattak be, a 2014. februári referendumot „gagauz télnek” nevezte, melyet az „orosz tavasz” követett, ezzel a krími és donbaszi népszavazásokra utalva, melyek rámutattak arra, hogy a népek képesek az önrendelkezésre. Szomorúan tette fel a kérdést: „Hogyan mondhatjátok ti, moldovai testvérek, hogy románok vagytok, miközben mi, gagauzok értetek harcolunk?”
Gagauzia Népi Gyűlésének képviselője, Iván Burgudzsi kijelentette, a régió addig lesz Moldova Köztársaság része, amíg az állam független és semleges marad, hozzátéve, hogy Chişinău-nak nincs joga vagy nem tartozik a hatáskörébe a gagauz népszavazás elismerése vagy el nem ismerése, mert az a Gagauzia jogállásáról szóló törvénynek megfelelően zajlott le. Burgudzsi elárulta, hogy „a gagauzok genetikusan éreznek antipátiát Romániával szemben. Úgy véljük, hogy Románia 1918 és 1940 között megszállta ezeket a területeket, a román királyság pedig etnocídiumot hajtott végre a gagauz nép ellen. Nem akarunk Romániában élni, akkor sem, ha az nagy lesz”.
A meghívottak közül gyakorlatilag csak az oroszországi küldöttek nem említették Romániát. Nyikolaj Morozov (a névben jelentkező eltérés az eredeti szövegnek megfelelő – a szerk.) kihangsúlyozta, hogy a külpolitikában most a terrorizmus elleni háború, az Iszlám Állam Szíriából és Irakból való kitakarítása Oroszország célja. Morozov leszögezte még, hogy Oroszországnak „meghatározó szerepe van az ukrajnai konfliktus megoldásában, mert az ukránok az oroszok barátai. Donbaszi szerepvállalásunk elhárította egy genocídium lehetőségét Ukrajnának, Oroszország barátjának abban a térségében”. Morozov kitért még Janukovicsra, a Majdanra, a minszki megállapodásokra, leszögezve, hogy az ukrán Ráda nem akarja megoldani a konfliktust. Morozov Moldova Köztársasággal kapcsolatosan kihangsúlyozta, hogy Moszkva tiszteletben tartja Chişinău Európa melletti döntését, de ez nem maradhat következmények nélkül a két állam kapcsolatában és hozzátette még, hogy a Kreml a tévéből értesült Moldova Köztársaság geopolitikai vektorának megváltozásáról.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
… az államelnök-jelöltek sikeresélyét szinte percenként mérik most már, és van is egy meglepetés… és egy kórház műtőjében éppen beavatkozás közben vált le a mennyezet.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.