A Dragnea-rezsim új társadalmi szerződést kínál: cinkosságot, hallgatást követel a bőség mitikus kosarából kiáradó javakért cserébe.
Ugyanazokban a napokban, amikor Magyarország kormányfője, Orbán Viktor – egy Parlamentben megszavazott törvény hatásaként – éppen törvényen kívül helyezte a Közép-európai Egyetemet, Liviu Dragnea egy befeketítését célzó sorosista összeesküvést leplezett le. A határ mindkét oldalán a demagógia ül tort, látszólag különböző, de alapvetően konvergens ideológiai változatokban. A 2017-es kegyelmi évben Európának ebben a térségében, de nemcsak itt, a populizmus a győztes recept, az a diskurzus, mely a nemzetek és derék vezéreik ellen – démoni módon – mesterkedő ellenségek elítélésével képes az embereket egyesíteni.
A Dragnea-rezsim ebben a környezetben, melyet tovább terhel, hogy Szerbiában szintén populista politikus ért el választási győzelmet, egy történelmi momentum megtestesítőjévé válik.
A szlogenek csábítóak: a nemzeti függetlenség visszaszerzésétől a fejlődés osztalékainak szétosztásának vágyáig. De az üzenetek rikító csomagolása mögött – változatlanul – a demagógia cinikus felelőtlensége, a hatalom megkaparintására és a kiváltságok megszilárdítására irányuló tendencia rejtőzik. A jelenkori demagógia a törvény előtti egyenlőség halálos ellensége. Győzelmei a jogállamiság felszámolását jelzik.
A Dragnea-rezsim nap, mint nap bizonyítja állhatatosságát. Florin Iordache megválasztása a Képviselőház alelnökének – szimbolikus módon – megerősíti a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) 13. sz. sürgősségi kormányrendelet melletti kiállását. Iordache úr a PSD hűséges katonája volt. Visszavonása az igazságügy éléről egyáltalán nem jelenti kegyvesztetté válását, ellenkezőleg.
Hiszen a jelenlegi igazságügy-miniszter politikája nem jelent egyebet, mint a PSD központi céljának továbbvitelét,
Tudorel Toader a nyílt roham, vagyis a leváltás javaslása helyett (a két főügyészről van szó – a szerk.) a bekerítő és hosszú távú stratégiát helyezi előtérbe. Múlt heti nyilatkozatát el kell olvasni és komolyan kell venni. Cselekedeteinek az a célja, hogy állandó nyomás alá helyezze az ügyészségeket és – ebből következően – kodifikálja a politikum állandó beavatkozását a tevékenységükbe. A teljesítményük felmérésére előrevetített auditálás ugyanennek az – egyáltalán nem diszkrét – megfélemlítési eszköztárnak a része. Az igazságügy-miniszternek az a feladata, hogy más fegyverekkel újraindítsa a 13. sz. sürgősségi rendelettel végrehajtani kívánt támadást. Látszólagos semlegessége taktikai előny, annál is inkább, hogy a valódi politikai gazda ugyanaz a kimeríthetetlen Dragnea úr marad.
A Dragnea-rezsim, mint bármely demagóg rezsim,
Liviu Dragnea céljai ambiciózusak. Az állam által nyújtott kínálatok standardjának minden eddiginél nagyobb emelésére van szükség. A romániai nyugalmat a megvesztegetés, mint bevonási és hűségessé tételi rendszer példátlan kiterjesztésével lehet elérni. Dragnea úr türelmetlensége nyilvánvaló: nyugtalanítja annak lehetősége, hogy újra elítélhetik. Ebből következik az igyekezete, mellyel felgyorsítaná ezt a jólétet szétárasztó folyamatot. Az egységes bérezés törvényéről szóló grafikon, amelyet Dragnea úr Facebook-oldalán közzétett, ezt a fajta cinikus felelőtlenséget tükrözi. Olyan lazán dobálózik a számokkal, mintha Románia valamilyen csoda folytán a fejlődés minden képzeletet semmibe felülmúló szintet ért volna el.
Eltűnt az óvatosság bármilyen nyoma. Ennek az útnak a végén csak az állami források kimerülése, az összeomlás, a katasztrófa található. De mindezek elhalványulnak Dragnea úr egyetlen célkitűzésével, népszerűsége megszilárdításával szemben.
A Dragnea-rezsim a kétszínűség és a bérköltségekkel kapcsolatos ellenállhatatlan nagylelkűség kombinációját javasolja kormányzati formának. Kiiktatnak bármiféle jövőre, mint ésszerű fejlődési tervre vonatkozó utalást. Csak a demagógia örök jelene számít ténylegesen, elkábítva egy egész nemzetet. A Dragnea-rezsim új társadalmi szerződést kínál: cinkosságot, hallgatást követel a bőség mitikus kosarából kiáradó javakért cserébe. Az pedig irreleváns részletkérdés, hogy ez a kiáradás csalóka, mint egy délibáb, mely gyengeségeink valóságát leplezi el. A Dragnea-rezsim érzéketlenül folytatja előrehaladását, a jövőt pedig az illúziókkal való üzérkedés és a PSD-hatalom megerősítésének napi gyakorlata váltja fel.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Négyszobás, 135 négyzetméteres szolgálati lakást kapott egy bukaresti villában Mihai Jurca, Ilie Bolojan miniszterelnök kancelláriájának vezetője – derült ki szombaton egy hivatalos dokumentumból.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Augusztus 3-án a magyar fővárosban akarja megünnepelni Budapestnek a román csapatok általi, 1919-ben történt megszállását a Calea Neamului Egyesület. Nézzük, mit is jelentett valójában Budapest „felszabadítása”, ahogy ők azt értelmezik.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.