// 2024. október 22., kedd // Elod
korrupció

A Dragnea-rezsim, a demagógia és a románok nyugalma

A Dragnea-rezsim új társadalmi szerződést kínál: cinkosságot, hallgatást követel a bőség mitikus kosarából kiáradó javakért cserébe.

Ugyanazokban a napokban, amikor Magyarország kormányfője, Orbán Viktor – egy Parlamentben megszavazott törvény hatásaként – éppen törvényen kívül helyezte a Közép-európai Egyetemet, Liviu Dragnea egy befeketítését célzó sorosista összeesküvést leplezett le. A határ mindkét oldalán a demagógia ül tort, látszólag különböző, de alapvetően konvergens ideológiai változatokban. A 2017-es kegyelmi évben Európának ebben a térségében, de nemcsak itt, a populizmus a győztes recept, az a diskurzus, mely a nemzetek és derék vezéreik ellen – démoni módon – mesterkedő ellenségek elítélésével képes az embereket egyesíteni.

A Dragnea-rezsim ebben a környezetben, melyet tovább terhel, hogy Szerbiában szintén populista politikus ért el választási győzelmet, egy történelmi momentum megtestesítőjévé válik.

A demokrácia és a jog uralma elleni rohamot a nép szuverenitásának nevében folytatják.

A szlogenek csábítóak: a nemzeti függetlenség visszaszerzésétől a fejlődés osztalékainak szétosztásának vágyáig. De az üzenetek rikító csomagolása mögött – változatlanul – a demagógia cinikus felelőtlensége, a hatalom megkaparintására és a kiváltságok megszilárdítására irányuló tendencia rejtőzik. A jelenkori demagógia a törvény előtti egyenlőség halálos ellensége. Győzelmei a jogállamiság felszámolását jelzik.

A Dragnea-rezsim nap, mint nap bizonyítja állhatatosságát. Florin Iordache megválasztása a Képviselőház alelnökének – szimbolikus módon – megerősíti a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) 13. sz. sürgősségi kormányrendelet melletti kiállását. Iordache úr a PSD hűséges katonája volt. Visszavonása az igazságügy éléről egyáltalán nem jelenti kegyvesztetté válását, ellenkezőleg.

Hiszen a jelenlegi igazságügy-miniszter politikája nem jelent egyebet, mint a PSD központi céljának továbbvitelét,

az ügyészek megszelídítését és az ellenállási gócok felszámolását.

Tudorel Toader a nyílt roham, vagyis a leváltás javaslása helyett (a két főügyészről van szó – a szerk.) a bekerítő és hosszú távú stratégiát helyezi előtérbe. Múlt heti nyilatkozatát el kell olvasni és komolyan kell venni. Cselekedeteinek az a célja, hogy állandó nyomás alá helyezze az ügyészségeket és – ebből következően – kodifikálja a politikum állandó beavatkozását a tevékenységükbe. A teljesítményük felmérésére előrevetített auditálás ugyanennek az – egyáltalán nem diszkrét – megfélemlítési eszköztárnak a része. Az igazságügy-miniszternek az a feladata, hogy más fegyverekkel újraindítsa a 13. sz. sürgősségi rendelettel végrehajtani kívánt támadást. Látszólagos semlegessége taktikai előny, annál is inkább, hogy a valódi politikai gazda ugyanaz a kimeríthetetlen Dragnea úr marad.

A Dragnea-rezsim, mint bármely demagóg rezsim,

a jólét, fellendülés és humanista nagylelkűség kormányzása kíván lenni.

Liviu Dragnea céljai ambiciózusak. Az állam által nyújtott kínálatok standardjának minden eddiginél nagyobb emelésére van szükség. A romániai nyugalmat a megvesztegetés, mint bevonási és hűségessé tételi rendszer példátlan kiterjesztésével lehet elérni. Dragnea úr türelmetlensége nyilvánvaló: nyugtalanítja annak lehetősége, hogy újra elítélhetik. Ebből következik az igyekezete, mellyel felgyorsítaná ezt a jólétet szétárasztó folyamatot. Az egységes bérezés törvényéről szóló grafikon, amelyet  Dragnea úr Facebook-oldalán közzétett, ezt a fajta cinikus felelőtlenséget tükrözi. Olyan lazán dobálózik a számokkal, mintha Románia valamilyen csoda folytán a fejlődés minden képzeletet semmibe felülmúló szintet ért volna el.

Eltűnt az óvatosság bármilyen nyoma. Ennek az útnak a végén csak az állami források kimerülése, az összeomlás, a katasztrófa található. De mindezek elhalványulnak Dragnea úr egyetlen célkitűzésével, népszerűsége megszilárdításával szemben.

A Dragnea-rezsim a kétszínűség és a bérköltségekkel kapcsolatos ellenállhatatlan nagylelkűség kombinációját javasolja kormányzati formának. Kiiktatnak bármiféle jövőre, mint ésszerű fejlődési tervre vonatkozó utalást. Csak a demagógia örök jelene számít ténylegesen, elkábítva egy egész nemzetet. A Dragnea-rezsim új társadalmi szerződést kínál: cinkosságot, hallgatást követel a bőség mitikus kosarából kiáradó javakért cserébe. Az pedig irreleváns részletkérdés, hogy ez a kiáradás csalóka, mint egy délibáb, mely gyengeségeink valóságát leplezi el. A Dragnea-rezsim érzéketlenül folytatja előrehaladását, a jövőt pedig az illúziókkal való üzérkedés és a PSD-hatalom megerősítésének napi gyakorlata váltja fel.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.