Liviu Dragnea ügyes mozdulattal látványos pofont adott Klaus Iohannisnak, mégpedig Izraelből. A román paloták harca nemzetközi pályára lépett.
Diplomáciai források azt nyilatkozták az Adevărulnak, hogy a kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője időben előkészítették izraeli látogatásukat, de a román nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése által kiváltott botrány miatt titokban utaztak el. Mi volt valójában Dragnea célja és mennyire okozott ez kárt Románia külpolitikájának?
Diplomáciai források azt magyarázták az Adevărulnak, hogy a PSD vezetői jól kidolgozott tervvel rendelkeztek az izraeli útra. „Liviu Dragnea fajsúlyos külföldi utat akart és egy találkozónak Benjámín Netanjáhúval, melynek során elhangzott volna, hogy Románia az elsők között helyezi majd át nagykövetségét Jeruzsálembe, tényleg súlya lett volna”, állította egy karrierdiplomata a külügyminisztériumból (MAE). Állítása szerint a találkozó közös erőfeszítést feltételezett. A következők foglalkoztak vele: Dragnea izraeli tanácsadói; Andreea Păstârnac volt izraeli nagykövet, jelenleg Dăncilă kormányfő tanácsadója és a PSD vezetőjéhez hű diplomaták egyike; Herman Berkovits, Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő román származású orvosa, akit nemrég neveztek ki Dăncilă kormányfő tanácsadójának.
„Az volt a terv, hogy a látogatás előtt egy héttel a kormány
, mutatnak még rá az idézett források. Miért részben? A válasz a memorandum ki nem mondott történetével kapcsolatos, amiről a G4Media.ro írt először. A dokumentum megszövegezésével George Ciamba, a MAE államtitkára, Dragnea bizalmi embere foglalkozott, akit az „igazi külügyminiszternek” szokott becézni a PSD vezetője. Az idézett források szerint a diplomácia vezetője, Teodor Meleşcanu nem értett egyet a dokumentummal. Meleşcanu nem is vett részt azon a kormányülésen, melyen elfogadták a memorandumot, mert éppen Líbiában volt. Helyette George Ciamba vett részt a kormányülésen.
„A saját fülemmel hallottam, hogy a kormányban szó volt erről a memorandumról. Biztos, hogy elfogadták”, mondta az Adevărulnak a jelenlévő miniszterek egyike. De a dokumentum nem jelent meg az elfogadott iratok hivatalos listáján. Nelu Barbu, a kormány szóvivője a múlt szerdai ülés után arra a kérdésre, hogy a kormány elfogadott-e egy ilyen okiratot, a következőket válaszolta: „Nem láttam és nincs semmilyen kommentárom e témával kapcsolatosan.” Liviu Dragnea néhány órával később, az Antena 3-ban lebuktatta: „A kormány elfogadott egy dokumentumot, melynek értelmében döntés született a tel-avivi nagykövetség Jeruzsálemre történő effektív átköltöztetésére irányuló eljárások elindításáról.”
Viorica Dăncilă kormányfő másnap ugyanabban a mondatban cáfolta meg önmagát. Arra a kérdésre, hogy elfogadták-e a memorandumot, vagy sem, Dăncilă a következőket válaszolta: „Igen, a kormányülésen elfogadásra került egy memorandum, nem mondhatom el, hogy mit tartalmaz. A Külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy minősítetté kell nyilvánítani ezt a dokumentumot és így is történt. Amikor elfogadjuk, akkor majd elküldjük Iohannis elnöknek”, válaszolta Dăncilă.
Tehát, volt, vagy nem volt? A válasz a kormány rejtett szándékával kapcsolatos. „Dragnea és Dăncilă nagyon jól tudták, hogy a memorandumhoz szükség van Iohannis engedélyére, mert egy nagykövetséget nem lehet az elnök aláírása nélkül átköltöztetni. Csakhogy megpróbálták megkerülni és ehhez a trükkhöz folyamodtak: kidolgoznak egy szándékmemorandumot, melyben az áll, hogy megkezdődtek a tárgyalások a nagykövetség áthelyezéséről. Csakhogy ez nem illik bele a szokványos diplomáciai eljárásokba, ráadásul egy nagykövetség áthelyezéséről szóló dokumentum nem titkos, mert abban technikai jellegű kérdések szerepelnek. Az a véleményem, hogy megpróbálták megkerülni Iohannist, hogy legyen egy dokumentumuk, amire majd hivatkozhatnak az izraeli látogatás során”, magyarázták az Adevărulnak diplomáciai források.
Az okirat a mai napig nem jutott el Cotroceni-be, erősítették meg az Elnöki Hivatalból származó források, Iohannis elnök vehemens bírálatai dacára. A kormány arra hivatkozik, hogy csak a még el nem fogadott végleges memorandumot küldi majd át, nem a szándékra vonatkozót.
Az Adevărul már a múlt héten exkluzív módon beszámolt arról, hogy Viorica Dăncilă kormányfő Izraelbe készül. Nelu Barbutól, a kormány szóvivőjétől a keddi kormányülés után az újságírók megkérdezték, hogy Viorica Dăncilă másnap Izraelbe utazik-e. „Jelen pillanatban nincs mit bejelentenem a kormányfő következő időszakra vonatkozó programját illetően”, válaszolta Nelu Barbu. A hivatalos bejelentés csak néhány órával később érkezett, melyben rámutattak arra, hogy a kormányfő Izraelben „emlékezik meg a 70 évnyi megszakítás nélküli diplomáciai kapcsolatokról”.
Liviu Dragnea esetében ugyanez volt a helyzet. A sajtó előbb forrásokra hivatkozva írta meg, hogy a PSD vezetője Viorica Dăncilával egyszerre tartózkodik majd Izraelben. Aztán a Képviselőház bejelentette, hogy Dragnea szerdán és csütörtökön a Szentföldön lesz, majd a PSD sajtóirodája tájékoztatott arról, hogy Dragnea csak csütörtökön tartózkodik majd Jeruzsálemben, ahol Izrael állam elnökével, Reuvén Rivlinnel és Benjámín Netanjáhúval találkozik majd.
Adrian Năstase volt kormányfő az Adevărul Live-nak adott interjújában bírálta a kormánynak a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére vonatkozó szándékát. „Egy tényhelyzetet nem fogadhatunk el jogos helyzetnek. Mert akkor az oroszok is előállhatnak azzal, hogy «miért nem fogadjátok el a krími tényhelyzetet?». A nemzetközi jog szempontjából a döntésnek nincs igazolása. 13 határozat létezik az ENSZ Tanácsa és a Biztonsági Tanács részéről. Politikai szempontból lehet igazolása. Románia, akárcsak az AEÁ, többé nem léphet fel közvetítőként az arabok és izraeliek közötti kapcsolatban, hanem részévé vált ennek a konfliktusnak, ami szembeállít bennünket az arab világgal”, mondta Adrian Năstase.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.