// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A Centenárium megünneplésének annyi!

// HIRDETÉS

És csodálatos módon, ezúttal nem a magyarok, nem Orbán Viktor a hibás.

Ehhez már semmi kétség sem fér. A Centenárium megünneplésének befellegzett, még akkor is, ha zárójelbe tesszük a józan eszünket és elhisszük a művelődési és nemzeti identitási miniszter, George Ivaşcu úr ostoba kijelentéseit, melyek szerint azt egészen 2020-ig kiterjesztik.

Nincs már lehetőség behozni a lemaradásokat, sem hamut szórni a fejekre. Ami amúgy is teljesen őszintétlen és teljesen híján lenne a hitelesség bármilyen nyomának.

És ezért nem hibás sem Budapest, sem az Orbán Viktor által vezetett kormány,

az összes barátságtalan akciója ellenére, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a magyarok sem, az állítólagos trianoni igazságtalansággal, történelmi sebbel kapcsolatos összes mániáik dacára. Ezért teljes mértékben a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció a hibás, mely már a kormányzás átvételétől kezdve mindent elkövetett a románok megosztásáért, hátha-hátha megmenthetik a börtöntől a PSD elnökét, Liviu Nicolae Dragnea urat. Mely műveletben az RMDSZ gyakran volt a szövetségese.

Mától kezdve a Román Akadémia is írhat és közzétehet annyi kiáltványt, amennyi csak a tollán kifér és az elméje gyártani tud. Hol egyesülésről, hol a hagyományos család védelmében, hol a humaniórák iskolai tanrendekben betöltött helyének megőrzéséről. Az Akadémia, az Ortodox Egyházhoz hasonlóan, mindig akkor hiányzott a közéletből, amikor a leginkább szükség lett volna rá. Augusztus 10-én vagy néhány nappal később, amikor a politikai hatalom, mellyel együtt él, mely pénzeli és  ezáltal megvásárolja a hallgatását, egy újabb kővel egészítette ki a román–román háború siralmas emlékművét. De míg az Akadémia némán hallgatott, a Román Ortodox Egyház mímelte az állásfoglalást, egyaránt mímelve az apolitikusságot is. Végső soron hogyan is ítélhette volna el a Nemzeti Egyház egy olyan kormányzat bűnös természetét, mely éppen nemrég hajított a perselyébe újabb százmilliót a Nemzet Megváltása Katedrális befejezésére? Mely megváltás a „majd ha fagy”-ra várható, tekintettel arra, hogy

az egyházvezetők és az akadémikusok is a behódolás, a gyáva hallgatás, a kardot elkerülendően lehajtott fej leckéjét ültetik el a népben.

A mai Romániában a Centenárium olyan valamivé vált, ami iszonyatosan hasonlít a gyermekkorombeli üveghalakra. Giccs, manipulációs célú, a nyilvánvaló bűnösségek és gazemberségek elrejtésére tett kísérlethez szolgáló tárgy és téma. Ez szabad szemmel látható volt múlt kedden, amikor egy Sebastian Cucoş nevű úriember, aki a Román Csendőrség vezetője volt azon a napon, amikor urasága intézménye nem a románok, hanem a politikai hatalom, a PSD–ALDE kormányzat szolgálatába állt és szomorú előadást mutatott be az országnak. Odaállt Cucoş úr a Nemzeti Lobogó mellé, sőt, egy adott pillanatban be is mocskolta az érintésével, kezeseként hívta az általa zuhatagban ontott hazugságok mellé, sőt, ugyanez a Cucoş úr még az Arkangyalok mellé is helyezte magát és, persze, dicshimnuszokat zengett saját magáról.
Aztán Cucoş úr beletaposott a hála pedáljába, melyet nemcsak akkor kellene a csendőrök iránt kimutatnunk, amikor a hóviharokból és az árvizekből mentenek ki bennünket, hanem akkor is, amikor bűnös parancsok teljesítéséhez visszaélnek a könnygázzal, a gumibottal, a testpáncéllal. Hogy aztán ugyanez a Cucoş úr a Centenárium megünneplésére hivatkozzon. Melynek nevében, szerinte – lásd Uram! –, szeretnünk kellene, testvériségre kellene lépnünk a goromba alakokkal, a pribékekkel.

Cucoş úrnak, Carmen Dan belügyminiszter asszonyhoz hasonlóan, semmi megbánnivalója sincs.

Lemondáson sem gondolkodik. Ellenkezőleg. Véglegesítésre törekszik. Sebastian Cucoş úr az egész múlt keddi tevékenységével egyértelműen rosszabb még Tudorel Postelnicu ceauşiszta miniszternél is. Abban legalább volt erő kimondani, hogy „Egy tökfilkó voltam!”. 28 évvel később Cucoş úr a jellemtelenségét és méltósága hiányát azzal akarja elrejteni, hogy aljas módon a Centenáriumra hivatkozik és előléptetésről álmodozik.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS