A Btk. megcsonkítása elleni összes lehetséges forgatókönyv

A büntetőjogot a bűnözők javára módosító sürgősségi rendeletet egy másik sürgősségi kormányrendelettel vagy az Alkotmánybíróság döntésével lehet blokkolni. Mindkét esetben, a jogi érveken túlmenően, létfontosságú az utca nyomása, mert már csak kilenc nap van hátra a PSD-s „könyörületesség” hatályba lépéséig. Tehát megkezdődött a visszaszámlálás. Mit lehet még tenni?

A kormány döntése szerint a Büntető törvénykönyvet radikálisan módosító sürgősségi rendelet 10 nap múlva lép hatályba. Megakadályozhatók ilyen rövid idő alatt a rendelet hatásai? Ez a kérdés riasztja a politikusokat és a tüntetőket is, de teljesen különböző okokból: az előbbiek az akták lezárását akarják, az utóbbiak a törvényt támogatják, nem az alkudozásokat. Röviden, négy módon akadályozható meg a Grindeanu-kormány által a büntetőügyesekkel szemben mutatott tolerancia: ebből háromhoz az Alkotmánybíróságra (CCR) van szükség, az egyik pedig kizárólag a kormány akaratától függ. Íme, részletesebben:

1. Alkotmányos természetű jogvita.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) azzal kereste meg az Alkotmánybíróságot, hogy a végrehajtó hatalom (a kormány) a törvényhozó hatalom (Parlament) fölé helyezkedett és semmibe vette a bírói hatalmat (CSM). A bírák azt állítják, hogy a Büntető törvénykönyv ennyire masszív, ennyire engedékeny módosítása, mellyel leszűkítik az üldözendő tettek szféráját, nem hajtható végre sürgősségi rendelettel. Miből fakad a sürgősség?, teszi fel a kérdést a CSM, főleg, hogy a rendelet, bár sürgősségi, paradox módon csak 10 nap múlva lép hatályba. Tehát sürgős, de nem most.

A CCR egyik korábbi döntése szerint a kormány csak akkor fogadhat el sürgősségi rendeleteket, ha „együttesen megvalósulnak” a következő feltételek: egy rendkívüli helyzet fennforgása; ennek szabályozása nem tűr halasztást; a sürgősséget a rendeletben meg kell indokolni. Az éjszaka közepén végrehajtott Btk.-módosítás esetében nemcsak nem teljesült együttesen a három feltétel, de konkrétan egyiket sem tartották be. Florin Iordache igazságügy-miniszter, amikor a sürgősségről beszélt, akkor a CCR döntéseire hivatkozott, melyek alkotmánysértővé nyilvánították a Büntető törvénykönyv több cikkelyét. De a „hibás” cikkelyeket a Parlament is összhangba hozhatta volna a bíróság döntésével, ahol a PSD-nek amúgy is kényelmes többsége van. Florin Iordache azt is állította, hogy a bíróság által a Büntető törvénykönyv cikkelyeire kimondott alkotmánysértési döntések törvény szerint 45 nap után hatályukat vesztik, tehát némileg indokolt volt a kormány sürgős lépése. De a CCR legtöbb döntése már jóval túllépte a 45 napos határidőt, tehát a kérdéses rendelkezések amúgy sem érvényesek, és a Parlament nyugodtan átfogalmazhatta volna, annál is inkább, mert a Büntető törvénykönyv a sarkalatos törvények közzé tartozik. Elenina Nicuţ ügyvéd azt állítja, hogy a rendelet sürgős jellegének hiánya, bár bürokratikus részletkérdésnek tűnik, nagyon jó érv a bíróság előtt, mely már korábban is elutasított ilyen okból sürgősségi kormányrendeleteket. „A CSM azzal, hogy a sürgősség hiányára hivatkozik, a kormány teljes aktusára mér csapást, tehát a rendelet teljes egészében alkotmánysértőnek nyilvánítható”, magyarázta az Adevărulnak Elenina Nicuţ.

A CSM, szintén a megkeresésében, bírálja a kormányt, mert

nem vette figyelembe a bírói hatalmat, amikor módosította a büntetőjogot.

A törvény szerint „a CSM plénuma véleményezi azokat a jogszabálytervezeteket, melyek a bírói hatalom tevékenységére vonatkoznak”. A Büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartási törvénykönyv pedig „vitathatatlanul olyan jogszabályok, melyek a bírói hatalom tevékenységét érintik és ezért véleményezésre a Tanács elé kell azokat terjeszteni”, hangsúlyozza a CSM. Csakhogy az Igazságügyi Minisztérium ezt a követelményt nem teljesítette. Florin Iordache csak formálisan küldte véleményezésre a rendelet szövegét a CSM-nek, kedd délután, a kormány viszont néhány órával később már el is fogadta a rendeletet. „Az Igazságügyi Minisztérium (mint a kormány tagja) viselkedése, de az egész kormányé is, mely annak megállapítása nélkül fogadta el a jogszabálytervezetet, hogy meglettek volna a szükséges véleményezések, olyan eljárás, mely nem maradhat büntetlenül az Alkotmánybíróság részéről”, szögezi le a CSM.

A CSM megkeresése nyomán az ügy most átkerül a CCR-hez. Normális esetben, tekintettel a módosítások fontosságára, a bíróságnak állást kellene foglalnia a rendelet hatályba lépéséig hátralévő kilenc napon belül. Mert különben hiába hoz ítéletet, a CCR döntései csak a jövőre vonatkoznak. Tehát elég, ha a Grindeanu-kormány által elfogadott rendelet egyetlen percig is hatályban van, hogy mindazok a büntetőügyesek, akiknek a kormány megbocsátott, kedvezőbb büntetőjogban részesüljenek, tehát megússzák a büntetést. De a CCR gyakorlata azt mutatja, hogy az ügyek tárgyalására csak hosszú hetekkel az iktatásuk után kerül sor, de az utca folyamatos nyomása akár az alkotmánybírókra is hatást gyakorolhat. És ez még nem minden: a CCR döntései a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésük után válnak kötelezővé. A Hivatalos Közlöny pedig a kormánynak van alárendelve.

2. A nép pártján áll a nép ügyvédje?

Victor Ciorbea az egyetlen, aki egy sürgősségi rendeletet, mint egészet megtámadhat a CCR-n anélkül, hogy a CSM által alkalmazott „alkotmányos jellegű jogvita” trükkjéhez kellene folyamodnia. Míg a CSM lépését – mely sokkal inkább technikai érvekre vonatkozik – a CCR elutasíthatja, a nép ügyvédjének (ombudsman) megkeresése az ügy tartalmi részére vonatkozna, tehát nagyobb esélye lenne a sikerre. Csakhogy Victor Ciorbea, aki az életrajza szerint inkább jobboldali politikus lenne, az utóbbi időben a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) játékát űzte, mert félt a leváltástól. Úgy tűnik, hogy a kormány oldalán áll ez utóbbi és az utca vitájában. „Mi csak hatályba lépés után támadhatjuk meg a törvényeket és a sürgősségi rendeleteket”, állította, holott a rendelet egy része már hatályba lépett, tehát jogi szempontból Ciorbea fedezve lenne.

Klaus Iohannis elnök szerdán meglátogatta Ciorbeát, hogy meggyőzze, támadja meg a CCR-n a rendeletet. „A nép ügyvédje megígérte, hogy gyorsan elemzi a helyzetet és azt remélem, hogy holnapig vagy holnaputánig meghozza a helyes döntést és megkeresi a CCR-t (pénteken meg is tette – a szerk.). A nép ügyvédjének minden bizonnyal körül kell majd néznie egy kicsit és látnia kell, hogy Románia fel van háborodva. „Nálunk a jogállamot érte támadás”, mondta Iohannis elnök.

3. Bíróságokon felvetett alkotmányossági kifogások.

„Az ügyészeknek meg kellene nézniük a kormány rendelete által hátrányosan érintett ügyeket, főleg ami a büntető perrendtartási törvénykönyv már hatályba lépett módosításait illeti, és bíróságokon kellene alkotmányossági kifogásokat emelniük. Az egyik érv a rendelet sürgős jellege lehetne, amire a CSM is hivatkozott”, mondja Elenina Nicuţ ügyvéd. A gondot itt is a nagyon szűk határidő jelenti. A kifogás eldöntéséig, a CCR által kijelölt tárgyalási napig lejár a hátralévő kilenc nap.

4. Az ideális változat:

egy olyan sürgősségi kormányrendelet, mely visszavonná a kedd éjszaka végrehajtott módosításokat. Így lehetne a legkönnyebben feszültségmentesíteni a helyzetet. Klaus Iohannis különben tegnap levelet küldött Sorin Grindeanu kormányfőnek, melyben a Büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendelet eltörlését kérte, mert „mélységesen negatív hatásokat gyakorol a jogállamiság működésére”.

„Megengedhetetlen, elfogadhatatlan, ezzel gúnyt űztek. Nem lehetséges, hogy a kormány éjszaka, a CSM véleményezése nélkül, napirendre tűzés nélkül sürgősségi rendeletet fogadjon el egy ennyire kényes területen, mint amilyen a Büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartási törvénykönyv. Ez egyszerűen tűrhetetlen.” (Klaus Iohannis elnök)

Szenátus: A sürgősségi rendelet már nem sürgős

A büntető törvénykönyvek módosításáról szóló sürgősségi rendeletet és a közkegyelemről szóló törvénytervezetet, melyeket a kormány kedd este fogadott el, a Szenátus plénuma három hét múlva fogja megvitatni. A PSD–ALDE-s többség nem támogatta a kormány javaslatát, hogy sürgősségi eljárásban vitassák meg azokat és szavazzanak róluk. „Gyakorlatilag középutat választottunk: nem is használjuk ki a törvénytervezetek vitájára szánt maximális időt, de a kormány sürgősségi eljárásra vonatkozó álláspontját sem tesszük a magunkévá”, mondta Şerban Nicolae, a PSD-s szenátorok frakcióvezetője, aki most már nem tartja sürgősnek a kormány által elfogadott jogszabályt. A hatalom lépését elsősorban az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) ellenezte. Vlad Alexandrescu USR-s szenátortól megvonták a szót, amikor a kormányt és a PSD–ALDE-s többséget kezdte bírálni.