// 2026. április 8., szerda // Dénes

A bevándorlók és a nép gyermekének kegyetlensége

// HIRDETÉS

A sok sematikus kultúrkampf-magyarázat mellett jól elfér Slavoj Žižek provokatív gondolatkísérlete is.

Vajon szilveszter éjszakáján a bevándorlók tudatosan a nyugati társadalom értékeit akarták megsérteni? A politikai felelősöknek mindenesetre ki kellene lépniük szűkkeblű gondolkodási sémáikból.

Sokat írtak és beszéltek a kölni szilveszter éjszakáról és nemcsak azért, mert traumát okozó esemény volt, hanem mert a jelenlegi legnagyobb politikai gonddal, a bevándorlással áll kapcsolatban. De nem túl sok magyarázat volt igazán meggyőző. A berlini kormány egyik minisztere egy összeesküvés lehetőségéről beszélt ártatlan arccal, de azt nyilvánvalóan nem mondhatta el, hogy ki és miért esküdött össze. Egy szemfülesebb svájci művésznő a Dóm téren tüntetett meztelenül, akkor is tiszteletet követelve magának, ha éppen pucér, amivel azt kívánta sugallni, hogy azzal az elutasítással kíván harcolni, amit a muzulmánok a nem teljesen elleplezett nők iránt mutatnak. Ebben a csatában élen jártak a feministák, azt gyanítva, hogy a szilveszter éjszakai undorító támadások csak a szexizmus túlpörgetései voltak, amitől – végül is – a nyugati társadalmakban is van alkalom félni. Leegyszerűsítőbb magyarázatokkal is találkoztam, melyek szerint társadalmi kitaszítottságuk miatt absztinenciára kényszerített fiatalok serege nem is tehetett egyebet.

Mégis a legtöbbek által elfogadott,

a „civilizációk ütközéséről” szóló magyarázat túlságosan általános

és nem magyarázza, hogy miért egyszerre több városban, illetve miért szilveszter éjszakáján és nem máskor került sor ilyen eseményekre. Egy valamivel jobb magyarázattal Slavoj Žižek, az ideológiai baloldal sztárja, valójában egy nonkonformista és besorolhatatlan gondolkodó állt elő. Röviden, Žižek azt állítja, hogy valójában a „farsang egyik obszcén változatának” voltunk a tanúi.

Állítása szerint Kölnben valami ahhoz hasonló történt, amit Robert Darnton amerikai történész írt le a XVIII. századnak szentelt könyvében, A nagy macskamészárlásban. 1730-ban, Párizsban több nyomdászinas egyik éjszaka megkínozta és meggyilkolta az összes elfogott macskát, beleértve munkaadójuk feleségének kedvenc cicáját is. Úgy tűnik, hogy a fiúkkal rosszabbul bántak, mint az elkényeztetett kis macskákkal és úgy döntöttek, így egyenlítik ki a számlát. De az egész jelenet olyan volt, mint egy nevetéssel és sikongatással kísért mulatság, egy vidám és felszabadító jellegű esemény. Žižekben azonban felmerül a kérdés, hogy miből fakad a kegyetlenséget kísérő vidámság? Érdekes, hogy egy román etnográfus szintén lejegyzett egy elszigetelt szokást, a kutyaakasztást, melyet szintén a kegyetlen öröm hahotázása kísért, bár nem tudta feltárni az eredetét.

Mindenesetre, állítja Žižek,

a nép egyszerű gyermeke mindig is kegyetlen volt

és csak egy idealizáló előítélet láttatta erkölcsileg magasabb rendű lénynek, csak azért, mert ő maga is elnyomott volt. A farsang mindig is alkalmat jelentett arra, hogy szabad utat engedjenek a bosszúszomjas erőszaknak, szimbolikusan felborítva a dolgok rendjét, és különösen a macska tűnt tökéletes áldozatnak vagy olyan közvetítőnek, melyen keresztül levezethető volt az erőszak. A fiatalok, hogy gúnyt űzzenek egy felszarvazottból, egy macskát dobálnak egymásnak, közben a bundáját tépve nyávogásra kényszerítik. A franciák ezt, mondja Žižek, faire le chat-nak nevezik, a németek pedig Katzenmusik-nak, és a maga részéről mindkettőt teljes mértékben kifejező elnevezéseknek tekinti: „A macskát a magánélet egyik legintimebb aspektusával, a szexszel kapcsolták össze. Le chat, la chatte, le minet a nép nyelvén nagyjából ugyanazt jelenti, mint az angol „pussy”, évszázadokon keresztül obszcén dolgokat fejezett ki.”

Žižek állítása szerint elképzelhető, hogy Kölnben valójában e kegyetlen játék kortárs változatának voltunk a tanúi. Egy kiváltságos német középosztály ellen irányuló faire le chat-nak: „Nem lehet szó a szexuális vágy hirtelen impulzusáról – ez diszkrétebben is jelentkezhetett volna –, sokkal inkább a félelemkeltés és megaláztatás nyilvános előadásáról, arról a műsorról, melynek során a kiváltságos németek ’pussy’-jait fájdalmas tehetetlenségre redukálták.”

Ebben a helyzetben, állítja még a filozófus, nagy

ostobaság lenne nekiállni megtanítani a muzulmán bevándorlóknak,

hogyan viselkedjenek a nőkkel, hogyan kell betartani a nyugati társadalmi illemkódexeket, hiszen ők nagyon is tudják, mit várnak el tőlük, mint idegenektől egy domináns kultúrában, de éppen az volt a céljuk, hogy megbotránkoztassák a nyugatiakat.

A konvencionálisan gondolkodók számára megdöbbentően hangzik Slavoj Žižek elmélete, de képes elkerülni a szokványos ideológiai sémákat. Mert bár baloldalról érkezik, nem egy új nomád proletariátust, egy jobb jövő „hírnökeit” látja a bevándorlókban, és mert képes józanul felhívni a figyelmet a bevándorlók és a befogadó ország közötti bonyolult és ambivalens kapcsolatra.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán
Székelyhon

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Kedd éjféltől 36 banival lett olcsóbb a gázolaj a kormány által múlt pénteken elfogadott jövedékiadó-csökkentés következtében. A standard gázolaj literenkénti ára – töltőállomástól függően – 9,93 és 10,38 lej között alakul Székelyföldön.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS