1990. március, Marosvásárhely: nem is a románok voltak a hibásak

Ioan Talpeş tábornok a Prima TV Amintiri din viitor című műsorában az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről beszélt, ahol jelentős konfliktus robbant ki a magyar és román népesség között.

„Az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos egyik leghamisabb megközelítés az, hogy a Securitate provokálta ki azt az összecsapást. Ez az egyik leghamisabb megközelítés.

Nem mondható, hogy a Securitate provokálta ki, mert az már nem létezett.

A 90-es évek elején nagy külföldi beszivárgás volt a magyar térségben, főleg Magyarországról, de egyesült államokbeli, kanadai, németországi lefedettséggel is”, magyarázta Talpeş tábornok.

„Akkoriban a nemzetvédelmi miniszter tanácsadói csoportjának főnöke voltam. Minden, ami akkoriban Romániában történt, olyan figyelmeztetés voltak, melynek meg kellett értetniük velem azt, ami történik. Olyan játékokról volt már szó, melyek túlléptek egy politikai váltás kérdéskörén”, meséli az akkori idők kontextusát Talpeş.

Azt kellett nekik közvetíteniük, amit láttatni akartak

A SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat) volt vezetője azt mondja, provokációk voltak Romániában, de nehezen lehetett kideríteni, kik állnak mögöttük, főleg úgy, hogy a „demokrácia nevében” történtek.

„Kezdett úgy tűnni, hogy bármi lehetséges. Érthetetlen volt. Akik ezeket táplálták, azzal indokolták, hogy a demokrácia nevében teszik. Nehéz volt rájönni, hogy ki provokál külföldről. A magyarok nemzeti ünnepe közeledtével egy sor információnk volt arról, hogy konfrontáció fog kirobbanni Erdélyben, különösen a 3 megye térségében. De nem voltak információink a terepről, a térségben már nem volt hírszerző rendszerünk. Éppenséggel a beszivárgás egy formájával próbálkoztunk a térségben. Magyarország nemzeti ünnepe előtt 3-4 nappal sikerült megfigyelnünk, hogy Marosvásárhelyen, de nemcsak ott jelen voltak bizonyos profi tévés és rádiós csapatok. Két tévéről és négy rádióról volt szó. Kanadaiak, németországiak és franciaországiak voltak. Csak akkor küld valaki oda, vagy a világon bárhova csapatokat, ha tudja, hogy valaminek történnie kell ott. Lépéshátrányban voltunk, mert tudtuk, hogy ők azt fogják majd közvetíteni, amit láttatni akarnak”, árulta el Ioan Talpeş.

A tábornok akkor megpróbálta ezt kivédeni, és beszélt Răzvan Theodorescuval, a Román Televízió igazgatójával, hogy küldjön tévés csapatokat a helyszínre, de nem volt pénz erre. „Akkor – Stănculescu (honvédelmi – a szerk.) miniszter engedélyével – arra utasítottam a hadsereg tévés részlegét, hogy széledjenek szét a három megyében, Hargitában, Kovásznában és Marosvásárhelyen (így! – a szerk.). Így tudtuk párhuzamosan közvetíteni az eseményeket. Ha nem lettek volna meg a saját bizonyítékaink is, a marosvásárhelyi eseményeket még ma is a románok magyarok elleni akciójának tekintenék”, vélte Talpeş tábornok. Hozzátette, hogy a felvételek sokkolták Európát, de végül sikerült bebizonyítani, hogy az utcai harcokban bántalmazott Cofariu nem magyar, hanem román volt.

„1990-ben nem tudtuk Európában közzétenni az eseményekkel kapcsolatos saját kazettánkat. Udvariasan, szépen fogadott bennünket mindenki, de közölni nem közölték”, mondja a katonai televízió felvételeinek sorsáról Talpeş.

Hogyan vezették félre a romániai eliteket

Ioan Talpeş szerint a terv ennél is nagyobb szabású volt. „A marosvásárhelyi események előtt azokat az eliteket, melyek már bizonyították, hogy szerintük Románia útja Európába vezet, és a demokráciát hirdették, meghívták egy magyar–román fórumra, Magyarországra. Azt hiszem, itt egy lelkiismereti kérdésről van szó az illető személyek esetében. Nem fogom megnevezni őket. Azt hiszem, eljön majd a pillanat, amikor meg fognak szólalni, és elmondják, hogy félrevezették őket. A viszály kirobbanása napján mindahhoz, amit tudtak, a magyar szálon jutottak hozzá: hogy a románok likvidálni akarják a magyar lakosságot. Ezek az emberek elküldtek néhány felhívást Magyarországról, amiben a románok voltak a bűnösök. Mindig a többség a hibás. Senki sem fogja fel, hogy egy többséget manipulálni is lehet”, magyarázta a SIE volt főnöke.

Magyarkérdés csak akkor van, ha valaki létre akarja hozni

Ioan Talpeş azt állította, magyarkérdés nem létezik, csak bizonyos érdekcsoportok által kitalált gond. „Nem hiszem, hogy a magyarságnak lenne bármilyen gondja, hacsak nem akarja valaki ezt a gondot létrehozni. A magyarság felelősségteljes, néhány kalandvágyó kivételével, akik történelmi bosszút, visszaszerzéseket akarnak. A magyar diaszpóra Trianonnal kapcsolatos vitái fenntartottak bizonyos feszültséget. A diaszpórának az volt a meggyőződése, hogy sor kerül a második világháború utáni döntések felülvizsgálatára.

El kell majd végeznünk egy mélyreható elemzést, de a magyaroknak is, azokról a dolgokról, melyek elválasztanak, és melyek közelebb visznek egymáshoz bennünket. Most más időbeli és anyagi földrajzban vagyunk (így! – a szerk.)”, mondta még Talpeş.