Ami ma Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon történik, egyértelműen tagadja mindenféle valóságos kulturális pluralizmus lehetségességét.

Ha egy magánvállalatnál dolgozna valaki ilyen ütemben és hatásfokkal, rövid időn belül kézhez kapná felmondólevelét.

Egy ideje a románság szimbolikus térfoglalásának vagyunk a tanúi Marosvásárhelyen és Marosszéken.

A jegybankról többször bebizonyosodott az elmúlt években, hogy a lakosság helyett a pénzintézetek és a nemzetközi hitelezők érdekeit védi.

Kövezzenek meg érte, kiáltsanak ki antidemokratikus bértolllnoknak, ám én akkor is úgy hiszem, hogy elegendő párt áll sorban az erdélyi magyar választók szavazataiért.

A Csíki Sör Manufaktúra közleményben tiltakozik, s egyfajta érzelmi zsarolást folytat. Azt nem említi, hogy felajánlottak számára egy helyszínt, de azt nem fogadta el.

Ma sem érzi magát biztonságban a román elnyomó hatalom, 95 év után sem. Ma sem hiszi el bizonyosan, hogy egy idegen országot kapott ajándékba.

Csodálatos adottságai vannak Székelyföldnek, hasonlóak Karintia egyes vidékeihez. De nem tudjuk eladni magunkat, mert sok minden hiányzik a korszerű üdültetéshez. Nem arculatot kell építeni okoskodó márkázó szakértők tanácsára, hanem el kell tanulni a vendéglátás kiadó szobán túli fortélyait.

Senki nem akarja visszasírni a Ceauşescu-korszakot, de azt sem lehet elfogadni, hogy Ceauşescu emberei, akik a népirtást valóban elvégezték, még mindig ott ülnek a parlamentben, kezükben van a gazdaság, azaz még mindig irányítanak.

„Azért ne használjuk az előzetes letartóztatás eszközét, mert ez egyes személyeket zavar? Szerintem a kérdés az, hogy ezek az emberek miért követik el a bűncselekményeket, nem pedig az, hogy a DNA miért emel vádat, és tartóztatja le őket.” Interjú.

Azok, akik ma a sokszínűségre hivatkozva a szólásszabadságot szeretnék korlátozni, a liberalizmus árulói.

Hatalmas piaci résre érzett rá a Nagyváradi Egyetem orvosi és gyógyszerészeti karának dékánja, amikor elkezdett azon gondolkodni, hogy jó lenne magyar szakot is indítani a Körös-parti oktatási intézményben.

A bözödújfalusiak közül többen azért cseréltek vallást, hogy meneküljenek, és azért nem menekültek meg, mert vallást cseréltek.

Egy folyamatosan veszélyeztetett nemzeti közösség nem engedheti meg magának a tétovázást, bizonyítványának örökös magyarázatát.

Ha körülnézünk Erdélyben, majd minden városban találunk – még ott is, ahol valójában semmi keresni valójuk nem lenne – egy-egy Mihály vitézt, Avram Iancut, meg egyéb 1848-as román „hőst”, vagy más, enyhén szólva ellentmondásos román történelmi figurát ábrázoló szobrot.

A valós harmóniához kölcsönös megértésre, toleranciára, egymás nemzeti és kulturális értékeinek a megbecsülésére, a demokratikus értékek iránti nyitottságra lenne szükség. Addig minden olcsó szlogen marad.

„Ha ennyire gyökeresen másképp érzek és gondolkodom, mint a kormány, nem morális, hogy kihasználjam az útlevél adta előnyöket.” Interjú.