// 2024. november 29., péntek // Taksony
Nagyvárad

Závada Pál nem olvassa a Kurucinfót

// HIRDETÉS

A váradi Törzsasztal szezonnyitó író-olvasó találkozóján megtudtunk mindent, amit nem szerettünk volna tudni Závada Pál legutóbbi regényéről – legalább is annak elolvasása előtt. De sok olyat is, ami a regényből nem derült volna ki.

Závada Pál Természetes fény című regényének idei megjelenése után sokan úgy vélekedtek, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb művét írta meg a tótkomlósi szerző. Nem csoda tehát, hogy kíváncsian vártam a nagyváradi író-olvasó találkozót, igaz, Závada nem először járt városunkban. A Törzsasztal évadnyitóján Kőrössi P. József költő, novellista, kiadóvezető kérdezte a meghívottat.

 

A beszélgetés során két, egymástól látszólag független gondolat tűnt számomra a legérdekesebbnek. Egyrészt az a módszer, ahogyan a szerző kutatja a közelmúlt tragikus eseményeit, másrészt pedig a konkrét történésekhez való objektív viszonyulása. A módszernél maradva, mindjárt a beszélgetés elején kiderült: Závada regényeiben az a közös, hogy egy letűnt korszak apró, talán jelentéktelennek tűnő dokumentumaira építkeznek.

 

 

A dokumentumok jellemzően régi padlásokról és pincékből előkerült fotók, levelezések, előhívatlan filmtekercsek, melyeket kitartóan gyűjt az író. Mint elhangzott, 1983-ban egy doboznyi régi képet talált, amit egy hivatásos fényképész hagyott hátra a családi házukban. Ezek által, illetve nagymamája elbeszélése nyomán kirajzolódott egy kép, a háború előtti és utáni Tótkomlósról, ami segítette az alkotói folyamatot. Később elmondta: a Természetes fény írásakor igyekezett a regény helyszíneinek mindegyikéről archív fotókat szerezni. Azt is megtudhattuk, hogy a régi dokumentumok iránt hasonló érdeklődést mutató doktor barátjával együtt

igyekeznek megmenteni minél több régi fotót és papírt,

ezért előfordul, hogy amennyiben egy régi háznál lomtalanítást végeznek, „lecsapnak” a mások szemében értéktelen lomokra. Így talált például egy zacskó régi levelet, melyekben egy katona ír kedvesének a frontról – igaz, meglehetősen unalmas történeteket –, és amelyet szintén felhasznált a későbbiekben.

 

Ami a háború brutalitásához való viszonyulást illeti, Závada Pál elmondta: ha az ember elkezd ezzel a korral foglalkozni, sok olyan történettel találkozik, miszerint az orosz, német és magyar, stb. katonák egyforma brutalitással bántak a megszállt területeken a lakossággal. Ezt pedig a regényében is leírja. Ezek nem fikciós, hanem jól dokumentált történetek – tette hozzá Závada. Ugyanakkor tisztázta: különbséget kell tenni a becsületes és a szadista katonák között. A megszállók, ha a lakosság körében ellenállást tapasztaltak,

szabadon használhatták a lőfegyverüket,

a szadisták sokszor éltek is a lehetőséggel. Olykor saját honfitársaikat is lelőtték, ha megtudták, hogy azok együttműködtek az ellenséggel. A becsületesebb katonákban – így a regénye főhősében is – komoly erkölcsi- és identitásválságot jelentett az egyre durvuló háború. Olyan helyzetbe kerültek a háború előtt polgári életet élő katonák, melyben nem volt elkerülhető a gyilkolás – fogalmazott Závada Pál. Kőrössi P. József azon kérdésére, hogy érik-e támadások, mert le merte írni, hogy a magyar katonák sem voltak különbek, az író kifejtette: nem szokta figyelemmel követni, hogy mit ír a Kurucinfó.

 

A beszélgetés során sok minden kiderült a regényről, talán még több is, mint amennyit egy majdani olvasó tudni szeretett volna. Arról viszont így is meggyőződhettem, hogy a cselekmény szálainak és végkimenetelének ismeretében is föltétlenül érdemes kézbe venni a könyvet.  

Fotó: Mészáros Tímea

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS