// 2026. október 7., szerda // Amália

Választanunk kell a magán- és az állami nyugdíj között?

// HIRDETÉS

Valami hasonlóval próbálja a kormány államosítani a magánalapoknál tíz éve halmozódó befizetéseinket. 42 milliárd lej a tét.

A nyugdíjrendszer befizetői választhatnak majd, hogy az állami vagy a magánalapokba fizetik be a nyugdíjhozzájárulásukat – jelentette ki kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Egyelőre a kormányban tárgyalnak a kettő közötti választás módjáról, még nincs konkrét döntés, mondta a miniszter, vagyis nem tudni, hogy a választhatnak kifejezés mennyiben jelenti majd azt, hogy választaniuk kell az egyes és a kettes pillér között.

 

„Semmi sem lehetetlen. Való igaz, ha az eddigi gyakorlatot nézzük, az állam nem azt bizonyította, hogy jó gazda lett volna a gazdaság különböző területein, de ez nem jelenti azt, hogy az állam mindörökké arra a címkére ítéltetett, hogy nem tudja jogszerűen kezelni akár a közpénzeket, akár a magánalapokat” – nyilatkozta a miniszter.

 

Mi ilyen sürgős?

Minden állam normális esetben be is fekteti az állami nyugdíjalapba érkező pénzeket bel- és külföldön, válaszolta Eugen Teodorovici arra a tapogatozó kérdésre, hogy befektetik-e az állami kasszába érkező nyugdíjbefizetéseket, írja a Mediafax. A miniszter tagadta, hogy ezt a pénztárcába vágó kérdést sürgősségi kormányrendelettel intéznék el, ahogy azt az ellenzéki liberálisok feltételezik.

 

Florin Cîţu, a PNL szenátora ugyanis arra figyelmeztet, az egész a magánnyugdíj államosítására megy ki, és csúnya következményei lesznek: volatilitás a pénzügypiacokon, magasabb kamatok az állami kiadások finanszírozására, és mindenki számára megnövekedik a nyugdíjbefizetés, mert a kormány kénye-kedve szerint emeli a nyugdíjakat, és szemtelen különnyugdíjakat fizet. 

 

Cîţu szerint a tét a magánalapokba tíz éve kötelező módon befizetett és azóta kamatozott összeg, mintegy 42 milliárd lej, amely a hazai GDP-nek mintegy az 5 százalékát teszi ki, és amelyre a kormány rá akarja tenni a kezét, hogy finanszírozhassa azokat a béremeléseket, amelyeket még a kampányban ígért.

 

A magánnyugdíj rendszerét az állam

úgy hozta létre, hogy 2007-ben kötelezte a 35 év alatti befizetőket, hogy válasszanak alapkezelőt, ahova a bérük fokozatosan emelkedő százalékát fizetik majd be az állami nyugdíjalappal párhuzamosan. Vagyis az állam a bérek nyugdíjhozzájárulásként befizetett 10,5 százalékának egyre kevesebb hányadát tartja meg az egyes pillérben, és egyre többet enged át belőle a magánalapoknak, a kettes pillérbe. Ezt a befizetést meg lehet fejelni fakultatív befizetéssel is az úgynevezett hármas pillérben.

 

A magánnyugdíjalapokba 2008-ban a befizetők bérének két százalékát kezdték utalni, és törvénnyel szabályozták, hogyan emelkedjen ez az arány. A törvény idén 6 százalékra emelte volna a befizetéseket a 2016-os és 2017-es 5,1 százalékról, de a szociáldemokrata kormány az úgynevezett adóforradalommal ezt 3,75 százalékra csökkentette. A magánalapok kezelőinek egyesülete szerint ez húsz százalékkal csökkenti a jövő nyugdíjasainak magánnyugdíját.

 

Az eredeti elképzelések szerint már 2016-ban 6 százalékra kellett volna emelni a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket, de ezt a 2009-es válságintézkedések miatt kitolták. A folyamatos halasztások miatt az egyéni számlákon 12,9 százalékkal kevesebb, összesen 1,1 milliárd euróval kevesebb pénz gyűlt a magánalapoknál az elmúlt tíz évben, mint ha betartották volna az eredeti ütemtervet, állítja a magánalapok kezelőinek egyesülete.

 

41,7 milliárd lej

gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-befizetésekből és azok hozamaiból 2018 februárjáig, és ebből 7,2 milliárd lej (másfél milliárd euró) a nettó nyeresége azoknak a befektetéseknek, amelyeket a magánalapok eszközöltek, közölte ma az egyesület. A befektetések 92 százalékát itthon, a romániai gazdaságban eszközölték, az aktívák háromnegyedét kötvényekbe és pénzügypiaci eszközökbe fektették.

 

2008 májusa és 2018 februárja között 128,3 százalék volt a magánnyugdíjak hozama, vagyis indulásuktól évente átlagosan 8,8 százalék, áll az egyesület közleményében. Tavaly év végén mintegy hétmillió befizetője volt a magán nyugdíjpénztáraknak, az egyéni számlákon átlagosan 5500 lej gyűlt össze.

 

Egyes elemzők szerint az állami nyugdíjalap hiánya már a GDP 3,5 százalékát teszi ki úgy, hogy a nyugdíjaknak csak a kétharmadát tudja az állam az aktuális befizetésekből fedezni, az egyharmadát állami hitelből finanszírozza.

 

Magyarország ugyanígy államosította a magánnyugdíjakat

2010-ben: kötelezte a befizetőket, hogy válasszanak az állami és a magán nyugdíjpénztárak között. Mivel a magánpénztárakat választók elveszítették volna az addig az állami alapban is gyűlő nyugdíjbefizetésüket, a befizetők 97 százaléka az állami alapot választotta.

 

Romániában tavaly többször is belengették, hogy hozzányúlnak a magánpénztáraknál gyűlő pénzhez, de végül egyik PSD-kormány sem merte ezt bevállalni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Főtér

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári holokauszttúlélő egyetemi tanár
Krónika

Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári holokauszttúlélő egyetemi tanár

Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Előzetes letartóztatásba került a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője
Székelyhon

Előzetes letartóztatásba került a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Előzetes letartóztatásba került az a sofőr, aki a gyanú szerint csütörtök este Csíkdánfalván, a 125-ös megyei úton halálra gázolt egy 21 éves nőt, majd elhagyta a baleset helyszínét.

Tőkés László kiáll a Tisza-kormányt bíráló magyarországi plébános mellett
Krónika

Tőkés László kiáll a Tisza-kormányt bíráló magyarországi plébános mellett

A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.

Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?
Székelyhon

Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?

Háromszor is jelölt miniszterelnököt Nicușor Dan államfő a kormányválság kirobbanása óta, de mindhiába: kormányt egyik sem tudott alakítani. Ma jöhet a negyedik jelölt, de előtte tekintsünk vissza, hogyan jutottunk ide.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS