// 2025. november 15., szombat // Albert, Lipót

Választanunk kell a magán- és az állami nyugdíj között?

// HIRDETÉS

Valami hasonlóval próbálja a kormány államosítani a magánalapoknál tíz éve halmozódó befizetéseinket. 42 milliárd lej a tét.

A nyugdíjrendszer befizetői választhatnak majd, hogy az állami vagy a magánalapokba fizetik be a nyugdíjhozzájárulásukat – jelentette ki kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Egyelőre a kormányban tárgyalnak a kettő közötti választás módjáról, még nincs konkrét döntés, mondta a miniszter, vagyis nem tudni, hogy a választhatnak kifejezés mennyiben jelenti majd azt, hogy választaniuk kell az egyes és a kettes pillér között.

 

„Semmi sem lehetetlen. Való igaz, ha az eddigi gyakorlatot nézzük, az állam nem azt bizonyította, hogy jó gazda lett volna a gazdaság különböző területein, de ez nem jelenti azt, hogy az állam mindörökké arra a címkére ítéltetett, hogy nem tudja jogszerűen kezelni akár a közpénzeket, akár a magánalapokat” – nyilatkozta a miniszter.

 

Mi ilyen sürgős?

Minden állam normális esetben be is fekteti az állami nyugdíjalapba érkező pénzeket bel- és külföldön, válaszolta Eugen Teodorovici arra a tapogatozó kérdésre, hogy befektetik-e az állami kasszába érkező nyugdíjbefizetéseket, írja a Mediafax. A miniszter tagadta, hogy ezt a pénztárcába vágó kérdést sürgősségi kormányrendelettel intéznék el, ahogy azt az ellenzéki liberálisok feltételezik.

 

Florin Cîţu, a PNL szenátora ugyanis arra figyelmeztet, az egész a magánnyugdíj államosítására megy ki, és csúnya következményei lesznek: volatilitás a pénzügypiacokon, magasabb kamatok az állami kiadások finanszírozására, és mindenki számára megnövekedik a nyugdíjbefizetés, mert a kormány kénye-kedve szerint emeli a nyugdíjakat, és szemtelen különnyugdíjakat fizet. 

 

Cîţu szerint a tét a magánalapokba tíz éve kötelező módon befizetett és azóta kamatozott összeg, mintegy 42 milliárd lej, amely a hazai GDP-nek mintegy az 5 százalékát teszi ki, és amelyre a kormány rá akarja tenni a kezét, hogy finanszírozhassa azokat a béremeléseket, amelyeket még a kampányban ígért.

 

A magánnyugdíj rendszerét az állam

úgy hozta létre, hogy 2007-ben kötelezte a 35 év alatti befizetőket, hogy válasszanak alapkezelőt, ahova a bérük fokozatosan emelkedő százalékát fizetik majd be az állami nyugdíjalappal párhuzamosan. Vagyis az állam a bérek nyugdíjhozzájárulásként befizetett 10,5 százalékának egyre kevesebb hányadát tartja meg az egyes pillérben, és egyre többet enged át belőle a magánalapoknak, a kettes pillérbe. Ezt a befizetést meg lehet fejelni fakultatív befizetéssel is az úgynevezett hármas pillérben.

 

A magánnyugdíjalapokba 2008-ban a befizetők bérének két százalékát kezdték utalni, és törvénnyel szabályozták, hogyan emelkedjen ez az arány. A törvény idén 6 százalékra emelte volna a befizetéseket a 2016-os és 2017-es 5,1 százalékról, de a szociáldemokrata kormány az úgynevezett adóforradalommal ezt 3,75 százalékra csökkentette. A magánalapok kezelőinek egyesülete szerint ez húsz százalékkal csökkenti a jövő nyugdíjasainak magánnyugdíját.

 

Az eredeti elképzelések szerint már 2016-ban 6 százalékra kellett volna emelni a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket, de ezt a 2009-es válságintézkedések miatt kitolták. A folyamatos halasztások miatt az egyéni számlákon 12,9 százalékkal kevesebb, összesen 1,1 milliárd euróval kevesebb pénz gyűlt a magánalapoknál az elmúlt tíz évben, mint ha betartották volna az eredeti ütemtervet, állítja a magánalapok kezelőinek egyesülete.

 

41,7 milliárd lej

gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-befizetésekből és azok hozamaiból 2018 februárjáig, és ebből 7,2 milliárd lej (másfél milliárd euró) a nettó nyeresége azoknak a befektetéseknek, amelyeket a magánalapok eszközöltek, közölte ma az egyesület. A befektetések 92 százalékát itthon, a romániai gazdaságban eszközölték, az aktívák háromnegyedét kötvényekbe és pénzügypiaci eszközökbe fektették.

 

2008 májusa és 2018 februárja között 128,3 százalék volt a magánnyugdíjak hozama, vagyis indulásuktól évente átlagosan 8,8 százalék, áll az egyesület közleményében. Tavaly év végén mintegy hétmillió befizetője volt a magán nyugdíjpénztáraknak, az egyéni számlákon átlagosan 5500 lej gyűlt össze.

 

Egyes elemzők szerint az állami nyugdíjalap hiánya már a GDP 3,5 százalékát teszi ki úgy, hogy a nyugdíjaknak csak a kétharmadát tudja az állam az aktuális befizetésekből fedezni, az egyharmadát állami hitelből finanszírozza.

 

Magyarország ugyanígy államosította a magánnyugdíjakat

2010-ben: kötelezte a befizetőket, hogy válasszanak az állami és a magán nyugdíjpénztárak között. Mivel a magánpénztárakat választók elveszítették volna az addig az állami alapban is gyűlő nyugdíjbefizetésüket, a befizetők 97 százaléka az állami alapot választotta.

 

Romániában tavaly többször is belengették, hogy hozzányúlnak a magánpénztáraknál gyűlő pénzhez, de végül egyik PSD-kormány sem merte ezt bevállalni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások
Krónika

Márton-napi lámpás felvonulás Kalotaszegen: a fényt, a jóságot vitték haza az óvodások

Évről évre nagyobb érdeklődés övezi a Márton-napi lámpás felvonulást Kalotaszegen, melynek hagyományát a térségben előbb Körösfőn, majd 2023-tól Bánffyhunyadon teremtették meg, bevonva Kolozs és Szilágy megyei óvodákat.

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…
Főtér

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…

… egy PSD-s szenátort megbüntettek, mert jogsi nélkül vezetett, most ismét kormányhoz ült… és egy polgár arra ébredt, hogy elözönlik a házát a maszkos rendőrök, hogy hol a puska, hol a felesége.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS