// 2026. szeptember 4., péntek // Rozália

Választanunk kell a magán- és az állami nyugdíj között?

// HIRDETÉS

Valami hasonlóval próbálja a kormány államosítani a magánalapoknál tíz éve halmozódó befizetéseinket. 42 milliárd lej a tét.

A nyugdíjrendszer befizetői választhatnak majd, hogy az állami vagy a magánalapokba fizetik be a nyugdíjhozzájárulásukat – jelentette ki kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Egyelőre a kormányban tárgyalnak a kettő közötti választás módjáról, még nincs konkrét döntés, mondta a miniszter, vagyis nem tudni, hogy a választhatnak kifejezés mennyiben jelenti majd azt, hogy választaniuk kell az egyes és a kettes pillér között.

 

„Semmi sem lehetetlen. Való igaz, ha az eddigi gyakorlatot nézzük, az állam nem azt bizonyította, hogy jó gazda lett volna a gazdaság különböző területein, de ez nem jelenti azt, hogy az állam mindörökké arra a címkére ítéltetett, hogy nem tudja jogszerűen kezelni akár a közpénzeket, akár a magánalapokat” – nyilatkozta a miniszter.

 

Mi ilyen sürgős?

Minden állam normális esetben be is fekteti az állami nyugdíjalapba érkező pénzeket bel- és külföldön, válaszolta Eugen Teodorovici arra a tapogatozó kérdésre, hogy befektetik-e az állami kasszába érkező nyugdíjbefizetéseket, írja a Mediafax. A miniszter tagadta, hogy ezt a pénztárcába vágó kérdést sürgősségi kormányrendelettel intéznék el, ahogy azt az ellenzéki liberálisok feltételezik.

 

Florin Cîţu, a PNL szenátora ugyanis arra figyelmeztet, az egész a magánnyugdíj államosítására megy ki, és csúnya következményei lesznek: volatilitás a pénzügypiacokon, magasabb kamatok az állami kiadások finanszírozására, és mindenki számára megnövekedik a nyugdíjbefizetés, mert a kormány kénye-kedve szerint emeli a nyugdíjakat, és szemtelen különnyugdíjakat fizet. 

 

Cîţu szerint a tét a magánalapokba tíz éve kötelező módon befizetett és azóta kamatozott összeg, mintegy 42 milliárd lej, amely a hazai GDP-nek mintegy az 5 százalékát teszi ki, és amelyre a kormány rá akarja tenni a kezét, hogy finanszírozhassa azokat a béremeléseket, amelyeket még a kampányban ígért.

 

A magánnyugdíj rendszerét az állam

úgy hozta létre, hogy 2007-ben kötelezte a 35 év alatti befizetőket, hogy válasszanak alapkezelőt, ahova a bérük fokozatosan emelkedő százalékát fizetik majd be az állami nyugdíjalappal párhuzamosan. Vagyis az állam a bérek nyugdíjhozzájárulásként befizetett 10,5 százalékának egyre kevesebb hányadát tartja meg az egyes pillérben, és egyre többet enged át belőle a magánalapoknak, a kettes pillérbe. Ezt a befizetést meg lehet fejelni fakultatív befizetéssel is az úgynevezett hármas pillérben.

 

A magánnyugdíjalapokba 2008-ban a befizetők bérének két százalékát kezdték utalni, és törvénnyel szabályozták, hogyan emelkedjen ez az arány. A törvény idén 6 százalékra emelte volna a befizetéseket a 2016-os és 2017-es 5,1 százalékról, de a szociáldemokrata kormány az úgynevezett adóforradalommal ezt 3,75 százalékra csökkentette. A magánalapok kezelőinek egyesülete szerint ez húsz százalékkal csökkenti a jövő nyugdíjasainak magánnyugdíját.

 

Az eredeti elképzelések szerint már 2016-ban 6 százalékra kellett volna emelni a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket, de ezt a 2009-es válságintézkedések miatt kitolták. A folyamatos halasztások miatt az egyéni számlákon 12,9 százalékkal kevesebb, összesen 1,1 milliárd euróval kevesebb pénz gyűlt a magánalapoknál az elmúlt tíz évben, mint ha betartották volna az eredeti ütemtervet, állítja a magánalapok kezelőinek egyesülete.

 

41,7 milliárd lej

gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-befizetésekből és azok hozamaiból 2018 februárjáig, és ebből 7,2 milliárd lej (másfél milliárd euró) a nettó nyeresége azoknak a befektetéseknek, amelyeket a magánalapok eszközöltek, közölte ma az egyesület. A befektetések 92 százalékát itthon, a romániai gazdaságban eszközölték, az aktívák háromnegyedét kötvényekbe és pénzügypiaci eszközökbe fektették.

 

2008 májusa és 2018 februárja között 128,3 százalék volt a magánnyugdíjak hozama, vagyis indulásuktól évente átlagosan 8,8 százalék, áll az egyesület közleményében. Tavaly év végén mintegy hétmillió befizetője volt a magán nyugdíjpénztáraknak, az egyéni számlákon átlagosan 5500 lej gyűlt össze.

 

Egyes elemzők szerint az állami nyugdíjalap hiánya már a GDP 3,5 százalékát teszi ki úgy, hogy a nyugdíjaknak csak a kétharmadát tudja az állam az aktuális befizetésekből fedezni, az egyharmadát állami hitelből finanszírozza.

 

Magyarország ugyanígy államosította a magánnyugdíjakat

2010-ben: kötelezte a befizetőket, hogy válasszanak az állami és a magán nyugdíjpénztárak között. Mivel a magánpénztárakat választók elveszítették volna az addig az állami alapban is gyűlő nyugdíjbefizetésüket, a befizetők 97 százaléka az állami alapot választotta.

 

Romániában tavaly többször is belengették, hogy hozzányúlnak a magánpénztáraknál gyűlő pénzhez, de végül egyik PSD-kormány sem merte ezt bevállalni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
Főtér

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Krónika

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”

Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!
Főtér

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!

Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi
Székelyhon

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert
Krónika

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert

Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt
Székelyhon

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Medve sebesített meg egy 74 éves Hargita megyei férfit szerda éjszaka Erdőszentgyörgyön. Az állatot nem sokkal korábban elütötte az az autó, amelyben a férfi utazott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS