// 2026. augusztus 20., csütörtök // Alkotmány Ünnepe, István

Választanunk kell a magán- és az állami nyugdíj között?

// HIRDETÉS

Valami hasonlóval próbálja a kormány államosítani a magánalapoknál tíz éve halmozódó befizetéseinket. 42 milliárd lej a tét.

A nyugdíjrendszer befizetői választhatnak majd, hogy az állami vagy a magánalapokba fizetik be a nyugdíjhozzájárulásukat – jelentette ki kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Egyelőre a kormányban tárgyalnak a kettő közötti választás módjáról, még nincs konkrét döntés, mondta a miniszter, vagyis nem tudni, hogy a választhatnak kifejezés mennyiben jelenti majd azt, hogy választaniuk kell az egyes és a kettes pillér között.

 

„Semmi sem lehetetlen. Való igaz, ha az eddigi gyakorlatot nézzük, az állam nem azt bizonyította, hogy jó gazda lett volna a gazdaság különböző területein, de ez nem jelenti azt, hogy az állam mindörökké arra a címkére ítéltetett, hogy nem tudja jogszerűen kezelni akár a közpénzeket, akár a magánalapokat” – nyilatkozta a miniszter.

 

Mi ilyen sürgős?

Minden állam normális esetben be is fekteti az állami nyugdíjalapba érkező pénzeket bel- és külföldön, válaszolta Eugen Teodorovici arra a tapogatozó kérdésre, hogy befektetik-e az állami kasszába érkező nyugdíjbefizetéseket, írja a Mediafax. A miniszter tagadta, hogy ezt a pénztárcába vágó kérdést sürgősségi kormányrendelettel intéznék el, ahogy azt az ellenzéki liberálisok feltételezik.

 

Florin Cîţu, a PNL szenátora ugyanis arra figyelmeztet, az egész a magánnyugdíj államosítására megy ki, és csúnya következményei lesznek: volatilitás a pénzügypiacokon, magasabb kamatok az állami kiadások finanszírozására, és mindenki számára megnövekedik a nyugdíjbefizetés, mert a kormány kénye-kedve szerint emeli a nyugdíjakat, és szemtelen különnyugdíjakat fizet. 

 

Cîţu szerint a tét a magánalapokba tíz éve kötelező módon befizetett és azóta kamatozott összeg, mintegy 42 milliárd lej, amely a hazai GDP-nek mintegy az 5 százalékát teszi ki, és amelyre a kormány rá akarja tenni a kezét, hogy finanszírozhassa azokat a béremeléseket, amelyeket még a kampányban ígért.

 

A magánnyugdíj rendszerét az állam

úgy hozta létre, hogy 2007-ben kötelezte a 35 év alatti befizetőket, hogy válasszanak alapkezelőt, ahova a bérük fokozatosan emelkedő százalékát fizetik majd be az állami nyugdíjalappal párhuzamosan. Vagyis az állam a bérek nyugdíjhozzájárulásként befizetett 10,5 százalékának egyre kevesebb hányadát tartja meg az egyes pillérben, és egyre többet enged át belőle a magánalapoknak, a kettes pillérbe. Ezt a befizetést meg lehet fejelni fakultatív befizetéssel is az úgynevezett hármas pillérben.

 

A magánnyugdíjalapokba 2008-ban a befizetők bérének két százalékát kezdték utalni, és törvénnyel szabályozták, hogyan emelkedjen ez az arány. A törvény idén 6 százalékra emelte volna a befizetéseket a 2016-os és 2017-es 5,1 százalékról, de a szociáldemokrata kormány az úgynevezett adóforradalommal ezt 3,75 százalékra csökkentette. A magánalapok kezelőinek egyesülete szerint ez húsz százalékkal csökkenti a jövő nyugdíjasainak magánnyugdíját.

 

Az eredeti elképzelések szerint már 2016-ban 6 százalékra kellett volna emelni a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket, de ezt a 2009-es válságintézkedések miatt kitolták. A folyamatos halasztások miatt az egyéni számlákon 12,9 százalékkal kevesebb, összesen 1,1 milliárd euróval kevesebb pénz gyűlt a magánalapoknál az elmúlt tíz évben, mint ha betartották volna az eredeti ütemtervet, állítja a magánalapok kezelőinek egyesülete.

 

41,7 milliárd lej

gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-befizetésekből és azok hozamaiból 2018 februárjáig, és ebből 7,2 milliárd lej (másfél milliárd euró) a nettó nyeresége azoknak a befektetéseknek, amelyeket a magánalapok eszközöltek, közölte ma az egyesület. A befektetések 92 százalékát itthon, a romániai gazdaságban eszközölték, az aktívák háromnegyedét kötvényekbe és pénzügypiaci eszközökbe fektették.

 

2008 májusa és 2018 februárja között 128,3 százalék volt a magánnyugdíjak hozama, vagyis indulásuktól évente átlagosan 8,8 százalék, áll az egyesület közleményében. Tavaly év végén mintegy hétmillió befizetője volt a magán nyugdíjpénztáraknak, az egyéni számlákon átlagosan 5500 lej gyűlt össze.

 

Egyes elemzők szerint az állami nyugdíjalap hiánya már a GDP 3,5 százalékát teszi ki úgy, hogy a nyugdíjaknak csak a kétharmadát tudja az állam az aktuális befizetésekből fedezni, az egyharmadát állami hitelből finanszírozza.

 

Magyarország ugyanígy államosította a magánnyugdíjakat

2010-ben: kötelezte a befizetőket, hogy válasszanak az állami és a magán nyugdíjpénztárak között. Mivel a magánpénztárakat választók elveszítették volna az addig az állami alapban is gyűlő nyugdíjbefizetésüket, a befizetők 97 százaléka az állami alapot választotta.

 

Romániában tavaly többször is belengették, hogy hozzányúlnak a magánpénztáraknál gyűlő pénzhez, de végül egyik PSD-kormány sem merte ezt bevállalni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért nem menthetnek meg minket a technokraták?
Főtér

Miért nem menthetnek meg minket a technokraták?

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
Krónika

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Ha vasárnap, akkor drónvadászat Románia egén…
Főtér

Ha vasárnap, akkor drónvadászat Románia egén…

… egy turista lezuhant a Fogarasi-havasokban, esélye nem volt a túlélésre … és tessék nézni államelnököt rövidgatyóban!

Fogva tartották, dolgoztatták, majd eladták volna az áldozatokat
Székelyhon

Fogva tartották, dolgoztatták, majd eladták volna az áldozatokat

Egy család öt tagját vették őrizetbe egy Kovászna megyei ügyben: a nyomozók szerint kiszolgáltatott embereket tartottak fogva, munkára kényszerítették őket, és azt is tervezték, hogy pénzért „eladják” az áldozatokat.

Kollai István Kolozsváron: közösen finomítjuk a magyarságpolitikát
Krónika

Kollai István Kolozsváron: közösen finomítjuk a magyarságpolitikát

A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese
Székelyhon

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese - közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.

// még több főtér.ro
Kifütyülték Ilie Bolojant Konstancán
2026. augusztus 15., szombat

Kifütyülték Ilie Bolojant Konstancán

A Moldován át érkező ukrán gabona szigorú ellenőrzését követelik a gazdák. Egészségügyi dolgozót bántalmazott és a falra vizelt egy férfi a brassói sürgősségin.

Kifütyülték Ilie Bolojant Konstancán
2026. augusztus 15., szombat

Kifütyülték Ilie Bolojant Konstancán

A Moldován át érkező ukrán gabona szigorú ellenőrzését követelik a gazdák. Egészségügyi dolgozót bántalmazott és a falra vizelt egy férfi a brassói sürgősségin.

Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS