Tőkés: kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget Székelyföldön

Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselőinek részvételével és felszólalásával tartottak meghallgatást szerdán az Európai Parlamentben (EP) néppárti képviselők szervezésében.

A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. „A célunk nem a szeparatizmus, nem vagyunk nacionalisták”, hanem a kulturális értékek megőrzése, megértést kérünk ezeknek a kisebbségeknek – húzta a alá a német politikus, világossá téve, hogy

a néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője a meghallgatást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Gál rámutatott, hogy ehhez a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni. Gál Kinga úgy vélte, hogy ebben az ügyben

az uniós jog által előírt diszkrimináció tilalma kevés, több tagállamnak konkrét intézkedéseket kellene hoznia.

Az RMDSZ politikusa, Sógor Csaba arra az álláspontra helyezkedett, hogy hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és az intézkedések között. „Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia” – hangsúlyozta a politikus.

Tőkés László, a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerzett egykori királyhágómelléki református püspök elmondta: szerinte Székelyföldön „valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget”. Kelet-Közép-Európa országaiban a magyarság krónikus fogyása figyelhető meg,

25 év alatt mintegy 1 millió lélekkel apadt közösségünk.

Ez egy valódi humán katasztrófa, elég, ha az erdélyi helyzetre gondolunk: 90 év alatt 45%-ról 20% alá csökkent a magyarok részaránya itt. Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett konkrét kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai Bizottságot, hogy

készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami gyakorlatokról.

Uniós kötelező jogszabály hiányában ennek követését ajánlhatná a Bizottság a különböző tagállamoknak.  Ezzel párhuzamosan azt is meg kell vizsgálni, melyek azok a negatív gyakorlatok, politikák, amelyek egy közösség, egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek.