// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Több százan ünnepeltek Kolozsváron

// HIRDETÉS

Rengeteg diák vonult fel az ünneplő tömeggel, a teológusok énekeltek, a kicsik huszárkodtak, a szónokok szónokoltak, Boc-nak bekiabáltak. Képriport.

Semmi új a nap alatt, sőt még nap sincs – a felhős, hideg Kolozsváron ugyanúgy zajlott a március 15-i megemlékezés ma, ahogy évtizedek óta: az ifjúság és az elöljárók felvonulnak a protestánt teológiától a Szent Mihály-templomba, megpihennek az ökumenikus istentiszteleten, majd tovább vonulnak a Petőfi utcába, ahol a Biasini-szálló volt épületén, jó magasan elhelyezett emléktábla előtt beszélnek.

 

 

Pár különbség azért jelezte, hogy nem állt meg az idő, még ha ez is lett volna a benyomásunk a sok induló alatt, amivel a szervezők szórakoztattak a műsorkezdetig. Az élelmes ünneplő igenis észreveszi a tavaszi primőröket:

  • eddig senkit nem zavart Erdély zászlója, idén a hatóságok lekapcsolták rögtön a felvonulás elején (a HVIM-zászlók szervezői ráhatásra tűntek el az elmúlt 2-3 évben);
  • a táblaper és a Musai-Muszáj-akciók hatására idén már Emil Boc is cikinek érezte, hogy kiejtse a multikulti szót;
  • ennek ellenére kifütyülték a polgármestert;
  • mégsem maradtunk multikultizás nélkül: Fancsali Ernő helyi Néppárt-elnökként kérte számon rajta a valós multikulturalizmust és többnyelvűséget;
  • tavaly és idén sem szólalt fel Gergely Balázs, pusztán koszorúzott, azt sem az EMNP, hanem a Kincses Kolozsvár Egyesület nevében;
  • új szelek fújnak az RMDSZ háza táján is: már másodjára nem jelent meg és nem szólalt fel Máthé András Levente, nem tudhattuk meg, milyen nehéz március 15-i beszédben újat mondani;
  • ezért idén először a Kolozs megyei RMDSZ új elnöke, Csoma Botond beszélt és beszólt a kisebbségi jogok visszanyesése miatt.

Nem új, de aránylag friss fejlemény az is, hogy már nem kell öt méter magasan koszorúzni az emléktáblát, és kíváncsiak vagyunk, idén is a szomszédos kapualjban végzik-e a koszorúk, ahogy tavaly, rögtön az ünnep másnapján. Addig is vesszünk el a részletekben:

 

 

 

Az ének mindig a teológiától és a teológusoktól indul.

 

 

 

Se a magyar, se a székely zászló nem csípte a hatóság szemét, Erdély zászlójára viszont rá se bírtak nézni. Pedig az a román trikolór színeiből áll. Már jobban félnek a regionalistáktól? Egy bámészkodónak mintha a globalista kapitalizmus még jobban fájt volna: hevesen integetett az Orange üzlet ablakában állóknak, és közben azt kiáltotta, hogy „Erdély a tiétek, nem az övék”, mutatott a Kossuth-nótára vonulókra.

 

 

 

Most már nekünk is vannak díszhuszáraink, nem csak a székely városoknak.

 

 

 

Pár éves hagyomány: a kiskorúak huszárkodnak.

 

 

 

A vitézkötés viszont már nem a huszárok előjoga: van aki a hagyományosat, van aki a modernné stilizáltat szereti.

 

 

 

Zászló azoknak, akik azt hiszik, hogy ma a Ziua Maghiarilor de Pretutindeni-t ünnepeljük.

 

Tavaszi fejfedő fiúknak.

 

 

Tavaszi fejékesség lányoknak. 

 

 

Tucatnyi busz kígyózott a pár száz ünneplő mögött. Volt olyan sofőr is, aki inkább visszafordult.

 

 

 

A szervezők mindenre felkészültek.

 

 

 

„Minden poszton a legkiválóbb emberekre van szükségünk” – idézte Horváth Anna a háttérből figyelő Márton Áront.

 

 

 

Vigyázzunk ám a hegyes zászlórudakkal – oktatott ki öt napja a vásárhelyi csendőrség.

 

 

 

Zsúfolásig telt a Szent Mihály-templom.

 

 

 

 

 

Még egy újdonság: csak a teológusok éneke hallatszott a Főtéren, a magyar szótól ugatásrohamot kapó Noua Dreaptások idén végre elmaradtak. Illetve három nappal korábban küldtek el minket az országból.

 

 

 

A menet úticélja és Boc beszédének jelképe: milyen jó, hogy együtt építjük a közös európai utat, még ha magyarok vagyunk is.

 

 

 

Vagy mégis két út áll előttünk?

 

 

 

Vagy inkább egy harmadik?

 

 

 

Mindenesetre három nyelv legyen rajta. „Szégyelld magad!” – kiáltotta oda Boc-nak a zászlót lengető férfi. Sajnos csak magyarul.

 

 

 

Mert nekünk a szimbólumok fontosak. A pántok és a tulipántok is. Itt állunk, másként nem tehetünk.

 

 

Vagyis ne csak álljunk – mondta Horváth Anna, mielőtt beállt volna Boc mögé –, hanem dübörgő szónoklatok helyett dolgozzunk keményen, mint az apostolok, zárjunk össze, és ugyan tudja, hogy megingott a közbizalom a vezetőkben, de azért inkább segítsük egymást, mintsem gáncsoskodjunk. Ezt válaszként is lehetett érteni Fancsali kampánybeszédére, amit az ünnepi tribünről nyomott: lejárt a 20. századi pártok és a bukaresti árulások ideje, rendszerenkívüli Petőfikké kell válnunk. (Vagy legalább szavazzunk a magukat rendszerenkívülinek beállító új jelöltekre – fordítjuk le a nem is finom választási utalást.)

 

 

 

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője ezúttal nem mondott semmit, pedig most mindenki arra kíváncsi, hogy ő majd hova áll be. 

 

 

 

Addig is – búcsúként – beállunk Matyi alá. Jöjjenek a hétköznapok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS