// 2024. november 25., hétfő // Katalin
székely zászló

Tamás Sándor cáfolja a Kovászna megyei prefektust

// HIRDETÉS

Újabb fejezetéhez érkezett a háromszéki szimbólumhasználati perek kapcsán kirobbant számháború.

Az elmúlt négy évben 104 nyelv- és szimbólumhasználati ügyben léptek fel a székelyföldi Kovászna megye önkormányzatai ellen a megye prefektusai. A kormány helyi képviselőinek fellépéseiről Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tartott szerdán sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön.

Tamás Sándor arra reagált, hogy Sebastian Cucu prefektus nemrég arra reagált, hogy a tanácselnök korábban azt nyilatkozta: száznál is több pert indított a háromszéki prefektus a magyar nyelvhasználat és a székely zászló ellen. Cucu január végén cáfolta ezt, mondván, hogy „mindössze” 38 ilyen eset volt – Tamás pedig most cáfolta a cáfolatot. A prefektus akkor azt is mondta, hogy nem kellett volna pereskedniük, ha a helyi önkormányzatok betartották volna a törvényt.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetét is vezető politikus állítása szerint a kormány helyi képviselőjének a számítása „páratlan, de nem hibátlan”. Tamás Sándor elmondta: összesen

98 iratcsomót sikerült azonosítani, amelyek 104 esetet tartalmaznak,

(olyan iratcsomók is vannak, amelyekben több esetet kifogásol a prefektus), de hozzátette: megtörténhet, hogy nem teljes a lista. Megjegyezte: az azonosított ügyek között ötven peres eljárás, 44 per előtti felszólítás, és két bírságolási jegyzőkönyv szerepel.

Elmondta, a székely zászló kitűzése miatt indított jól ismert perek mellett olyan esetek is vannak, amikor a prefektus azt kifogásolta, hogy Kovászna város polgármestere egy iskolai ünnepségen nem viselte a törvény által előírt piros-sárga-kék vállpántot, vagy Kézdivásárhelyen nem volt elég román zászló kitűzve a román nemzeti ünnepen.

Más esetben a prefektus azért indított pert, mert a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyei könyvtár igazgatói tisztségének a betöltésére kiírt versenypályázaton feltételül szabták a magyar nyelv ismeretét. Olyan eset is volt, amikor a kormány képviselője azt sérelmezte, hogy a kökösi önkéntes tűzoltóság székhelyét jelző táblán egymás mellett szerepelt a román és a magyar felirat, nem pedig egymás alatt.

Tamás Sándor hozzátette, a tisztségben egymást követő Codrin Munteanu, Dumitru Marinescu, Marius Popica és Sebastian Cucu prefektusok mellett számtalan esetben

román személyek vagy civil szervezetek tettek feljelentést az önkormányzatok ellen.

Például két egymást követő prefektus is felszólította a megyei önkormányzatot, hogy ne használjon román-magyar-angol feliratos fejléces papírt. Pert végül Dan Tanasă blogger indított ez ügyben, de a bíróság elutasította a keresetét.

Tamás Sándor azt sérelmezte, hogy míg a székelyföldi önkormányzati vezetők a térség lakosságának az életminőségét próbálják javítani, addig a prefektusok – amint azt Codrin Munteanu korábban nyilvánosan meg is fogalmazta – „a közigazgatás kézifékjei” próbálnak lenni. „Olyan prefektusokat szeretnénk, akik partnerek a megye problémáinak a megoldásában” – jelentette ki Tamás Sándor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS