// 2024. november 27., szerda // Virgil
székelyek

Szükséges-e a zászlótörvény?

// HIRDETÉS

Megtörténhet, hogy a kormány ősszel olyan törvényt fogad el, amely a kisebbségi nemzeti jelképek használatát is szabályozza. Az is megtörténhet, hogy ezzel az eddiginél is kedvezőtlenebb helyzet áll elő.

Úgy tűnik, ősszel elfogadhatja a parlament azt a törvényt, amely a megyei és települési önkormányzatok jelképeinek használatát hivatott szabályozni, és amely elvileg lehetőséget biztosíthat a székely zászló használatára is. Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese jelentette be a legutóbbi SZKT-t követően.

Kelemen szerint mind a Hargita, mind a Kovászna megyei önkormányzat, mind pedig a települések saját jelképükké nyilváníthatják majd a székely zászlót.

Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője még április közepén terjesztette be törvénytervezetét a bukaresti törvényhozásban a helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról. A tervezet szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslatára.

Az ügy előzménye, hogy a Hargita és a Kovászna megyei prefektúra az elmúlt években sorozatosan indított pereket a két megye településeinek önkormányzatai ellen a székely zászló közintézményeken, illetve köztereken való használata miatt. A bíróságok pedig a sajátos román jogértelmezési kultúra szellemében a zászlók levételére kötelezték az érintetteket, holott azok használatát semmilyen jogszabály nem tiltja. A román jogértelmezés azonban nem azt az elvet követi, hogy ami nem tilos, azt szabad, hanem  azt, hogy ha valami nincs törvényesen rögzítve, az bármikor megtiltható.

Ez a hozzáállás egyrészt túlszabályozott, agyonbürokratizált rendszert eredményez, másrészt viszont rendkívül kényelmes a magyar ügyekben rendszerint nem túl megértő hatalom számára, hiszen minden, a kisebbségi identitás megélését, annak erősítését elősegítő gyakorlatot – így például a zászlóhasználatot – megtilthat, arra hivatkozva, hogy azt nem engedélyezi semmilyen jogszabály.

Ez az egyetlen érv, ami miatt indokolt lehet egy, a megyék és a települések jelképeinek használatáról szóló jogszabály.

Ugyanakkor az RMDSZ számára más is indokolja annak támogatását. Novemberben államfőválasztás lesz, egy olyan jogszabály pedig, amelyet úgy lehet eladni, mint ami bővíti a kisebbségi jogokat, kampányeszközként szolgálhat a szövetség számára, amely azzal próbálhatja győzködni a mozgósítani kívánt romániai magyar szavazókat, hogy sikerült előrelépést elérni a kisebbségi jelképhasználat terén. (Az RMDSZ-nek természetesen nincs esélye az államfői tisztség elnyerésére, de az első fordulóban a jelöltjére leadott szavazat mennyiségét „áruba bocsáthatja”, azaz alkupozícióba kerülhet a második körbe jutott román jelöltekkel szemben, annak ígérve támogatását, és annak támogatására buzdítva szavazóit, aki többet ajánl. Más kérdés, hogy az utóbbi években többször is bebizonyosodott: az RMDSZ szavazói az államfőválasztás kérdésében nem olyan fegyelmezettek, és nem követik vakon a szövetség „ajánlásait”).

A kérdés most az, mi a jogszabálytervezet konkrét tartalma. A Székely Nemzeti Tanács korában tiltakozott ellene, mondván: mivel a jelkép használatát hivatalosan nem tiltja törvény, az használható kell hogy legyen, egy zászlótörvény pedig csak korlátozná annak szabad használatát.

Amennyiben a törvény bármilyen megszorításokat tartalmaz, akkor kijelenthető: az fölösleges, és valóban nem segíti elő a kisebbségi jelképhasználatot. Ha nem teszi lehetővé, hogy a székely – illetve bármilyen más régió kisebbségi közösségei által elfogadott – zászló korlátlan használatát intézménytől és időponttól függetlenül, csupán például ünnepnapokon engedélyezi azt, akkor elfogadása több kárt okozhat, mint hasznot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS