Pártok, kutyák, farkasok és disznók a főszereplői a hétfői hírmixünknek

A készülő disznótörvény megtiltaná a magángazdaságokban nevelt sertések eladását, de a miniszter közbelép

Afrikai sertéspestis ide vagy oda, de az túlságosan drasztikus lépés lenne, ha a kormány megtiltaná, hogy az emberek a saját magángazdaságukban nevelt disznókat eladják – erre a következtetésre jutott Florin Barbu agrárminiszter, aki hétfőn egyeztetett az illetékes hatóságokkal a készülő törvény előírásairól.

A disznótörvénynek is nevezett 2023/122-es törvény alkalmazási szabályai ugyanis többek között lehetővé teszik ugyan a saját fogyasztásra szánt disznók tartását a magángazdaságokban, azt viszont megtiltanák, hogy ezeket az állatokat a gazdák el is adják.

A szigorítás az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Országos Hatóság (ANSVSA) rendelettervezetében szerepel, ami jelenleg közvitán van az intézmény honlapján. A rendelkezés célja az utóbbi években Romániában is jelen levő afrikai sertéspestis terjedésének megállítása, az állatok között terjedő járvány ugyanis sok esetben nem csak a nagy tenyészdékben, hanem a kisgazdaságokban is megjelent.

A hétfői találkozó után a szakminiszter bejelentette, hogy ez az előírás végül nem lesz ennyire drasztikus: a sertésnevelő gazdák a téli disznóvágó szezonban eladhatják majd a hízókat, de csak azután, hogy a területileg illetékes állatorvos igazolást állít ki arról, hogy az állatok egészségesek. Ezért az állatorvosi szolgáltatásért nem kell fizetniük, mint ahogy a sertéspestis elleni gyógyszerek is ingyenesek.

Az ANSVSA rendelete azt is előírja, hogy a magángazdaságokban nevelt disznókat regisztrálni kell a település agrárnyilvántartásába, az állattartási helyszínt és körülményeket pedig engedélyeznie kell az állatorvosnak. Az állatokat elkerített területen kell tartani, hogy ne érintkezhessenek más gazdaságok állataival vagy vadállatokkal, könnyen tisztítható és fertőtleníthető létesítményekben. Egészen konkrét előírások is szerepelnek a rendeletben: kéz- és cipőmosási és fertőtlenítési feltételeket kell biztosítani a disznópajta bejáratánál, cipőt kell váltani, ha a gazda oda bemegy majd kijön, korlátozni kell a látogatók belépését ezekre a területekre, a takarmánnyal történő etetés csak a betakarítástól eltel harminc napon túl megengedett, az alom szalmáját pedig az aratástól számított minimum 90 nap után lehet felhasználni. Az élő állatok szállítása csak regisztrált, állategészségügyileg engedélyezett és rendszeresen fertőtlenített járműveken lehetséges.

A kóbor kutyák elkezdtek a farkasokkal keveredni a Kárpátokban

Első ízben nyert genetikai megerősítést, hogy Romániában, a Kárpátokban megjelent a farkas-kutya hibrid. A Conservation Carpathia Alapítvány 2018 és 202 között végzett egy tudományos felmérést a Déli-Kárpátokban, a kutatás eredményeit pedig most ismertették.

A szakértők egy 1400 négyzetkilométeres kutatási terület farkaspopulációját tanulmányozták. Ezen a területen hat falkát azonosítottak, összesen 47 farkasegyedet és egy hibridet, amely farkas és kutya keveredéséből származik. A hároméves kutatás során 503 DNS-mintát gyűjtöttek vizeletből, ürülékből és szőrszálakból, az adatokat összehangolták a térségben elhelyezett kamerák képeivel, ezek alapján pedig megbecsülték a farkaspopuláció egyedszámát és sűrűségét is. Ezekből az adatokból szűrték le, hogy a Déli-Kárpátokban 100 négyzetkilométerenként 2,35 farkas él.

Bár csak egyetlen farkas-kutya hibridet azonosítottak, a felfedezés mégis jelentős, mivel ez az első genetikai bizonyíték a keveredésre, amely a jövőben gyakoribbá válhat és akár a romániai farkasállomány genetikai leromlását és végső soron eltűnését eredményezheti. A keveredés okát a szakemberek abban látják, hogy Romániában a kóbor kutyák megjelentek a farkasok életterében. Az észlelési adatok szerint minden harmadik kamerás farkasészlelésre jut egy kóborkutya-detektálás.

A hivatalos becslések szerint jelenleg Románia területén mintegy 3000 farkas él, de ezek a becslések nem tudományos módszerek alapján történtek.

Felmérés: vezet a PSD, de a PNL és az AUR nagyon verekszik a második helyért

Az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatása alapján ha most rendeznék a parlamenti választásokat, a megkérdezettek fele (50,3%) biztosan elmenne szavazni. A válaszadók 66,9 százaléka megnevezte, melyik pártra adná szavazatát. Az ő körükben a PSD vezet 29,5 százalékkal, második az AUR 20,2 százalékkal, harmadik a PNL 18,4 százalékkal, majd következik az USR 14,1 százalékkal, Diana Șoșoaca SOS Románia pártja 4,3 százalékkal és az RMDSZ 3,8 százalékkal.

A pártot megnevezők és biztosan szavazók körében a PSD vezet (28,75), második helyen a PNL (18,9%) szerepel, a harmadikon az AUR (18,6%), a negyediken az USR (14,6%), az ötödik az RMDSZ 4,9 százalékkal.

Az INSCOP szerint a PSD, a PNL és az AUR népszerűsége enyhén csökkent szeptemberhez képest, az USR, az SOS és az RMDSZ pedig növekedett.

Csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt mondták: biztosan nem mennének el szavazni: a szeptemberi közel 25 százalékról 19,7 százalékra.

A felmérés a News.ro hírportál megbízásából készült október 23. és november 3. között, 1100 nagykorú személy telefonos megkérdezésével.