// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
védik a katasztrófát

Nem csak a kórházak, az iskolák jelentős része sem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel

// HIRDETÉS

Ezt maga az oktatási miniszter árulta el.

A legutóbb Bukarestben pusztító, több halálos áldozatot is követelő kórházi tűz után ismét napirendre került, hogy a különféle intézményeknek otthont adó ingatlanok mennyire biztonságosak tűzvédelmi szempontból.

Természetesen a kórházak mellett kiemelt figyelmet kapnak az iskolák is, már csak azért is, mert az illetékesek tervei szerint február 8-ától, hétfőtől ismét jelenléti oktatás kezdődik majd, vagyis a diákok visszatérhetnek az iskolapadokba.

Már amennyiben a járványhelyzet ezt lehetővé teszi.

Nos, mint kiderült, tekintélyes mennyiségű iskolaépületnek, vagy az iskolákhoz tartozó ingatlannak nincs tűzvédelmi engedélye.

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter vasárnap este elmondta, a mintegy 17 000, jogi személyiséggel rendelkező iskolához összesen 26 471 különféle épület tartozik.

Ezek közül 15 százaléknak rendben van a tűzvédelmi engedélye.

20 százalékuk tűzvédelmi engedélyét kérvényezték, vagyis a megadásuk elvileg folyamatban van – az más kérdés, hogy a közismerten nem túl gyors romániai bürokratikus rendszer mikor köpi ki a folyamat végén a pecsétes papírt.

A miniszter szerint az ingatlanok 50 százalékára nem is kell tűzvédelmi engedélyt kérni a hatályos törvények értelmében.

És az épületek 15 százaléka nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel – a jelek szerint nem is igényelték, mivel vélhetően úgysem kapnák meg.

A miniszter elmondta, a több mint 26 ezer ingatlan között az iskolaépületek mellett ott vannak a kollégiumoknak, a menzáknak és a tornacsarnokoknak otthont adó ingatlanok is.

Cîmpeanu persze gyorsan elhárította magáról és a minisztériumról a felelősséget, mondván: az iskolák épületei a helyi önkormányzatok kezelésében vannak, vagyis az ő felelősségük a tűzvédelmi engedély megszerzése.

De persze a tárca év eleji átvétele óta ő maga is azon igyekszik, hogy felgyorsuljon az engedélyek megszerzésének folyamata.

Efelől semmi kétségünk nincs.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS