Legalább valami működik: hasított a DNA 2015-ben

Impozáns mérleget ismertetett csütörtökön Laura Codruța Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze. Az intézmény tavalyi mérlegét megvonva mintha valamilyen multicég gazdasági eredményeit sorolta volna, úgy darálta el, hogy 2015-ben ötször annyi miniszter és parlamenti képviselő ellen emeltek vádat, mint 2013-ban.

A DNA összesen 1250 esetben emelt vádat magasrangú vagy középvezető tisztségviselő ellen korrupció miatt, ez a legmagasabb szám a DNA történetében. A „trófeák” között egy miniszterelnök, öt miniszter, tizenhat képviselő és öt szenátor is szerepel. Emellett mintegy száz polgármester és megyei közgyűlési elnök ellen is vádat emeltek – utóbbiak egyharmada állt bíróság elé valamilyen korrupciós stikli miatt. Mindez azzal járt, hogy összesen közel félmilliárd euró értékű vagyont zároltak.

Kövesi tájékoztatásából kiderült, hogy

közel ötszáz vezető beosztású személy ellen emeltek vádat

a tavalyi év során,ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A kemény munka meghozta a gyümölcsét is: a bíróságokon összesen 970 jogerős ítélet született a DNA vádemelései nyomán, az ítéletek Kövesi szerint azt bizonyítják, hogy a vádiratokat objektív és professzionális módon állították össze. Rámutatott: a felmentő ítéletek száma 7,63 százalékra csökkent. A bírósági szakasz időtartama jelentősen csökkent, így 2015-ben 60 százalékkal nőtt a jogerős ítéletek száma.

A főügyész szerint az is fontos lenne, hogy a jogerős ítéleteket maradéktalanul végrehajtsák, mivel gyakori, hogy egyes elítéltek hamarabb szabadulnak, mások úgy kerülnek feltételesen szabadlábra, hogy az okozott kár nem térül meg, és ehhez mindenféle adminisztratív trükköt használnak fel. Szerinte ezek az esetek csökkentik az állam tekintélyét és az intézményekbe vetett bizalmat.

Kövesi szerint azokban az ügyekben, amelyekben a DNA tavaly vádat emelt,

összesen 431 millió euró értékben fizettek csúszópénzt,

ami egyenértékű az autópálya-építések társfinanszírozására 2016-ra, 2017-re és 2018-ra előirányzott összeggel.

Állítása szerint a közbeszerzési eljárásokon belül léteznek olyan szegmensek, amelyekben a korrupció általánosnak tekinthető. A szerződéseket és a kifizetéseket csúszópénzhez kötik, amelyeket fiktív szerződések révén csorgatnak vissza a megrendelőhöz.

Kövesi szerint a DNA eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy átfogó korrupcióellenes stratégiára van szükség, amelynek részeként többek között lehetővé teszik a gyors, valós idejű információcserét a közbeszerzéseket ellenőrző intézmények között. A főügyész emellett azt mondta: átláthatóbb közbeszerzési eljárásokra is szükség van.

Az eseményen részt vett

• Klaus Johannis államfő is, aki az okozott kár ellenértékének hatékonyabb behajtását szorgalmazta,
• Dacian Cioloș miniszterelnök, aki a korrupció megelőzését és a feddhetetlenséget nevezte fontosnak,
• de az igazi bónusz Raluca Prună igazságügy-minisztertől érkezett, aki közölte: újabb hároméves mandátumra javasolja Kövesit a DNA élére,

akinek idén jár le az első megbízatása.