// 2024. november 26., kedd // Virág
Kolozsvár

Kiszínezett múlt: így még nem láttuk Kolozsvárt

// HIRDETÉS

Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.

Jókai Mórt, Laborfalvi Rózát, Kossuth Lajost vagy épp Haller Károlyt, Kolozsvár egykori polgármesterét is fotózta Kolozsvár és Erdély első fényképészműhelyét működtető Veress Ferenc a 19. század második felében.

 

A fényérzékeny üveglemezekre készített képei közül mintegy 1500 van a kolozsvári Történeti Múzeum birtokában, ezek közül digitális módszerekkel 500-at hívtak elő, retusáltak és részben kiszíneztek, majd körülbelül 300-at állítottak ki a múzeum legfelső emeleti termeiben. A korabeli sajtó viszont arról számolt be, hogy 1874-ben a fotográfus egy rokona Veressnek mintegy 40 ezer képét árulta.

 

 

Mitu Melinda vezeti körbe az érdeklődőket Veress Ferenc fotográfiái között | Fotók: Szabó Tünde

 

A főként portrékat bemutató tárlatot érdemes az egyik kurátor, Mitu Melinda vezetésével megnézni, ő ugyanis sokkal több mindent elmond a képekről, mint ami elolvasható. Bár tény, hogy az első teremben Veress Ferenc életrajzát három oldalnyi, apróbetűs szöveg részletezi három nyelven. A jóval könnyebben fogyasztható, húsz perces filmecske Veressről és munkásságáról viszont csak magyarul élvezhető.

 

A kurátortól nemcsak azt tudtuk meg, hogy a kiállított, harmonikaszerkezetű és óriási fényképezőgép nem Veress Ferencé volt, hanem azt is, hogy a fényképek alatt olvasható nevek többségét maga Veress Ferenc véste az üveglapok emulziójába.

 

Néhány szereplőt a történészek azonosítottak be a képeken, de még így is nagyon sok az azonosítatlan portré, ezért Mitu Melinda azt szeretné, ha a nagyközönség is segítene a fotókon megjelenő személyek felismerésében. Távlati terveik között szerepel, hogy a múzeum online archívumot hozzon létre a képekből, amely megkönnyítené a kutatást és a nagyközönség hozzájárulását is.

 

 

Veress Ferenc fent, üveglemezei lent:

 

 

 

Grófok, bárók, tudósok, írók, színészek, nagyvállalkozók és sok-sok női portré mellett jópár képen megjelenik a korabeli Kolozsvár is. Főként a belvárost ábrázoló fotókat állítottak ki, alaposan meg lehet szemlélni, milyen volt a Szent Mihály-templom kerítése és kapuja, hogyan nézett ki a piac a Főtéren, mielőtt Pákey Lajos építész és polgármester lebontatta volna a templom körüli épületeket, vagy milyen volt a város terjeszkedésének 1872-ben áldozatul esett Magyar-kapu.

 

Veress fotózta a város mindennapi életét és lakosait is, de a jelenlegi tárlaton kevés ilyen kép látható. Kiállítottak viszont néhány olyan dísztárgyat, illetve ruhakiegészítőt, amilyeneket képei szereplői is viseltek.

 

 

Mátyás szülőháza fent, gyermekjátékok lent (mivel Veress a fotózkodó családok gyerekeit is megörökítette)

 

 

Karrierje elején mecénások karolták fel, hogy fotózhasson az eredetileg aranyművesnek tanult Veress, arisztokrata ismerősei felszerelését is használhatta, majd fotográfus műhelye jól menő vállalkozássá fejlődött annak is köszönhetően, hogy ő volt az egyedüli fényképész a városban.

 

Többféle technikát is megtanult, illetve maga is kikísérletezett új eljárásokat, de találmányait nem szabadalmaztatta. Fischer Vilmos kerámiatárgyaira fotokerámiás eljárással vitt fel portrékat, ezekre iparművészeti kiállításokon figyeltek fel. A színek rögzítése már az 1860-as évektől izgatta, de csak a század végén kezdett komolyabban kísérletezni vele. Utolsó kísérleteit 1911-ben, 79 évesen végezte.

 

Egy évig, 1881-82-ben magántanárként tanított fényképezést az egyetemen, utána majd csak száz évvel jelenik meg a fotózás egyetemi kurzusként Kolozsváron. Annyira szerette volna megismertetni a tudását és összefogni az ország fényképészeit, hogy utána hét éven át ő maga szerkesztette, adta ki és finanszírozta a Fényképészeti Lapokat, amely végül 84 szám után szűnt meg, miután az MTA is megvonta tőle a támogatást. Ezután több mint ezer fából álló gyümölcsöst hozott létre, itt is rendszeresen kísérletezett, hogy a legjobb gyümölcsöket termessze.

 

 

Legfelül Kossuth Lajos portréja

 

A technikai fejlődéssel nemcsak a fotózás vált egyszerűbbé, de megszűnt Veress kolozsvári monopóliuma is, ez pedig a fokozatos elszegényedéséhez vezetett. Előbb bérbe, majd eladta a műhelyét, végül a gyümölcsösét is. 84 évesen halt meg szülővárosában, Kolozsváron.

 

Most újra megelevenedő képeit szeptember 15-ig lehet megtekinteni a Történeti Múzeumban. A tárlatvezetések pénteken, szombaton és vasárnap is 12 órától, illetve két órától kezdődnek felváltva magyar és román nyelven.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS