// 2024. november 26., kedd // Virág
köz és vélemény

Gyűlöli már az utcai maszkviselést? Nos, hamarosan nem lesz oka a gyűlöletre

// HIRDETÉS

Lazítások várhatóak a járványügyi korlátozások terén.

Az Ukrajna elleni orosz invázió árnyékában háttérbe szorulni látszanak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos történések, pedig a járvány, főleg pedig a járványügyi korlátozások még mindig velünk vannak.

De a jelek szerint egy részüktől végre búcsúzhatunk: Alexandru Rafila egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy lazításokat javasol a kormánynak, miután csökkent az intenzív osztályokon ápolt, súlyos állapotú fertőzöttek száma.

Rafila már hetekkel ezelőtt belengette, hogy az esetleges enyhítéseket nem a gyorsan csökkenő napi esetszámokhoz kötik, hanem az intenzív osztályok telítettségéhez, az ugyanis lassabb ütemben csökken, mint az esetszámok.

A lazítások feltételéül ezért azt szabta, hogy az intenzív terápiás ágyak kihasználtsága a rendelkezésre álló helyek felére csökkenjen. Mivel 1800 ilyen ágyat alakítottak ki, 900 alá kellett csökkennie az intenzív osztályokon ápolt fertőzöttek számának.

Ez keddre – vagyis március elsejére – következett be, így Rafila megtette a javaslatait.

Az egyik ilyen ajánlás nyomán megszűnne a kötelező kültéri maszkviselés, vagyis az utcákon nem lenne kötelező a szájmaszkok hordása.

Szintén fontos javaslat, hogy

megszűnne a kötelező védettségi igazolvány használata

a bevásárlóközpontokban és a többi helyen, ahol jelenleg ehhez kötik a belépést.

A vendéglátóhelyeken, színházakban, mozikban és a sportrendezvényeken a jelenlegi 30-ról 50 százalékra növelnék a kihasználható helyek számát, és ami fontos:

eltörölnék a nyitvatartási idő korlátozását.

Emellett családi rendezvényeket is lehetne tartani, vagyis ismét megnyílik az út az esküvők és a keresztelők megrendezése előtt, de azért itt is marad létszámkorlát: legtöbb 200 vendég lehet.

A beltéri maszkviselés egyelőre továbbra is kötelező marad, és még mindig fenntartják a javaslatot, hogy ahol lehetséges, az alkalmazottak távmunkában dolgozzanak.

Mindez egyelőre csak javaslat, ahhoz, hogy hatályba lépjen, a kormánynak kell döntést hoznia róla. Rafila azonban derűlátó, szerinte a kormány elfogadja a javaslatait, hiszen az intenzív osztályok kihasználtsága már csak 47,5 százalékos.

A miniszter arról is beszélt, hogy

jelenleg úgy tűnik: normális nyarunk lesz, minimális korlátozásokkal,

bár persze ezt még nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hiszen egy új vírussal sohasem lehet tudni, hova alakulhatnak a dolgok.

Mint ismert, korábban az is felmerült, hogy már március 6-ától eltörölnék a 2020 május 15-e óta fennálló, és azóta folyamatosan, 30 naponként meghosszabbított veszélyhelyzetet, de ez egyelőre kevésbé tűnik valószínűnek, hiszen akkor már nem lehetne kötelezővé tenni a beltéri maszkviselést, csak ajánlottá, így az eddigi nyilatkozatok alapján sanszosabb, hogy újabb 30 nappal meghosszabbítják – viszont ezúttal tényleg utoljára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS