Csökkentik az alapélelmiszerek árát, de a termelők fizethetnek rá, kiderült, mennyi magyarunk van – pénteki hírmix

Árréskorlátozást vezetnek be az olcsóbb élelmiszerekért, csak nehogy a gazdák szívják meg

Az új kormány programjának alapelvét képező „gazdasági hazafiság” jegyében pénteken két intézkedést is elfogadott a kormány. Egyrészt bevezették az úgynevezett árréskorlátozást az alapélelmiszerek esetében, ami azt jelenti, hogy a rendelet érvénybe lépésétől számított három hónapban az említett élelmiszerek forgalmazói és eladói nem szerezhetnek akármennyi hasznot az illető termékeken. A feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható maximális árrés erre az időszakra 20, a nagybani forgalmazók esetében pedig legfeljebb 5 százalékos lehet. Sokan, köztük maguk a gazdák, máris arra figyelmeztetnek, hogy ez az intézkedés szinte biztosan a termelőkön, főleg a kistermelőkön fog csattanni, akik már így is nevetségesen kevés pénzért tudják eladni az általuk megtermelt javakat, és az esetleges állami kompenzációkból (mint amit a gabonaválság kezelésére folyósítanak) sem kapnak annyit, hogy a kárukat fedezni tudják. A kormány képviselői ezzel szemben azzal védekeznek, hogy semmiképpen sem a gazdák fogják megszívni az intézkedést, hiszen csak az áruforgalom többi szereplőjére érvényes az árrésszabályozás, a gazdáknak nem szabtak ilyen feltételeket. Nekik majd a felvásárlók fognak feltételeket szabni, akik nyilván még kevesebbet fognak fizetni a terményekért, ha az állam korlátozza a hasznukat. A másik intézkedés a hazai élelmiszeripart igyekszik fellendíteni: 600 millió eurós költségvetést különítettek el azon hazai élelmiszeripari vállalatok számára, amelyek feldolgozóüzemeket akarnak nyitni Romániában.

Megint csaknem negyedmillióval kevesebben vagyunk

Pénteken tették közzé a tavalyi népszámlálás végleges eredményeit. Így végre kiderült az is, hogy a cenzuson összesen 19 053 815 állandó romániai lakost számoltak össze, amiből 1 002 151-en (5,23%) vallották magukat magyarnak. Összességében viszont csak valamivel több, mint 16,5 millió ember nemzetiségét jegyezték fel, a maradék, csaknem 2,5 millió lakos nemzetisége ismeretlen. Az említett 16,5 millióhoz képest a magyarok aránya 6,05%, az előző népszámláláson feljegyzett 6,5%-hoz képest. Ez számszerűen azt jelenti, hogy mintegy 225 ezerrel csökkent a magyarok száma az országban az elmúlt 11 évben. A magyarok számaránya Hargita (79,5%) és Kovászna megyében (66,7%) a legmagasabb. Településekre lebontva Marosvásárhelyen írták össze számszerűen a legtöbb, 40 604 magyar lakost, Sepsiszentgyörgy pedig első alkalommal előzte meg Kolozsvárt: előbbit 34 678, míg utóbbit már csak 33 603 magyar lakja.