Civil sérelem: az állam rátelepedne a Via Transilvanicára – hírek pénteken

Olyan aszfaltozott bicikliutat készül építeni a kormány, amely közel 500 kilométeren egybeesik Románia egyik leghíresebb, civil kezdeményezésre és magánpénzekből kialakított turisztikai létesítményével, a Via Transilvanica útvonalával – írja a G4Media portál.

A készülő projektről Alin Ușeriu, a „romániai El Caminoként” is emlegetett, néhány év alatt nemzetközi szinten is igen híressé vált Via Transilvanica túraútvonal létrehozását kezdeményező Tășuleasa Social Egyesület vezetője adott hírt közösségi oldalán.

Ușeriu azt írta, hogy Maros Megye Tanácsa jóváhagyta egy 94,4 kilométer hosszú bicikliút megépítését, amely a Via Transilvanica útvonalát követi. A 2-3 méter széles kerékpárutat lépcsőkkel, rámpákkal, útjelző táblákkal, vízelvezető árkokkal, hidakkal, pihenőhelyekkel és közlekedésbiztonsági elemekkel együtt építik. A projektet az országos helyreállítási alapból (PNNR) finanszírozzák, értéke 70,55 millió lej, a bicikliút pedig hat hónap alatt készülne el – írta Ușeriu.

A civil aktivista szerint az aszfaltozás odavonzza majd a quadozókat, a kerékpárosokat és az autósokat is, holott a Via Transilvanica a köves úton gyaloglók számára készült, ebből pedig konfliktusok születnek majd.

Szerinte az állam most rátelepedne a Via Transilvanica projektjére, hogy elkölthessen több millió eurót a PNNR-ből. Ușeriu azt mondja, az általa vezetett civil szervezettel nem egyeztettek az állami intézmények, pedig a Via Transilvanicát tönkretehetik az aszfaltozós tervek.

A teljes egészében civil erőből kialakított Via Transilvanicát 2018-ban kezdeményezte a Tășuleasa Social Egyesület. A több mint 1400 kilométer hosszú, több mint 250 települést érintő gyalogos túraútvonal észak-délkelet irányba áthalad az egész országon: Suceava megyéből indul, majd a Székelyföldet, a Szászföldet és Dél-Erdélyt átszelve a Dunáig húzódik. A kezdeményezők elképzelése szerint az útvonal a spanyol El Camino szellemiségéhez hasonlóan testet és lelket megmozgató túraút, amelyen a gyaloglók megismerik a tájat, a kultúrát és önmagukat is. A Via Transilvanicán minden kilométert egyedi jelzőkövek mutatnak, a teljes útvonalat pedig online térképen is feldolgozták, adatbázisokkal, applikációkkal és útmutatókkal.

Az útvonal egyharmadán készül most az állam bicikliutat kialakítani, eddig Suceava, Beszterce-Naszód, Maros, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megye pályázott a rájuk eső szakaszok megvalósítására.

A G4Media Beszterce-Naszód Megye Tanácsának közleményét idézi, amely szerint Suceava megyében 193 kilométer, Beszterce-Naszód megyében 204 kilométer, Maros megyében pedig 97 kilométer hosszan húzódna a bicikliút.

Látványos átszervezéseket alkalmaznak a kormányhivatalban, a megszorítások a személyzeti létszámot és a kiadásokat is érintik – jelentette be kedden Mihai Jurca, a miniszterelnöki kancellária vezetője.

A kormányhivatali állások 40 százaléka megszűnik (176 helyett 105), ezzel pedig havonta 850 ezer lej marad a kasszában. Az Állami Vagyonkezelő Hivatalon (RAPPS) keresztül igénybe vett szolgálati gépkocsik számát 30-ról 15-re csökkentik, amivel az évente erre a célra elköltött 12 millió lejes összeget is zsugorítják. Ebben az összegben nincs benne a gépkocsik havi 33 ezer lejes üzemanyagköltsége, ami 20 literes fiktív átlagfogyasztást jelentett – mondta Jurca.

Újratárgyalják a gépkocsihasználati szerződéseket is, a gépkocsivezetőket is elbocsátják, az államtanácsosoknak és államtitkároknak pedig maguknak kell vezetniük az autót (Dacia Duster). Arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz így azokkal a tisztségviselőkkel, akinek nincs jogosítványuk, Mihai Jurca azt válaszolta, hogy ebben az esetben tömegközlekedéssel fognak járni.

Megnyirbálják a havi 300 ezer lejes protokollköltségeket is. A kormánypalotában nyolc pincér is dolgozott összesen havi 80 ezer lejért, az ő szolgálataikat ezentúl nem veszik igénybe a RAPPS-on keresztül. Megszűnnek a kormányülések utáni ebédek is, de az sem fog többé előfordulni, hogy a RAPPS egy 0,3 literes üdítőért 8,5 lejt, a bolti ár kétszeresét számlázza ki.

Népszámlálási adatok szerint a brit fővárosban a román a legelterjedtebb idegen nyelv.

A Libertatea a South West Londoner portált idézi, amely szerint London lakosságának 20,81 százaléka nem angol anyanyelvű, ebből közel 160 ezer ember románul beszél. A románt követi a spanyol, a lengyel, a bengáli és a portugál.

Spanyolország és Olaszország mellett Nagy-Britanniában él a román diaszpóra egyik legnagyobb része, a szigetországban mintegy másfél millió Romániából véglegesen vagy ideiglenesen odaköltözött, vagy már ott született ember él. A Brexit után a románok lettek a legnagyobb nyelvi közösség Nagy-Britanniában. Angliában és Wales-ben a román a második leginkább használt idegen nyelv a lengyel után, összesen mintegy 472 ezren beszélik.

A South West Londoner Tony Capstick-et, a Readingi Egyetem szakértőjét idézi, aki szerint az első generációs bevándorlók erősen ragaszkodnak az anyanyelvükhöz, sok esetben pedig a családi kapcsolatok fenntartásának eszköze is, főleg a származási országban maradt idősebb családtagokkal, rokonokkal.