// 2025. augusztus 24., vasárnap // Bertalan

„Váradtól kaptam az álmaim”

// HIRDETÉS

Nagyváradról elszármazottak találkoztak a Szent László Napok alkalmával.

A mi Nagyváradunk címmel szervezték meg a Váradról elszármazottak találkozóját. Boros Zoltán, az esemény házigazdája felvezetőjében megköszönte a Szent László Napok szervezőinek, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy egyértelművé váljon: mindenkinek van egy saját, virtuális Várad-képe, melyet szívében őriz akkor is, ha az élet vagy a történelem elszólítja az itt születetteket.

Alternatív történelemóraként is értelmezhető volt a szombat reggeli találkozó, s nem csak a Szent László Napok történelmi környezetének köszönhetően, hanem azért is, mert a meghívott vendégek olyan részleteket osztottak meg saját életükből a szép számú hallgatósággal, melyek kirajzolták a hajdan volt Nagyvárad képét, a maga sokszínűségével és pezsgő kulturális-társadalmi életével együtt. A visszaemlékezéseket a Szigligeti Színház jelenlegi és korábbi színművészeinek szavalatai színesítették.

Boros Zoltán elsőként dr. Szatmári Péter nőgyógyászt köszöntötte, aki Magyarországról érkezett a megszervezett találkozóra. Boros elmondta: a neves gyógyító a váradi magyar kismamák segítőjeként vált ismertté, s köröstárkányi ősökkel rendelkezve, megbecsült és közismert család tagjaként került Nagyváradra. „Elevenen él emlékezetemben szüleim példamutatása, tanáraim feledhetetlen alakja. Később, miután édesapám hazatért a háborús fogságból, a család ismét egységesnek bizonyult. 1973–74 között itt születtek fiaim, majd ’74-ben magam is hazatértem Bukarestből, s itt, Nagyváradon, sikerült újjászerveznem a szülészeti ellátást, melynek eredményéül a váradi kórház az ország első szülészetévé nőtte ki magát, ami a betegellátás minőségét és a tudományos publikációk számát illette” – emlékezett vissza a váradi orvos. Legkellemetlenebb emlékénekVáradról való eltávozását tartja. „Itt születtem, s ezt a várost tekintem a nulladik kilométerkőnek. Kiindulópontként tekintek Nagyváradra, és boldogan látogatok vissza, amikor csak tehetem” – mondta.

Dr. Kiss András szintén orvosként, Nagyvárad egyik ismert és elismert kardiológusaként tevékenykedett a városban. Boros Zoltán szerint a történelem a város e másik megbecsült személyiségén is „átgyalogolt”, hiszen 1956-ban társaival együtt rögzítettek egy rádióban elhangzott magyar verset, melyet aztán többször is visszahallgattak, s e „bűnüket” a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről való elbocsátással torolta meg a fennálló kommunista államhatalom. Dr. Kiss Andrásnak végül mégis sikerült elvégeznie az orvosi egyetemet, s Váradra kerülve a helyieket gyógyíthatta. „Az egyetemről való eltanácsolásom után egy váradi lakatosműhelyben dolgoztam. Jól esett kollégáim akkori támogatása, s miután orvosként visszakerültem Nagyváradra, igyekeztem munkámmal meghálálni a helybéliek szeretetét. Bár 1989 december 2-án elhagytam Váradot, melytől minden elképzelhetőt és elképzelhetetlent megkaptam, azóta is – amikor csak tehetem – visszalátogatok e gyönyörű városba” – mondta dr. Szatmári Péter.

Szabó József Ódzsa

A rendezvény harmadik meghívottja Írországból érkezett vissza Nagyváradra. Szabó József Ódzsa a nagyváradi Szigligeti Színház főrendezőjeként alkotott maradandót, s munkásságával nem csak a váradi, de a teljes erdélyi színházi nyelvet is megreformálta. A Szigligeti Társulat örökös tagja elsőként védjegyévé vált becenevének eredetéről beszélt. „1928-ban születtem Székelyhídon. Nővérem, aki néhány hónappal idősebb volt nálam, nem tudta helyesen kiejteni a Jóska nevet, s így ragadt rám az idők során az Ódzsa megszólítás. Arra csak később jöttem rá – barátaimnak köszönhetően –, hogy e látszólag értelmetlen név szanszkrit nyelven életerőt jelent, arabul a Mekkát megjárt szent embereket nevezik így, japánul pedig a keleti herceg megfelelője a becenevem. Íme: Nagyváradnak immár egy távolba szakadt szamurája is van” –mesélte Szabó József. A rendező elmondta: élete egyik legfontosabb napja is Nagyváradhoz kötődik, hiszen 1974. június 7-én itt mutathatta be a Madách Imre drámájából, Az ember tragédiájából készült rendezését, melyet a színháztörténeti munkák is az erdélyi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alkotásaként jegyeznek.

„1983-ban még Nagyváradon éltem, Szigligeti Ede szobájában lakhattam, és elképzelhetetlennek tűnt, ami hat évvel később mégis bekövetkezett, hogy az akkor még szilárd alapokon álló kommunista diktatúrának egyszer vége lehet. Mindig előre megéreztem a veszélyt, s ekkorra már tudtam, hogy a Securitate nem nézi jó szemmel működésemet. Ez később, mikor a rólam készült, több ezer oldalnyi megfigyelési dossziékat kézhez kaptam, be is bizonyult. Nem volt más választásom: el kellett hagyjam Nagyváradot, s 1983. április 13-án felszálltam a Budapestre tartó vonatra” – emlékezett vissza Szabó József Ódzsa. Arra a kérdésre, hogy mégis mit vitt magával Nagyváradból, elmondta: „A várostól kaptam az álmaim. Mikor Veszprémbe kerültem főrendezőként, ezek az álmok mintha vádolni kezdtek volna, s míg korábban segítettek az alkotói munkában, akkor, az új környezetben, mintha magamra hagytak volna. Hosszú idő volt, míg újra megtaláltam önmagam.”

A beszélgetés után levetítették Boros Zoltán, B. Nagy Veronika és Sánta Ádám közösen készített dokumentumfilmjét Román Viktor (1937—1995) szobrászról, aki szintén elszármazottként vált Párizsban közismert képzőművésszé.

(közlemény)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból
Krónika

Eldöntötte a kormány, mennyi pénzt lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjból

A fizetési időszak kezdetén a teljes összeg 30 százaléka vehető fel egy összegben a II. pillérben összegyűlt magánnyugdíjnak – döntötte el a román kormány csütörtöki ülésén.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése
Krónika

Tánczos: szükséges az ingatlanadó 60-70 százalékos emelése

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Tizennyolc éves fiatal halt meg, amikor három embert maga alá temetett a ház
Székelyhon

Tizennyolc éves fiatal halt meg, amikor három embert maga alá temetett a ház

Tizennyolc éves fiatal vesztette életét az Argeș megyei tragédiában, amikor egy épület tetőzete három emberre omlott a péntek esti viharban.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS