// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Alagút vagy felüljáró épülhet Kolozsváron, a metró és a magasvasút csak álom

// HIRDETÉS

Valamit muszáj lépnie az önkormányzatnak, különben a forgalom megfojtja a várost.

A kolozsvári városháza valamilyen közlekedéskönnyítő megoldást tervez a Mărăşti lakónegyedben, amely a város egyik legforgalmasabb része a keletről és északról érkező, illetve abba az irányba tartó közúti forgalom miatt.

Emil Boc polgármester szerint a 2017-es városi költségvetésből mindenképpen lesz pénz egy ilyen projekt elkezdéséhez, azt kell még eldönteni, hogy a forgalmat aluljáró, alagút, vagy felüljáró, vagyis oszlopokra épített magasút tehermentesíti majd.

Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem hogy alagút vagy felüljáró?

Akár alagút, akár felüljáró épül, mindenképpen a Szent Péter-templomtól a Mărăşti téri körforgalmon túlra húzódik majd. „Ha gyakorlati szempontból nézzük, a felüljárót könnyebb megépíteni, városrendezési és esztétikai érvek alapján pedig az aluljáró a megfelelőbb” – mondta Boc, aki szerint ebben a kérdésben a szakembereké a végső szó. Mint mondta, nem fog szembemenni a szakemberek véleményével, ha esetleg azt mondják, hogy a felüljáró olcsóbb, de elcsúfítja a városrészt, vagy azt, hogy az aluljáró rettentő drága lesz, ellenben megold egy krónikus közlekedési problémát.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülne a városnak egy ilyen megoldás. A városháza 2013-ban készíttetett egy elemzést egy aluljáró megépítéséről, amely a belváros alatt húzódna 2,7 kilométeren, a Mikó utcától a Szent Péter templomig. Akkor 329 és 492 millió euró közötti összegre becsülték a projekt árát. Csakhogy nem sikerült pénzt szerezni (uniós forrásból sem) a finanszírozásra, így a terv megfeneklett.

Metró: lesz vagy nem lesz?

A kolozsvári metró azóta témája a kolozsvári közbeszédnek, hogy Gheorghe Funar volt polgármester még az 1990-es években bedobta a kampányában. Aztán nem lett belőle semmi, a felvetés ugyanúgy kampánylufinak bizonyult, mint a kötélpálya, amelyet Funar a Feleki tető és a Fellegvár közé vizionált.

A metró témája azonban egyre gyakrabban merült fel a városi forgalom tehermentesítésének egyik lehetőségeként. Tavaly ősszel Emil Boc azt mondta, hogy két megoldás létezhet: vagy egy metró, vagy egy magasvasút, amely a kelet-nyugati tengely mentén, a repülőtértől a várossal majdhogynem összenőtt Szászfenesig megoldhatná a közlekedést. Más lehetőség nincs, mondta akkor a polgármester, mivel az utcákat nem lehet szélesíteni, a városközpont történelmi épületeit pedig nem lehet lebontani.

Boc úgy vélekedett, hogy a metró nem jöhet számításba, mivel nagyon drága, öt milliárd euróba kerülne a megépítése, amit Kolozsvár nem tud kifizetni a valamifel több, mint 200 millió eurós éves költségvetéséből.

Egy, a Szamos folyást követő, a folyó fölött húzódó, oszlopokon futó magasvasút is több mint 500 millió euróba kerülne, mondta akkor Boc.

Aztán 2016 márciusában mégis felvetette, hogy a hatalmas költségek ellenére közép- és hosszútávon nem kellene elvetni a metró megépítésének lehetőségét. Mégiscsak meg kellene vizsgálni, hogy lehetséges-e egy metrót építeni Kolozsváron, ha nem is Szászfenestől, de legalább a Polus Center és a repülőtér között – mondta Boc. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmi konkrétum nincs, a polgármester szerint csak „elemzik a lehetőségét”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS