// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Akkorát nőtt az átlagbér júniusban, hogy a skótok tömegesen kérnek letelepedési engedélyt Romániába

// HIRDETÉS

Úgyis kattintani fognak, mert pénzről van szó.

Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok – mondta volt állítólag Churchill, bár újabban az is vita tárgya, hogy valóban mondott-e ilyet. Mint ahogy az is vita tárgya lehet immár, mit kezdjünk azzal a kőkemény 41 lejes (1,3 százalék!!) átlagbér-emelkedéssel, amit júniusban mért az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az előző hónaphoz képest. Én mindenesetre SMS-ben már be is rendeltem estére a rekesz Cristal pezsgőt a szokott helyen – aki jön, csak bögrét hozzon.

A mallorcai nyaralón azért még gondolkodom, egyrészt állítólag George Clooney is érdeklődik, másrészt nem mind arany, amit forrón esznek. A teljes és lehangoló igazság ugyanis az, hogy egyrészt az átlagos bérnövekedés nem átlagosan oszlik meg a különböző területeken, másrészt sok helyen mindössze arról van szó, hogy a dolgozók júniusban kapták meg az éves vagy trimeszteri jutalékokat, üdülési csekkeket és egyéb pótlékokat, így az enyhe növekedés ezeknek tudható be.

A legnagyobb béreket a kohászatban és a kőolaj-feldolgozás területén dolgozók vihették haza ebben a hónapban (átlagosan 8245 lej), míg a másik véglethez a textiliparban tevékenykedők képviselik (átlgosan szerény 1776 lejjel). A legnagyobb csökkenéseket májushoz képest a kőszén-, kőolaj- és földgázkitermelés, valamint a pénzügyi közvetítés (a biztosításokat és nyugdíjalapokat leszámítva) területén dolgozók szenvedték el, a legszembetűnőbb növekedésnek pedig a már említett kohászok és kőolaj-feldolgozók örülhettek; a közalkalmazottak közül a tanárok bérei emelkedtek leginkább.

Összességében azonban többnyire arról van szó, hogy ahol csökkenést mértek májusról júniusra, ott a munkatársak májusban kapták meg az extra jutalékaikat, ahol pedig növekedést, ott júniusban. Amúgy meg, ha azt plusz 41 lejt, amivel átlagosan nőttek a fizetések, most fognám, és elégetném, nem roppanna meg az univerzum egyensúlya. Ennek a statisztikának sem volt sok értelme.

(Vajon a statisztikai hivatal munkatársai mennyit keresnek?)

Egyébként az átlagbér júniusban nettóban 3142 lej, bruttóban 5127 lej volt. Ön ennél kevesebbet keres? Lehet én is visszamondom a pezsgőt…

(A cím csak poén volt.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS