Adócunamival köszön be az új év – hírmix

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a kormány második deficitcsökkentő csomagjának részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja. A törvénytervezetért a kormány szeptember 1-jén felelősséget vállalt a parlamentben, szeptember 9-én pedig elküldték az államfőnek kihirdetésre.

Szeptember 8-án az AUR megtámadta a jogszabályjavaslatot az alkotmánybíróságon, amely részben alkotmányellenesnek ítélte azt. A testület a vámhatóság tisztviselőinek poligráfos vizsgálatára vonatkozó rendelkezést nyilvánította alaptörvénybe ütközőnek. Ezt követően a parlamentben módosították és újra elfogadták a törvénytervezetet, amelyet ismét megtámadtak az alkotmánybíróságon.

Ezt a beadványt utasította el szerdán a testület, így a döntés nyomán nyomán 2026-tól magasabb ingatlan-, telek- és gépjárműadóra, magasabb osztalékadóra, valamint számos egyéb az állampolgárok és a vállalkozások pénztárcáját jelentősen érintő adóügyi intézkedésre lehet számítani.

Az elmúlt évek egyik legátfogóbb adóügyi módosítása az épületek után fizetendő adót érinti. Az adóalap városon és vidéken egyaránt nőni fog, és megszűnnek a régebbi lakóingatlanokhoz kapcsolódó kedvezmények is, így az 1990 előtt épült ingatlanok tulajdonosai magasabb adót fognak fizetni.

Az adószámítási logika formailag nem változik – alapterület szorozva a meghatározott adóztatási értékkel és a helyi hatóságok által megállapított százalékkal –, de a magasabb adóalap miatt a tehernövekedés különösen a nagyvárosokban lesz érezhető. Új elemként megjelenik az értékesebb ingatlanokra kivetett pótlólagos adó: a 2,5 millió lejnél nagyobb értékű ingatlanokra 0,9%-os többletadó vonatkozik a küszöb feletti részre.

A telekadó is jelentősen módosul. Adómentességet csak a közvagyonba tartozó földterületek, a vallási felekezetekhez, oktatási intézményekhez, kórházakhoz, illetve az ipari parkokhoz tartozó területek élveznek. Ugyanakkor megszűnnek a civil szervezeteket, a fogyatékkal élő személyeket és a kulturális entitásokat érintő korábbi telekadó kedvezmények.

Nő a belteleknek számító mezőgazdasági területek adózási értéke, és először adókötelessé válnak bizonyos mezőgazdasági létesítmények, így a fóliasátrak, silók és raktárak is. A gazdálkodóknak járó 50 százalékos kedvezmény nem ellensúlyozza teljesen a korábbi adómentességek kiesését.

A gépjárműadó rendszere is átalakul. A korábban adómentesített elektromos autókra évi 40 lejes adót vezetnek be. A hibridautók elveszítik a jelenlegi adókedvezményük felét, és megszűnik a civil szervezetek autóira vonatkozó adómentesség is.

Az új rendszer a szennyező fizet elvre épül, az adó a hengerűrtartalom és a szennyezési norma alapján nő. Példaként az 1,6–2,0 literes Euro 0–Euro 3 közötti besorolással rendelkező motoroknál az éves adó 238–297 lej között lesz, míg Euro 5-ös besorolású autók esetében 213–267 lej közötti összegre lehet számítani. Emellett a 375 000 lejnél magasabb értékű autókra 0,9 százalékos pótlólagos adót vetnek ki a plafon feletti összegre.

Leáldozni látszik az olcsó kínai termékek korszakának is, hisz az Európai Unión kívülről rendelt termékek esetében egy új 25 lejes díjat vezetnek be a 150 eurónál olcsóbb csomagokra. Az intézkedés időzítése nem véletlen, hisz a kínai Shein és a Temu, illetve a török Trendyol villámgyorsan terjeszkedik Európában.

Új szabályok vonatkoznak 2026-tól a digitális befektetésekre is. A kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereséget 16 százalékkal adóztatják, miközben bizonyos feltételek mellett a mikroprofitok továbbra is kivételt képeznek. Az állam az európai irányelvekhez való igazodással és a kriptopiac ellenőrzésével indokolja a változtatást.

Az egyéni vállalkozói tevékenységből (PFA) élők esetében az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) számításának alapja évi 72 minimálbérre emelkedik. Azok a sportolók, akiknek a jövedelme ez alatt a küszöb alatt van, és akik esetében az adót befizető már levonja az egészségbiztosítási hozzájárulást, nem lesznek kötelesek benyújtani az egységes adóbevallást.

A rövid távú lakáskiadásból (Airbnb, Booking) származó jövedelmeknél megszűnik a valós költségelszámolás és a jövedelemnorma szerinti rendszer, helyette egységes módszert alkalmaznak: a nettó jövedelmet az éves bruttó bevétel 30 százalékának átalányként történő levonásával határozzák meg. A hét szobánál több helyiséggel rendelkező ingatlanokat adózási szempontból önálló tevékenységként kezelik, ami további kötelezettségeket von maga után.

A legfeljebb évi 400 000 lejes bevételű cégek esetében minimum 500 lejes törzstőkét írnak elő, a küszöb felett pedig 5 000 lejes minimumot. A már működő cégeknek nem kötelező módosítaniuk a tőkét.

A minimális árbevétel-alapú adó változatlanul érvényben marad, annak ellenére, hogy a számos kritikával illeték, amiért az visszafogja a beruházásokat és rontja a versenyképességet. A nemzetközi kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások (például tanácsadás, szellemi tulajdon) költségei legfeljebb 1 százalékig lesznek jóváírhatók. Emellett jelentősen nőnek a be nem jelentett munkavégzés bírságai, amelyek akár 1 millió lejig is terjedhetnek, és a szabályozás nem köti plafonhoz a szerződés nélküli alkalmazottak számát.

Az egyik legnagyobb emelés az osztalékadót érinti. A kulcsot 2016-ban 5 százalékra csökkentették, így ösztönözve a befektetéseket, majd 2023-ban 8 százalékra emelték. 2025-ben az adó10 százalékra nőtt, míg 2026-tól 16 százalékra ugrik.

Úgy tűnik a december lesz az alkotmánybíróság (CCR) legkedvesebb hónapja, hisz a 2024-es államfőválasztások körüli performansz után egy évvel ismét a testületé a főszerep egy nagy horderejű ügyben.

A CCR szerdán közölte, hogy december 28-ára halasztja annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.

A legfelsőbb bíróság tagjai egyhangúlag döntöttek arról, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által kidolgozott jogszabályjavaslatot. Szerintük a kormány gyakorlatilag megszüntetné a bírák és ügyészek különnyugdíját, ami sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel.

A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.

A kormány a múlt hét elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) korábban negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.

Folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával állították bíróság elé a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó nagyváradi Avram Iancu Klinikai Kórház kardiológus szakorvosát.

A korrupcióellenes főigazgatóság (DGA) szerdai közleménye szerint az orvosnőt azzal gyanúsítják, hogy tíz alkalommal fogadott el kenőpénzt azért, hogy betegszabadságról szóló orvosi határozatokat állítson ki, amelyek lehetővé tették a katonai állományú alkalmazottak tartalékállományba helyezését. Az ügyben nemcsak Bihar megyei, hanem a szomszédos megyékben dolgozó belügyi alkalmazottak, köztük rendőrök is érintettek.

A bizonyítékok alapján a vádlott, aki egyben a katonai orvosszakértői bizottság elnöke is volt, pénzt vagy más, jogtalan előnyt kért és fogadott el olyan orvosi határozatok kiállításáért, amelyekben a korlátozottan alkalmas megjegyzés szerepelt.

A minősítésre a vád szerint azért volt szükség, hogy a Bihar megyei és a környező megyékben szolgáló, a belügyminisztériumhoz tartozó katonai állományú dolgozók tartalékállományba kerülhessenek.