// 2026. október 10., szombat // Gedeon

A teletetovált Kolozsvár. Mit mondanak rólunk a falfirkáink?

// HIRDETÉS

Mit csinál, ha eljön az Apokalipszis? Na?

Ön akkor is olvas, amikor nem tud róla. Sétál az utcán gyanútlanul, és egyszer csak szembejön egy falfirka: Mărioara, szeretlek! Talán el is mosolyodik, hiszen eszébe jut az az ábrándos szemű lány, akiért egykor egy hasonlóan bohókás gesztust tett, illetve az az ábrándos szemű srác, aki ilyesmit csinált az ön kedvéért. Nem gondol bele, ki lehet az a Mărioara, vagy éppen a felirat szerzője, aki őt úgy szereti, nem gondol bele, hogy talán réges-régi az a felirat, és talán már véget is ért a szóban forgó nagy szerelem, mert be kell még ugrani kifizetni a villanyszámlát, elhozni a kocsit a szerelőtől, meg hát a gyerek feje is megint beszorult a radiátor mögé, szóval csak rohan tovább, és látszólag elfelejti az egészet, de azért ott marad valahol az emlékezet zavarosában.

Szebb lenne nélküle?

Erről a jelenségről (valamint az írás fejlődéséről, szerepeiről) szólt Keszeg Vilmos, Molnár Bea és Jakab Albert Zsolt A teleírt Kolozsvár. Az utca mint üzenőfal című hármas előadása csütörtök délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén.

Néha kissé bizonytalanok vagyunk

A város lakói folyamatosan kommunikálnak egymással, már fel sem tűnik, de lépten-nyomon szembe találjuk magunkat a feliratokkal, firkákkal, graffitikkel, a házfalak üzenőfalak lesznek, a fizikai tér pedig átalakul mentális térré, hírül adja a város lakóinak gondját-baját, vágyait, gyötrelmeit, mindazt, ami foglalkoztatja őket.

Ahogy Molnár Bea találóan megfogalmazta: teletetováljuk a várost.

Kolozsváros olyan város

Belakjuk a teret, otthonosabbá tesszük, berendezkedünk vagy éppen felírunk egy cifra káromkodást valamelyik házfalra, ha olyanunk van. Beszélgetünk, kommunikálunk egymással a falfirkákban is, miközben a falfirkáink rólunk beszélnek, a társadalmunkról, a közérzetünkről.

Besszarábia a besszarábiaiaké. Vagy mi van?

Tetszik vagy nem, a falfirkáink is hozzánk tartoznak, azok is részei Kolozsvárnak (vagy bármelyik másik városnak), ha hirtelen eltűnnének, steril lenne minden utca.

Hogy is van ez?

A falfirkák megnevettetnek, elgondolkodtatnak, hatnak ránk.

Persze nem azt mondom, hogy hajnali fél hat előtt három perccel arra fogok ébredni, hogy végzetesen szerelmes vagyok egy ismeretlen Mărioara nevű lányba, de azért szöget üt a kobakomba, ha meglátom a falra felfújt kérdést: „Mit csinálsz, ha eljön az Apokalipszis?”

Tényleg, mit csinálnék?

Vajon mit szól ehhez Ponta úr?

Az előadáson antropológiáról is volt szó.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS