A fél pár cipő esete a félárva lánnyal és a ladygagás mostohákkal

Gyerekekkel beülni egy mesebalettre mókásabb, mint ahogy azt elsőre az olvasó gondolná. A velük elkerülhetetlenül együtt járó hangoskodás, chips és rágógumi illat ellenére a művészethez való viszonyulásuk letisztultabb, mint a felnőtteké. Ásítanak vagy beszélgetni kezdenek, ha unják a darabot, de ha valamit lenyűgözőnek találnak, akkor az előadóművészek minden egyes rezdülésére lelkesen reagálnak.

Ezzel a tapasztalattal gyarapodtunk a nagyváradi Szigligeti Színház által szervezett Infinite Dance Festival második napján, amikor a Miskolci Balett kétszer is teltház előtt mutatta be Hamupipőke című előadását, melyet Kozma Attila, az intézmény vezetője rendezett és koreografált. A társulat művészei a minden gyermek számára ismert Grimm-mese szerelmi történetét Prokofjev orosz komponista világhírű Hamupipőkéjének futamaira adták elő.

Nagyváradon ritkán, vagy csak nagyon borsos árat fizetve látható balett, a gyermekeknek szóló mesebalettről nem is beszélve. Így nem csoda, hogy kétszer is megtelt a színház nagyterme a miskolci vendégművészek előadására.

Az Infinite Dance Festival első napjához képest még több román anyanyelvű résztvevője volt a darabnak, ami egyértelműen azt jelzi, létezhet átjárás az egymással párhuzamosan működő román és magyar társulat közönsége között.

A gyerekek figyelmét többnyire mindvégig lekötötte a lendületes balettben kifejezett cselekmény, a látványos jelmezek és díszletek és nem utolsó sorban a táncművészek profi színészekhez méltó teljesítménye.

A legjobban akkor izgultak, amikor a kissé harsányan öltözködő és viselkedő (Lady Gagás) mostoha kisasszonyok sorra próbálták fel Hamupipőke elvesztett aranytopánkáját, és a szerelmét kereső herceget azzal próbálták megtéveszteni, hogy megcsonkították a lábukat, csak hogy férjen bele a cipellőbe. A (mű)vér látványára a legkisebbekből álló közönség tényleg elhitte, hogy a színpadon bizony vér folyik a herceg kegyeiért.

Csak akkor sóhajtottak fel, amikor végre kiderült: az apró cipellő mérete csak a főhősnő lábméretének felel meg. Ahogy illik, ujjongva fogadták, hogy végre egymásra talált a szerelmespár. Minden jó, ha jó a vége. Hogyan is végződhetne másként egy szerelmi történet egy mesében?

Fotó: Facebook/Miskolci Balett