Úgy tűnik, Liviu Pop úr nincs tisztában a román szlenggel. Sem.
Egyben üzenjük Ioan-Aurel Pop úrnak, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektor magnifikuszának és a román akadémia idült elnökének, aki folyamatosan b*sz*g*tja a Facebook-generációt, hogy műveletlen, nem tud románul és rongálja az ősi román nyelvet: többek közt azért érdemes ismerni az „ellenség” nyelvét, hogy elkerülhessük az ilyen tévedéseket.
Na de, mi is történt? Kedden reggel Liviu marian Pop, a Szociáldemokrata Párt szenátora, volt oktatási miniszter amolyan lelkesítő üzenettel jelentkezett be a Facebookra. Ezt írta: Jó reggelt, barátaim! Én, Pop Liviu Marian, megyek dolgozni, ti mit csináltok? És hozzátolt egy hashtaget is: #LMP
Ezzel nem is lett volna semmi baj, csakhogy… a politikus úr csatolt egy fotót is a bejegyzéshez. Egy táskás férfi látható rajta, amint megy. Ez is szép. A képre írt felirat azonban kissé eltér Pop úr szándékától. Persze, a szenátor úr saját nevének kezdőbetűit látta a három betűben. Igen ám, csakhogy a betűk sorrendje – PLM – a román internetes szlengben annyit tesz, mint „Pula mea”, vagyis „a f*sz*mb*”.
Ha jóindulatúak akarunk lenni, azt mondjuk, valóban baki volt. Ha nem, akkor azt, hogy Pop úr őszintén beszélt.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.