Egy ilyen autót ugyanis biztosan körbeaszfaltoztak a bihari megyeszékhelyen.
Az, hogy a kelet-európai melósok nagyrészt alkohollal működnek, már mindenki tudja, anélkül neki se fognak egy komolyabb feladatnak. Csakhogy az alkohol jellegzetesen meggörbíti a teret, így az eredeti tervek és a végeredmény között olykor hajmeresztő különbségek vannak. Ezt nevezik a tudomány világában tejóédesistenem tartománynak, amelynek alakulását az alkohol-koefficiens és a jóvanazúgy-index szorzata határozza meg. Ezért van ferdén felrakva a falra a csempe (amíg le nem esik), fordítva bekötve az összes villanykapcsoló (mondjuk én már kimondottan szeretem, ha ráz egy picit), kajlán metszve minden köztéri fa, ezért billeg a csatornafedő, és ezért vág a kád szélén a díszítőburkolat.
Most pedig tekintsék meg ezt a nagyváradi utcaképet a Bihoreanul.ro honlapján. Semmi különös, ugye? Mindössze annyi történt, hogy a munkások, akik a vízvezeték-szerelés után gondoskodtak (volna) az útburkolat helyreállításán, egyszerűen körbeaszfaltoztak egy útban parkoló autót, ahelyett hogy a tulajdonos vagy a hatóságok közreműködésével elszállíttatták volna. Ez csak azért lehet probléma, mert az autók mobilisak, az utak viszont alapvetően nem, így elméletileg bekövetkezhet az az eset, hogy a jármű már messze jár, körvonalai azonban a melós kreativitásnak köszönhetően még mindig ezen a váradi utcácskán éktelenkednek majd. És elméletben az az eset is bekövetkezhet, hogy az elkövetők egyike kijózanodván arra sétálgat, és felmerül benne a kérdés: hát ezt melyik marha csinálta?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.