Azt hiszik, csak arról van szó, hogy fűtsünk kevesebbet? Dehogy! A hazai elöljárók ennél sokkal kreatívabbak.
Megy már egy ideje körbe az éterben: energiaválság van, tessék spórolni – keserűen nevetünk az olyan híreken, hogy Európában azt ajánlgatják a felelős vezetők, ne fűtsük túl a lakást a közelgő téli hónapokban (19 fok elég lesz), vagy hogy fürödjön, bocsánat, zuhanyozzon együtt a család.
Na de milyen hasznos spórolási tanácsokkal látják el a mioritikus elöljárók a népet? Körülnéztünk kicsit, elvégre közhasznú információkról van szó. Tessék:
1. Kezdjük az energiaügyi miniszterrel, hiszen ő a legilletékesebb energiaügyben, nem? Nos, Virgil Popescu úr őszintén bevallotta egy tévéműsorban, hogy 19 Celsius fokban azért nem szokott üldögélni, még 20-ban sem. Ott né, 22–23 fok a kedvenc otthoni hőmérséklete. Azt is elismerte, hogy különbözőek vagyunk, mi, emberek: van, aki fázósabb, van, aki nem. Ugye, milyen megértő?
Viszont előállt egy fantasztikus ötlettel:
Világos, kedves nép? Tessék farmert viselni otthon és akkor egye fene, jöhet a 19 fok! Egy apró megjegyzés: jelen sorok írója orvosi egyetemet végzett és negyedéven, amikor az urológia rejtelmeivel ismerkedett, az előadótanár figyelmeztette a fiatalokat (ez esetben a hímneműeket), hogy a feszes nadrág (pl. farmer) állandó viselete kockázatos lehet, elsősorban a herékre nehezedő folyamatos nyomás okán. Akár hererák kialakulásához is vezethet. Nos, nem akarunk okosabbak lenni egy energiaügyi miniszternél, de ha szabad, inkább a jó meleg mackónadrágot ajánljuk a farmer helyett, ha már muszáj.
Ja, Popescu úr azt is ajánlotta, cseréljük energiatakarékos égőkre a nem-energiatakarékos égőinket. És hogy inkább éjjel töltsük a telefonjainkat, mert akkor olcsóbb. Kösz, Virgil, erre már rég rájöttünk.
2. Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere élen jár a takarékosságban. Korábban bejelentette, az általa vezetett hivatalban kevesebbet légkondiznak (mostanában minek is?), éjjel nem égetik a villanyt és a hőközpontot is elzárják. Ami az otthoni takarékosságot illeti, a főpolgármester nem volt olyan okos, mint a miniszter úr, sőt: elsőre azt mondta,
Aztán hozzátette: van egy kisbabájuk és az orvos azt ajánlotta, tartsák hűvösen a lakást és etessék kevesebbet, nehogy reflux betegség sújtsa. Később aztán szabadkozott, hogy ő csak egy személyes életeseményről beszélt, dehogy gondolt arra, hogy a nép kövesse a példát. Hát ehhez nincs nagyon mit hozzáfűzni…
3. Gheorghe Falcă, Arad volt polgármestere, jelenleg európai parlamenti képviselő szerint az állam ne utasítgassa a népet, mert a nép magától takarékoskodni fog. Példaként az édesanyját hozta fel, aki a fürdőszobában két villanyégő helyett mostantól csak egyet használ. Ilyen egyszerű ez.
4. Régi ismerősünk, Rareș Bogdan (szintén európai parlamenti képviselő) épp ellenkezőleg, azt magyarázta a fiatal liberálisoknak, hogy hé, ne vegyetek készpénznek minden brüsszeli meg nyugati diskurzust,
továbbá ne ücsörögjetek 19 fokban. Később persze ő is mentegetőzött (és mások is mentegették), hogy nem úgy gondolta ám ő, onnan a hideg brüsszeli lakásból, ahol épp van, csak az uniós diskurzus visszásságaira akarta felhívni a figyelmet. Viccelt, na.
Nos, köszönjük szépen elöljáróinknak a remek tanácsokat. És igen, egyetértünk Falcă úrral: olyan rohadt magasak máris az energiaszámláink, hogy magunktól fogunk spórolni, nincs szükségünk semmiféle noszogatásra.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.