Bemutatjuk a világ legbetörőbiztosabb múzeumát.
Szeretnénk már megfeledkezni a nagy román szobrász, Constantin Brâncuși születésnapja körüli elképesztő (és szánalmas) nemzeti vurstliról, de nem és nem és nem engedik.
Tessék leülni és jól megfogózni. Târgu Jiu városában a mester szülinapján felavatták a Constantin Brâncuși Nemzeti Múzeumot. Mert tisztelni kell a román értékeket. Legalább most, ha az elmúlt száz évben inkább tojtak rá.
Oké, a jeles intézmény helyszínéül ki is választottak egy csinos 19. századi ingatlant, Brâncovenești stílus, minden, ami kell.
Igen ám, de amikor február 19-én az ünnepelni vágyó néptömegek elözönlötték a vadiúj múzeumot, bizony leolvadt az arcokról a büszke nemzeti ragyogás. Ugyanis egyetlen vacak Brâncuși-alkotás se volt a síppal-dobbal belengetett épületben. Egy vázlat, egy véső, egy alsónadrág, semmi.
Igaz, névtábla sem állt a múzeumon. Meg nyitvatartási rend sem. Akkor miért pont a műveket kérnénk számon? Ja, alkalmazott is alig van. Egész pontosan egy darab. A múzeum igazgatónője. Aki véletlenül a megyei Nemzeti Liberális Párt alelnök nénije. Szóval ő igazgat, kurátorkodik, szervez, jegyet tép, teremőriz, sepreget satöbbi.
A hölgy szervezői kétségbeesésében kölcsönkért valami fotókat, amelyeknek persze közük nincs a szobrászhoz. Ráadásul két héten belül vissza kell őket adni. És akkor igazán szép fehér falak merednek majd a véletlenül odatévedőkre.
Mondjuk, az is igaz, hogy ily módon a Brâncuși Nemzeti Múzeum a világ leginkább betörőbiztos múzeumává avanzsál. Semmit, de tényleg, egyetlen műalkotást sem lehet onnan ellopni.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.