Nem az osztrák az ellenség, de azért az Ausztria–Magyarország mérkőzés megmozgatta az internet mém- és poéngyárosainak fantáziáját.
Képi és szöveges poénok sokaságával árasztották el a világhálót a magyar nethuszárok a keddi osztrák–magyar meccs apropóján – a mérkőzés előtt, közben és után is. A meccs előtti mémekben, érthető módon, az osztrák–magyar közös múlt vicces formában való felidézése dominált, ez csapott át aztán rebellis negyvennyolcas romantikába, bár inkább a szöveges tartalmak szintjén („Aradi Vértanúk kedveli ezt”, „Visszavettük a Világosnál letett fegyvert” és hasonló posztokat lehetett olvasni a Facebookon).
De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk kicsit a jó öreg monarchista nosztalgiánál. Mindenki ismeri azt a vicces anekdotát, miszerint Ferenc József ő császári és királyi felségével közlik, hogy osztrák–magyar futballmeccs készülődik, mire ő visszakérdez: „És kivel játszanak a fiúk?”
Valahogy így:

Azt már kevesebben tudják, hogy mi a valóságalapja ennek az anekdotának. Nyáry Krisztián azonban nem lenne Nyáry Krisztián, ha nem járt volna utána – bejegyzése izgalmas adalékokkal szolgál a magyar labdarúgás Monarchia-korabeli „őskorából”.
És mit mond Ferenc József a magyar győzelem után? Hát továbbra is értetlenkedik:

És még egy ferencjóskás mém, egy kis nyelvi poénnal:

Mint tudjuk, legszebb öröm a káröröm. A meccs után jelentek meg a következő variációk a Habsburg birodalmi címerre (az elsőt Szántai kolléga követte el):


Az est leggonoszabb – és egyik legnépszerűbb – reflexiója azonban nem képi, hanem szöveges tartalom. Ehhez aligha van mit hozzáfűzni:
– finomutalásképpen az osztrák határkerítést követő nevetséges magyarázkodásra.
Ez pedig nem egy mém, hanem egy igazi művelődéstörténeti csemege. A találat Ferenczi Szilárdé, és igazi virális tartalomnak bizonyult. A vers a Kakas Márton nevű élclapban jelent meg, 1913-ban – de minden sorát aranyba lehetne önteni ma is.

A világháló népének kreativitása kimeríthetetlen. Ha lát még olyan mémet, amit érdemes megosztani, ne habozzon elküldeni – akár kommentben is.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.