Nem az osztrák az ellenség, de azért az Ausztria–Magyarország mérkőzés megmozgatta az internet mém- és poéngyárosainak fantáziáját.
Képi és szöveges poénok sokaságával árasztották el a világhálót a magyar nethuszárok a keddi osztrák–magyar meccs apropóján – a mérkőzés előtt, közben és után is. A meccs előtti mémekben, érthető módon, az osztrák–magyar közös múlt vicces formában való felidézése dominált, ez csapott át aztán rebellis negyvennyolcas romantikába, bár inkább a szöveges tartalmak szintjén („Aradi Vértanúk kedveli ezt”, „Visszavettük a Világosnál letett fegyvert” és hasonló posztokat lehetett olvasni a Facebookon).
De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk kicsit a jó öreg monarchista nosztalgiánál. Mindenki ismeri azt a vicces anekdotát, miszerint Ferenc József ő császári és királyi felségével közlik, hogy osztrák–magyar futballmeccs készülődik, mire ő visszakérdez: „És kivel játszanak a fiúk?”
Valahogy így:

Azt már kevesebben tudják, hogy mi a valóságalapja ennek az anekdotának. Nyáry Krisztián azonban nem lenne Nyáry Krisztián, ha nem járt volna utána – bejegyzése izgalmas adalékokkal szolgál a magyar labdarúgás Monarchia-korabeli „őskorából”.
És mit mond Ferenc József a magyar győzelem után? Hát továbbra is értetlenkedik:

És még egy ferencjóskás mém, egy kis nyelvi poénnal:

Mint tudjuk, legszebb öröm a káröröm. A meccs után jelentek meg a következő variációk a Habsburg birodalmi címerre (az elsőt Szántai kolléga követte el):


Az est leggonoszabb – és egyik legnépszerűbb – reflexiója azonban nem képi, hanem szöveges tartalom. Ehhez aligha van mit hozzáfűzni:
– finomutalásképpen az osztrák határkerítést követő nevetséges magyarázkodásra.
Ez pedig nem egy mém, hanem egy igazi művelődéstörténeti csemege. A találat Ferenczi Szilárdé, és igazi virális tartalomnak bizonyult. A vers a Kakas Márton nevű élclapban jelent meg, 1913-ban – de minden sorát aranyba lehetne önteni ma is.

A világháló népének kreativitása kimeríthetetlen. Ha lát még olyan mémet, amit érdemes megosztani, ne habozzon elküldeni – akár kommentben is.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.