Ismét csak bebizonyosodott, hogy Bukarestben amolyan látványpolitizálás folyik, és tökéletesen következmények nélkül lehet politizálni – legfeljebb a választópolgárok szankcionálhatják majd a pártokat és a politikusokat a választásokon.
Most éppen azt igazolta be ismét a román politikum, hogy az egyszerű indítvány intézménye tökéletesen fölösleges, miután a szenátus elfogadta a Florin Cîţu pénzügyminiszter ellen az ellenzék által benyújtott indítványt, mert hiába szavaz meg a parlament egy ilyen kezdeményezést, a kormányoldal kénye-kedve szerint dönt majd utána.
Az egyszerű indítványról azt érdemes tudni, hogy az a bizalmatlansági indítvánnyal ellentétben nem az egész kormányt, hanem rendszerint egyetlen kormánytagot érint, akivel az ellenzék még az átlagosnál is elégedetlenebb.
Hivatalosan valóban nem jár semmilyen következménnyel, nem kötelezi semmire a kormányfőt, azonban ilyenkor a parlament jelzést küld a kormánynak, hogy az illető miniszter nem megfelelően végzi a dolgát, és jobb esetben vagy maga a miniszter veszi a kalapját, vagy a miniszterelnök köszöni meg az eddigi tevékenységét.
Nos, természetesen egyik sem történt meg, miután hétfőn este a szenátus 59 támogató és 56 ellenszavazattal, két tartózkodás mellett megszavazta a Cîţu elleni, PNL-kormány, neved eget jelent a megszorító intézkedésekkel című, 41 szociáldemokrata szenátor által kezdeményezett indítványt.
A dokumentum aláírói szerint Cîţu felelőtlen nyilatkozatokat tett, ezzel szolgálva pártja érdekeit az államfőválasztás kampánya idején. Ennek következtében csökkent a lej árfolyama az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest, nőttek az árak és a banki törlesztőrészletek.
A lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló háromhavi irányadó bankközi hitelkamatláb (ROBOR) 3,03%-ra nőtt, ami október 29-e óta a legmagasabb érték. A lej értékvesztésének fő okai a pénzügyminiszter felelőtlenül tett kijelentései voltak – olvasható az indítványban.
Az egészben az az érdekes, hogy az indítvány nemigen mehetett volna át, ha a kisebbségi kormányt elvileg támogató ellenzéki pártok valamelyikének a szenátorai nem szavazzák meg.
Táncos Barna az RMDSZ részéről jelezte: mivel fontosnak tartják, hogy végre legyen már meg az ország jövő évi költségvetése, nem közöttük kell keresni a felelőst.
Vagyis akkor a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Népi Mozgalom Párt (PMP) küldött finom figyelmeztetést a kormányoldalnak.
Esetleg a korábban az indítvány benyújtó szociáldemokratákkal korábban együtt kormányzó ALDE.
Cîţu mélységes álszerénységgel csupán annyit mondott: ha a miniszterelnök ezek után meneszteni akarja, akkor természetesen veszi a kalapját.
Ludovic Orban miniszterelnök viszont közölte: semmiféle intézkedést nem tervez foganatosítani a pénzügyminiszterrel szemben.
Mint mondta, elégedett a tárcavezető tevékenységével, az egyszerű indítványt pedig olcsó politikai húzásnak tekinti. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a pénzügyminisztert éppen azok bírálják, akik az utóbbi három évben tönkretették a költségvetést, és kijelentette, hogy a PSD-nek kellene utolsóként kifejeznie véleményét a romániai államháztartás kérdéséről.
Amiben elvileg még igaza is lehet – de akkor is, mondja már meg valaki: mi értelme ennek a cirkusznak, ha az egésznek nincs semmilyen következménye?