// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5 és 11 év közötti gyermekét koronavírus ellen

// HIRDETÉS

Ez az első romániai felmérés, mely a korosztály számára e hónaptól elérhető vakcinákról (is) kérdezte a szülőket.

Az IRES közvélemény-kutató cég az oktatásra szakosodott EduPedu portállal közösen november 18–25. között első alkalommal mérte fel az 5 és 11 év közötti gyermekek szüleinek oltással kapcsolatos álláspontját. A 897 véletlenszerűen kiválasztott alanyt telefonon keresztül kérdezték

nemcsak a gyerekek oltásáról, hanem saját immunizálásukról is.

A román hatóságoknak lesz min elgondolkodniuk az eredményeken, illetve azon, hogyan szólítsák meg az oltást határozottan elutasító szülőket: tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5-11 év közötti gyermekét, ráadásul mindössze 51 százalékuk beszélt az oltás lehetőségéről a gyermekkel. Kicsivel többen, 57 százaléknyian vallják azt, hogy kikérik a gyermek véleményét is az oltásról.

Az oltás elutasításának hátterében meghúzódó okok lényegében ugyanazok, amelyek alapján a szülők a saját oltakozásukat is elodázzák:

nem bíznak a sebtében kifejlesztett oltásban, továbbá félnek a mellékhatásoktól.

Ha ezen változtatni szeretnének a hatóságok, akkor szükség lesz a szakértők meggyőző erejére, akik elmagyarázhatnák a szülőknek, miért fontos leküzdeni az oltással kapcsolatos félelmeket – állapítja meg az IRES, mely szerint az eredményeken meglátszik a szülők paternalista hozzáállása. Ez abban mutatkozik meg, hogy a szülők többsége nem kérdezi meg a gyermek álláspontját az oltásról, hanem féltő szeretetből, önhatalmúlag dönt róla.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szülők nem aggódnának gyermekük jövőjéért: elsősorban a nők és az alacsony képzettségű, illetve a fiatal szülők, a vidéken élők, az erdélyiek és a bánságiak körében jellemző az aggodalmaskodás. A válaszadók sokkal jobban féltik a családtagjaik (45%) vagy a gyermekük (41%) egészségét, mint a saját magukét (34%). A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele tart attól, hogy a fizikai jelenléttel zajló oktatás miatt gyermekük megfertőződhet.

A megkérdezettek 14%-a válaszolta azt, hogy gyermekük jelenleg távoktatásban részesül,

ami a pedagógusok alacsony átoltottsága miatt szükséges. Az iskolába bejáró gyerekek szüleinek 40%-a nem fél attól, hogy az órákat megtartó pedagógusok nem immunizáltak. A felmérés elvégzésekor az 5-11 év közötti gyermekek szüleinek 14%-a oltáspárti, 6% bizonytalan, 80% határozottan a gyermek oltása ellen van.

A 12 és 18 év közöttiek esetében kicsit más a helyzet, hiszen ők már régóta oltakozhatnak. A szülők 26%-a tisztában van azzal, hogy kik nem éltek az oltás lehetőségével az osztályon belül. 37%-uk válaszolta azt, hogy az osztálytársak be vannak oltva, 34%-uknak nincsenek erre vonatkozó információik, mindössze 1% nyilatkozta azt, hogy mindenki be van oltva az osztályból.

Fontos adatnak tűnik, hogy a kamaszok szüleinek 19%-a mondott igent eddig az oltásra – legalábbis a megkérdezett alanyok közül. Egy nemrég végzett hasonló felmérésben még 16% volt az arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, városon élő szülők az átlagnál könnyebben elfogadják az oltást, akárcsak a Moldvában élő alanyok is.

Az oltás mellett döntő szülők 74%-a az egészségügyi szempontokat tartotta szem előtt,

12% a gyermek kérésére, míg 12% a különböző előnyökért és a jelenléti oktatásért hagyta jóvá az oltást. Kik hozták meg a döntést a gyermek immunizálásáról? 25% vallotta azt, hogy a gyermek döntött, 14% pedig azt, hogy a szülők és a család. Az esetek többségében (61%) közös döntés született.

A 12 és 18 év közötti, oltatlan gyerekek szülei közül 21% a mellékhatások, 19% a bizalom hiánya miatt döntött az oltás elutasításáról. 7% szerint a gyerekeknek nincs szükségük oltásra, 5% pedig semmilyen magyarázattal nem szolgált arra, hogy miért nem engedélyezi a gyermeke immunizálását.

Az 5-18 év közötti gyermekből tízből négy volt eddig legalább egyszer tesztelve, tízből egy már túlesett a fertőzésen ( a 12 és 18 év közöttiek esetében 14%-os az arány).

A szülők kétharmada támogatja az időszakos tesztelést,

akár azt is, hogy a tesztet otthon végezzék el, de alig 32% ért egyet azzal, hogy a pedagógusok teszteljék a diákokat. Ugyanezek korcsoportban ötből egy szülő vallotta azt, hogy túlesett a fertőzésen, körülbelül felük nem élt az oltás lehetőségével. Érdekes, hogy a 12 és 18 év közötti gyerekek szülei körében magasabb az átoltottság, mint az 5-11 korcsoport szülei körében.

Akik eddig nem oltották be magukat, azok ezután sem mutatnak hajlandóságot: a 5-11 év közötti gyerekek szüleinek 83%-a, a 12-18 év közötti gyerekek 77%-a hallani sem akar az oltásról, és saját bevallásuk szerint senki sem győzheti meg őket az oltás fontosságáról.

A teljes felmérés itt böngészhető (román nyelven).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
Krónika

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

És azt tudja, ki a legnépszerűbb román politikus ma? Nem, nem ő…
Főtér

És azt tudja, ki a legnépszerűbb román politikus ma? Nem, nem ő…

George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS