// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5 és 11 év közötti gyermekét koronavírus ellen

// HIRDETÉS

Ez az első romániai felmérés, mely a korosztály számára e hónaptól elérhető vakcinákról (is) kérdezte a szülőket.

Az IRES közvélemény-kutató cég az oktatásra szakosodott EduPedu portállal közösen november 18–25. között első alkalommal mérte fel az 5 és 11 év közötti gyermekek szüleinek oltással kapcsolatos álláspontját. A 897 véletlenszerűen kiválasztott alanyt telefonon keresztül kérdezték

nemcsak a gyerekek oltásáról, hanem saját immunizálásukról is.

A román hatóságoknak lesz min elgondolkodniuk az eredményeken, illetve azon, hogyan szólítsák meg az oltást határozottan elutasító szülőket: tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5-11 év közötti gyermekét, ráadásul mindössze 51 százalékuk beszélt az oltás lehetőségéről a gyermekkel. Kicsivel többen, 57 százaléknyian vallják azt, hogy kikérik a gyermek véleményét is az oltásról.

Az oltás elutasításának hátterében meghúzódó okok lényegében ugyanazok, amelyek alapján a szülők a saját oltakozásukat is elodázzák:

nem bíznak a sebtében kifejlesztett oltásban, továbbá félnek a mellékhatásoktól.

Ha ezen változtatni szeretnének a hatóságok, akkor szükség lesz a szakértők meggyőző erejére, akik elmagyarázhatnák a szülőknek, miért fontos leküzdeni az oltással kapcsolatos félelmeket – állapítja meg az IRES, mely szerint az eredményeken meglátszik a szülők paternalista hozzáállása. Ez abban mutatkozik meg, hogy a szülők többsége nem kérdezi meg a gyermek álláspontját az oltásról, hanem féltő szeretetből, önhatalmúlag dönt róla.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szülők nem aggódnának gyermekük jövőjéért: elsősorban a nők és az alacsony képzettségű, illetve a fiatal szülők, a vidéken élők, az erdélyiek és a bánságiak körében jellemző az aggodalmaskodás. A válaszadók sokkal jobban féltik a családtagjaik (45%) vagy a gyermekük (41%) egészségét, mint a saját magukét (34%). A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele tart attól, hogy a fizikai jelenléttel zajló oktatás miatt gyermekük megfertőződhet.

A megkérdezettek 14%-a válaszolta azt, hogy gyermekük jelenleg távoktatásban részesül,

ami a pedagógusok alacsony átoltottsága miatt szükséges. Az iskolába bejáró gyerekek szüleinek 40%-a nem fél attól, hogy az órákat megtartó pedagógusok nem immunizáltak. A felmérés elvégzésekor az 5-11 év közötti gyermekek szüleinek 14%-a oltáspárti, 6% bizonytalan, 80% határozottan a gyermek oltása ellen van.

A 12 és 18 év közöttiek esetében kicsit más a helyzet, hiszen ők már régóta oltakozhatnak. A szülők 26%-a tisztában van azzal, hogy kik nem éltek az oltás lehetőségével az osztályon belül. 37%-uk válaszolta azt, hogy az osztálytársak be vannak oltva, 34%-uknak nincsenek erre vonatkozó információik, mindössze 1% nyilatkozta azt, hogy mindenki be van oltva az osztályból.

Fontos adatnak tűnik, hogy a kamaszok szüleinek 19%-a mondott igent eddig az oltásra – legalábbis a megkérdezett alanyok közül. Egy nemrég végzett hasonló felmérésben még 16% volt az arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, városon élő szülők az átlagnál könnyebben elfogadják az oltást, akárcsak a Moldvában élő alanyok is.

Az oltás mellett döntő szülők 74%-a az egészségügyi szempontokat tartotta szem előtt,

12% a gyermek kérésére, míg 12% a különböző előnyökért és a jelenléti oktatásért hagyta jóvá az oltást. Kik hozták meg a döntést a gyermek immunizálásáról? 25% vallotta azt, hogy a gyermek döntött, 14% pedig azt, hogy a szülők és a család. Az esetek többségében (61%) közös döntés született.

A 12 és 18 év közötti, oltatlan gyerekek szülei közül 21% a mellékhatások, 19% a bizalom hiánya miatt döntött az oltás elutasításáról. 7% szerint a gyerekeknek nincs szükségük oltásra, 5% pedig semmilyen magyarázattal nem szolgált arra, hogy miért nem engedélyezi a gyermeke immunizálását.

Az 5-18 év közötti gyermekből tízből négy volt eddig legalább egyszer tesztelve, tízből egy már túlesett a fertőzésen ( a 12 és 18 év közöttiek esetében 14%-os az arány).

A szülők kétharmada támogatja az időszakos tesztelést,

akár azt is, hogy a tesztet otthon végezzék el, de alig 32% ért egyet azzal, hogy a pedagógusok teszteljék a diákokat. Ugyanezek korcsoportban ötből egy szülő vallotta azt, hogy túlesett a fertőzésen, körülbelül felük nem élt az oltás lehetőségével. Érdekes, hogy a 12 és 18 év közötti gyerekek szülei körében magasabb az átoltottság, mint az 5-11 korcsoport szülei körében.

Akik eddig nem oltották be magukat, azok ezután sem mutatnak hajlandóságot: a 5-11 év közötti gyerekek szüleinek 83%-a, a 12-18 év közötti gyerekek 77%-a hallani sem akar az oltásról, és saját bevallásuk szerint senki sem győzheti meg őket az oltás fontosságáról.

A teljes felmérés itt böngészhető (román nyelven).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS