// 2026. április 22., szerda // Csilla, Noémi

Tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5 és 11 év közötti gyermekét koronavírus ellen

// HIRDETÉS

Ez az első romániai felmérés, mely a korosztály számára e hónaptól elérhető vakcinákról (is) kérdezte a szülőket.

Az IRES közvélemény-kutató cég az oktatásra szakosodott EduPedu portállal közösen november 18–25. között első alkalommal mérte fel az 5 és 11 év közötti gyermekek szüleinek oltással kapcsolatos álláspontját. A 897 véletlenszerűen kiválasztott alanyt telefonon keresztül kérdezték

nemcsak a gyerekek oltásáról, hanem saját immunizálásukról is.

A román hatóságoknak lesz min elgondolkodniuk az eredményeken, illetve azon, hogyan szólítsák meg az oltást határozottan elutasító szülőket: tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5-11 év közötti gyermekét, ráadásul mindössze 51 százalékuk beszélt az oltás lehetőségéről a gyermekkel. Kicsivel többen, 57 százaléknyian vallják azt, hogy kikérik a gyermek véleményét is az oltásról.

Az oltás elutasításának hátterében meghúzódó okok lényegében ugyanazok, amelyek alapján a szülők a saját oltakozásukat is elodázzák:

nem bíznak a sebtében kifejlesztett oltásban, továbbá félnek a mellékhatásoktól.

Ha ezen változtatni szeretnének a hatóságok, akkor szükség lesz a szakértők meggyőző erejére, akik elmagyarázhatnák a szülőknek, miért fontos leküzdeni az oltással kapcsolatos félelmeket – állapítja meg az IRES, mely szerint az eredményeken meglátszik a szülők paternalista hozzáállása. Ez abban mutatkozik meg, hogy a szülők többsége nem kérdezi meg a gyermek álláspontját az oltásról, hanem féltő szeretetből, önhatalmúlag dönt róla.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szülők nem aggódnának gyermekük jövőjéért: elsősorban a nők és az alacsony képzettségű, illetve a fiatal szülők, a vidéken élők, az erdélyiek és a bánságiak körében jellemző az aggodalmaskodás. A válaszadók sokkal jobban féltik a családtagjaik (45%) vagy a gyermekük (41%) egészségét, mint a saját magukét (34%). A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele tart attól, hogy a fizikai jelenléttel zajló oktatás miatt gyermekük megfertőződhet.

A megkérdezettek 14%-a válaszolta azt, hogy gyermekük jelenleg távoktatásban részesül,

ami a pedagógusok alacsony átoltottsága miatt szükséges. Az iskolába bejáró gyerekek szüleinek 40%-a nem fél attól, hogy az órákat megtartó pedagógusok nem immunizáltak. A felmérés elvégzésekor az 5-11 év közötti gyermekek szüleinek 14%-a oltáspárti, 6% bizonytalan, 80% határozottan a gyermek oltása ellen van.

A 12 és 18 év közöttiek esetében kicsit más a helyzet, hiszen ők már régóta oltakozhatnak. A szülők 26%-a tisztában van azzal, hogy kik nem éltek az oltás lehetőségével az osztályon belül. 37%-uk válaszolta azt, hogy az osztálytársak be vannak oltva, 34%-uknak nincsenek erre vonatkozó információik, mindössze 1% nyilatkozta azt, hogy mindenki be van oltva az osztályból.

Fontos adatnak tűnik, hogy a kamaszok szüleinek 19%-a mondott igent eddig az oltásra – legalábbis a megkérdezett alanyok közül. Egy nemrég végzett hasonló felmérésben még 16% volt az arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, városon élő szülők az átlagnál könnyebben elfogadják az oltást, akárcsak a Moldvában élő alanyok is.

Az oltás mellett döntő szülők 74%-a az egészségügyi szempontokat tartotta szem előtt,

12% a gyermek kérésére, míg 12% a különböző előnyökért és a jelenléti oktatásért hagyta jóvá az oltást. Kik hozták meg a döntést a gyermek immunizálásáról? 25% vallotta azt, hogy a gyermek döntött, 14% pedig azt, hogy a szülők és a család. Az esetek többségében (61%) közös döntés született.

A 12 és 18 év közötti, oltatlan gyerekek szülei közül 21% a mellékhatások, 19% a bizalom hiánya miatt döntött az oltás elutasításáról. 7% szerint a gyerekeknek nincs szükségük oltásra, 5% pedig semmilyen magyarázattal nem szolgált arra, hogy miért nem engedélyezi a gyermeke immunizálását.

Az 5-18 év közötti gyermekből tízből négy volt eddig legalább egyszer tesztelve, tízből egy már túlesett a fertőzésen ( a 12 és 18 év közöttiek esetében 14%-os az arány).

A szülők kétharmada támogatja az időszakos tesztelést,

akár azt is, hogy a tesztet otthon végezzék el, de alig 32% ért egyet azzal, hogy a pedagógusok teszteljék a diákokat. Ugyanezek korcsoportban ötből egy szülő vallotta azt, hogy túlesett a fertőzésen, körülbelül felük nem élt az oltás lehetőségével. Érdekes, hogy a 12 és 18 év közötti gyerekek szülei körében magasabb az átoltottság, mint az 5-11 korcsoport szülei körében.

Akik eddig nem oltották be magukat, azok ezután sem mutatnak hajlandóságot: a 5-11 év közötti gyerekek szüleinek 83%-a, a 12-18 év közötti gyerekek 77%-a hallani sem akar az oltásról, és saját bevallásuk szerint senki sem győzheti meg őket az oltás fontosságáról.

A teljes felmérés itt böngészhető (román nyelven).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét
Krónika

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján
Székelyhon

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Személyesen tárgyalt Budapesten Magyar Péter, a leendő TISZA-kormány miniszterelnöke Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével – adta hírül Facebook oldalán a TISZA párt elnöke.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
Krónika

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

Riadalom vasárnap éjjel: leállt a magasban egy körhinta, ki kellett menteni a rajtaülőket – videóval
Székelyhon

Riadalom vasárnap éjjel: leállt a magasban egy körhinta, ki kellett menteni a rajtaülőket – videóval

Több fiatal is egy körhinta típusú, magasított berendezésben rekedt vasárnapról hétfőre virradó éjjel egy karánsebesi élményparkban.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS