// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

Tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5 és 11 év közötti gyermekét koronavírus ellen

// HIRDETÉS

Ez az első romániai felmérés, mely a korosztály számára e hónaptól elérhető vakcinákról (is) kérdezte a szülőket.

Az IRES közvélemény-kutató cég az oktatásra szakosodott EduPedu portállal közösen november 18–25. között első alkalommal mérte fel az 5 és 11 év közötti gyermekek szüleinek oltással kapcsolatos álláspontját. A 897 véletlenszerűen kiválasztott alanyt telefonon keresztül kérdezték

nemcsak a gyerekek oltásáról, hanem saját immunizálásukról is.

A román hatóságoknak lesz min elgondolkodniuk az eredményeken, illetve azon, hogyan szólítsák meg az oltást határozottan elutasító szülőket: tízből nyolc szülőnek esze ágában sincs beoltani az 5-11 év közötti gyermekét, ráadásul mindössze 51 százalékuk beszélt az oltás lehetőségéről a gyermekkel. Kicsivel többen, 57 százaléknyian vallják azt, hogy kikérik a gyermek véleményét is az oltásról.

Az oltás elutasításának hátterében meghúzódó okok lényegében ugyanazok, amelyek alapján a szülők a saját oltakozásukat is elodázzák:

nem bíznak a sebtében kifejlesztett oltásban, továbbá félnek a mellékhatásoktól.

Ha ezen változtatni szeretnének a hatóságok, akkor szükség lesz a szakértők meggyőző erejére, akik elmagyarázhatnák a szülőknek, miért fontos leküzdeni az oltással kapcsolatos félelmeket – állapítja meg az IRES, mely szerint az eredményeken meglátszik a szülők paternalista hozzáállása. Ez abban mutatkozik meg, hogy a szülők többsége nem kérdezi meg a gyermek álláspontját az oltásról, hanem féltő szeretetből, önhatalmúlag dönt róla.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szülők nem aggódnának gyermekük jövőjéért: elsősorban a nők és az alacsony képzettségű, illetve a fiatal szülők, a vidéken élők, az erdélyiek és a bánságiak körében jellemző az aggodalmaskodás. A válaszadók sokkal jobban féltik a családtagjaik (45%) vagy a gyermekük (41%) egészségét, mint a saját magukét (34%). A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele tart attól, hogy a fizikai jelenléttel zajló oktatás miatt gyermekük megfertőződhet.

A megkérdezettek 14%-a válaszolta azt, hogy gyermekük jelenleg távoktatásban részesül,

ami a pedagógusok alacsony átoltottsága miatt szükséges. Az iskolába bejáró gyerekek szüleinek 40%-a nem fél attól, hogy az órákat megtartó pedagógusok nem immunizáltak. A felmérés elvégzésekor az 5-11 év közötti gyermekek szüleinek 14%-a oltáspárti, 6% bizonytalan, 80% határozottan a gyermek oltása ellen van.

A 12 és 18 év közöttiek esetében kicsit más a helyzet, hiszen ők már régóta oltakozhatnak. A szülők 26%-a tisztában van azzal, hogy kik nem éltek az oltás lehetőségével az osztályon belül. 37%-uk válaszolta azt, hogy az osztálytársak be vannak oltva, 34%-uknak nincsenek erre vonatkozó információik, mindössze 1% nyilatkozta azt, hogy mindenki be van oltva az osztályból.

Fontos adatnak tűnik, hogy a kamaszok szüleinek 19%-a mondott igent eddig az oltásra – legalábbis a megkérdezett alanyok közül. Egy nemrég végzett hasonló felmérésben még 16% volt az arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, városon élő szülők az átlagnál könnyebben elfogadják az oltást, akárcsak a Moldvában élő alanyok is.

Az oltás mellett döntő szülők 74%-a az egészségügyi szempontokat tartotta szem előtt,

12% a gyermek kérésére, míg 12% a különböző előnyökért és a jelenléti oktatásért hagyta jóvá az oltást. Kik hozták meg a döntést a gyermek immunizálásáról? 25% vallotta azt, hogy a gyermek döntött, 14% pedig azt, hogy a szülők és a család. Az esetek többségében (61%) közös döntés született.

A 12 és 18 év közötti, oltatlan gyerekek szülei közül 21% a mellékhatások, 19% a bizalom hiánya miatt döntött az oltás elutasításáról. 7% szerint a gyerekeknek nincs szükségük oltásra, 5% pedig semmilyen magyarázattal nem szolgált arra, hogy miért nem engedélyezi a gyermeke immunizálását.

Az 5-18 év közötti gyermekből tízből négy volt eddig legalább egyszer tesztelve, tízből egy már túlesett a fertőzésen ( a 12 és 18 év közöttiek esetében 14%-os az arány).

A szülők kétharmada támogatja az időszakos tesztelést,

akár azt is, hogy a tesztet otthon végezzék el, de alig 32% ért egyet azzal, hogy a pedagógusok teszteljék a diákokat. Ugyanezek korcsoportban ötből egy szülő vallotta azt, hogy túlesett a fertőzésen, körülbelül felük nem élt az oltás lehetőségével. Érdekes, hogy a 12 és 18 év közötti gyerekek szülei körében magasabb az átoltottság, mint az 5-11 korcsoport szülei körében.

Akik eddig nem oltották be magukat, azok ezután sem mutatnak hajlandóságot: a 5-11 év közötti gyerekek szüleinek 83%-a, a 12-18 év közötti gyerekek 77%-a hallani sem akar az oltásról, és saját bevallásuk szerint senki sem győzheti meg őket az oltás fontosságáról.

A teljes felmérés itt böngészhető (román nyelven).

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS