Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Nemrég zajlott egy botrányos focimeccs Bukarestben, ahol a román válogatott fogadta Koszovó nemzeti tizenegyét az Európa-bajnoksági selejtezők keretében. A mérkőzés nem arról vált hírhedtté, hogy Románia 2-0-ra nyert, hanem hogy a román ultrák Szerbiát éltették, kifütyülték a koszovói himnuszt és egy olyan transzparenst tartottak a magasba, miszerint Koszovó Szerbia része.
Gabriel Andreescu román publicista ennek kapcsán ragadott tollat és arról írt a Contributors.ro portálon: mennyire abszurd, hogy Románia tizenöt évvel Koszovó Szerbiából való kiválása és önálló állammá alakulása után sem hajlandó elismerni Európa legfiatalabb országának függetlenségét.
A szerb-barát román szurkolók viselkedése eltörpül amellett, ahogy Románia kezeli ezt a kérdést – írja. Emlékeztet, hogy Románián kívül négy másik EU-tagállam sem ismeri el önálló államként Koszovót: Spanyolország, Szlovákia, Ciprus és Görögország. Csakhogy Romániában nem olyan a helyzet mint a négy másik országban. Spanyolország hosszú ideje szembesül a mindig is elszakadni kívánó Baszkföld problémájával, Szlovákiában mintegy 450 ezer magyar él a Felvidéken, vagyis a magyar határ közvetlen közelében, Cipruson a szigetet határ osztja görög és török területté, Görögország pedig mindig is a görög Ciprust támogatta.
Csakhogy ilyen problémák nincsenek Romániában: nincsenek függetlenségi törekvések, az országnak nincs magyar többségű területe a magyar határ mentén, és területi vitái sincsenek szomszédos országokkal. Ennek ellenére a bukaresti vezetés álláspontja Koszovó ügyében ellentétes az EU-éval és az Egyesült Államokéval.
Andreescu utal arra az ankétra, amelyet az Adevărul portál közölt pár nappal az ominózus focimeccs után, és amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy Románia miért nem ismeri el Koszovó függetlenségét? Egy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, Răzvan Munteanu azt válaszolta, hogy Koszovó elismerésével Bukarest közvetve elismerné államként a Moldova keleti részén fekvő szakadár régiót, Transznisztriát, és precedenst teremtene „az úgynevezett Székelyföld” függetlensége tekintetében. A szintén megszólaló volt külügyminiszter, Cristian Diaconescu ugyancsak ebben a regiszterben érvelt, hivatkozva a bukaresti parlament 2008-as döntésére, amely Transznisztria elismerésével hozta összefüggésbe Koszovó függetlenségének tudomásul vételét, illetve Románia szakadásának veszélyeire is utalt.
Koszovó elszakadásának évében, 2008-ban a román álláspont hangoztatói nem győzték hangsúlyozni: nem létezik olyasmi, hogy az elszakadáshoz való jog, amely bármely ország valamelyik régióját megilletné és hogy Románia mennyire elkötelezett a nemzetközi etika iránt. Elszakadáshoz való jog valóban nem létezik, csakhogy az a 119 ország, amely 2022-ig elismerte államként Koszovót, nem is erre hivatkozott. Döntésüket az a belátás alapozta meg, hogy fontos stabilizálni a nemzetközi viszonyokat, amelyeket súlyosan megterhelt a dél-szláv háború.
Mert hogy Szerbia 1990-ben felborította annak a három, egyidejűleg érvényes és egymást kölcsönösen támogató alapelvnek az egyensúlyát, amelyre a nemzetközi stabilitás alapul: ezek a népek önrendelkezése, az emberi jogok tiszteletben tartása és az államok területi épségének tiszteletben tartása.
– írja Gabriel Andreescu. Vagyis, ahogy bizonyos kontextusokban elhangzott: az elszakadás tolerálása és támogatása az emberi jogok fokozottabb védelméhez vezet, ami a nemzetközi stabilitást biztosítja.
„Steril” az az indoklás, amit a román külügyminisztérium azóta is ismétel a közvéleménynek, hogy Koszovó államiságának egyoldalú kikiáltása sérti a nemzetközi jog elveit.
Románia félelmei teljesen alaptalanok – véli Andreescu. A Székelyföld (és a szerző le is írja, hogy történelmi régióként tekint a Székelyföldre, „úgynevezett” nélkül – szerk. megj.) Románia közepén fekszik, az elszakadás pedig elképzelhetetlen.
Szerbia területi integritásának sérülését kiegyensúlyozta az, hogy korábban az erőszak legsúlyosabb formája, a népirtás árnyékában létező emberi jogok fokozottabb védelmet kaptak. Ehhez képest Transznisztria elszakadása Moldovától nem eredményezne mást, mint az emberi jogok helyzetének rosszabbodását ebben a régióban. Mi több, Moldova területi egysége garantálja az emberi jogok és szabadságjogok nagyobb biztonságát az ország minden lakója számára. A nemzetközi jognak egyetlen alapelve sem legitimálná Transznisztria elszakadását Moldovától. Ezért a transznisztriai helyzet Koszovóhoz hasonlítása egyszerűen ostobaság.
Andreescu úgy véli, elképzelhetetlen, hogy a 15 éve létező Koszovó ismét Szerbia része legyen, hacsak nem történik valamilyen regionális katasztrófa. Ezért érthetetlen, hogy Románia miért nem csatlakozik a nyugati állásponthoz, amely az embereket részesíti előnyben a kövekkel szemben. Jó lenne, ha a hozzáértő és valóban független külpolitikai szakértők valahogy rávezetnék a politikai döntéshozókat és a közvéleményt, hogy megértsék: mennyire érett vagy éretlen volt eddig Románia politikai Koszovó ügyében – zárja írását Gabriel Andreescu.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.