A romániai németek második világháború utáni tömeges deportálása igazi szégyenfolt az ország történelmén – írja Marius Oprea történész.
A szovjetek által elhurcolt erdélyi – azon belül kolozsvári – magyar civilek második világháború végi kálváriájával több alkalommal is foglalkoztunk a Főtéren: a Gulág/GUPVI-témát legalaposabban a Murádin János Kristóf történésszel, egyetemi oktatóval készült nagyinterjúnkban jártuk körül. A deportálások azonban nemcsak a magyarokat, hanem – még nagyobb mértékben – a romániai németeket is érintették: Marius Oprea írása a Mediafaxon Románia legújabb kori történelmének ezt a szégyenteljes fejezetét foglalja össze.
A kommunizmus bűneinek feltárásában évtizedek óta jeleskedő történész, közíró felidézi: 1944. augusztus 23., vagyis Románia átállása után a romániai németek – nemcsak az itt tartózkodó német csapatok, hanem az őshonos civilek is – egycsapásra közellenséggé változtak. Javaikat elkobozták, de ennál is súlyosabb, hogy a szovjet dominanciájú Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nyomására erdélyi, bánsági és bukovinai német kisebbségieket hurcoltak el, azzal az indokkal, hogy „támogatták a megszálló német hadsereget”.
vagy ha igen, meggyőződésből vagy kényszerből tették-e. A „testvéri” Vörös Hadsereg vezényletével ezeket az embereket kényszermunkára hurcolták a Szovjetunióba, ahonnan rengetegen nem tértek vissza.
1944. augusztus 23. és 1945. március 6. között először azokat a németeket tartóztatták le és ítélték el, aki segítették a hitlerista csapatokat, a Német Etnikai Csoport (a szervezet, amely szinte teljesen lefedte a romániai német kisebbséget) tagjait megfosztották polgári jogaiktól, német vállalatokat és iskolákat zártak be. Hamarosan pedig megkezdődött a munkaképes szász és sváb lakosság összegyűjtése, azzal a céllal, hogy a Szovjetunióba küldjék őket, „újjáépítési munkára”.
1945 elejétől a Vörös Hadsereg katonáiból, illetve a román hadsereg, csendőrség és rendőrség alakulataiból verbuválódott csapatok valóságos hajtóvadászatot indítottak a munkaképes szászok és svábok, azaz a 17 és 45 közötti férfiak, valamint 18 és 30 év közötti nők után. A szovjetek kezdetben 41300 német lakos kényszermunkára hurcolását követelték, de az igényeik idővel megnövekedtek.
Kivételeket is tettek, így például a vegyes házasságban élőket, az egy évnél kisebb gyermekeket nevelő anyákat, a román hadseregben szolgáló német férfiakat, a munkaképtelenségüket orvosi igazolással bizonyítókat, egyes, a román nemzetgazdasághoz hozzájáruló vállalatvezetőket nem vittek el – elvileg, mert néha ezeket a szabályokat sem tartották be.
Egy 1945. január 12-én kelt jelentés leírja, hogyan zajlottak ezek az embervadászatok:
Bukarestből mintegy 15 ezer embert vittek el – emlékeztet a Brassóban élő történész, aki részletesen bemutatja a szászok hírhedt brassói gyűjtőpontjának történetét is.
Az Országos Statisztikai Intézet 1949. augusztus 15-i kimutatása szerint az országból összesen 70148 személyt hurcoltak el, más források 65 ezer körülire teszik a deportáltak számát. Három-négy év múlva, a lágerekből visszatértek egy része újabb deportálásnak nézhetett elébe: 4680 bánsági szászt és svábot kitelepítettek a Bărăganba, 6942 embert pedig letartóztattak és börtönbe vagy kényszermunkatáborba vittek.
nagyrészük elpusztult a Gulágon, kisebb hányaduk egyenesen Németországba emigrált, de voltak olyanok is, akik a „szovjet paradicsomban” maradtak.
– zárja írását Marius Oprea.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.