Amikor 2012-ben Michel Platini akkori UEFA-elnök (vagy inkább tanácsadói) kitalálta, hogy ne egy konkrét országban, hanem az egész földrészen szétszórva legyen a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság, akkor valami rendkívüli tornát szeretett volna a sorozat 60 éves jubileuma alkalmával. Ha nem is emiatt, de a július 11-én véget érő UEFA Euro 2020 jó eséllyel lesz az egyik legemlékezetesebb, de mindenképpen a legabszurdabb Európa-bajnokság.
Íme a főszereplők listája és a csoportbeosztás:
Minden szép és jó volt, míg nem jött a koronavírus
…és el nem söpörte tavaly tavasszal a teljes nemzetközi sportéletet. Emiatt rendezik 2021-ben a 2020-as foci Eb-t és nyári olimpiát, egyes helyszínek még az utolsó pillanatban is módosultak, ezért lesz kevés néző, és három helyett öt csere.
Lesz viszont (végre!) videóbíró, nagy nemzetközi focitorna Budapesten és Bukarestben, és egy újabb lépés a régi kerékvágás felé: az elmúlt 15 hónap kongó stadionjai után a játékosoknak is alighanem plusz energiát ad, hogy végre nem csak a tévékameráknak kell focizni.
Mert a teljesítményt mindenképpen megfizetik ugyan egy profinak, de a közösségi élmények hiánya mentálisan mindenképpen kihat a sportolókra. Nem véletlen, hogy az UEFA áprilisban konkrétan megzsarolta a 12 rendező várost, hogy sehol se legyenek zárt kapus meccsek, ezért lett aztán Bilbao helyett Sevilla a spanyolországi helyszín, Dublin meccseit pedig az amúgy is kiválasztott Szentpétervár kapta meg – amely így az elődöntőket és a finálét is vendégül látó London (8) után a legtöbb meccset (7) rendezheti.
Románia ki sem jutott, fel sem készült a vendégfogadásra
Az írek talán azért is mondtak le viszonylag könnyen a rendezésről, mert a csapatuk nem jutott ki a tornára, ezért csak Baku és Bukarest lesz olyan helyszín, ahol nincs hazai csapat.
A román főváros a rendezés elnyerése óta folyamatosan bizonyítja totális felkészületlenségét és a politika teljes érdektelenségét a sport iránt:
ha az eredeti időpontban, tavaly lett volna az Eb, sem a reptéri gyorsvasút, sem az edzésekre szolgáló négy átépített stadion nem lett volna készen – utóbbiakban a mai napig sem rendeztek még semmilyen sporteseményt, sőt, a Dinamo-stadion átépítése el sem kezdődött.
A vendégszurkolókat szeméthegyekkel, de illemhelyek nélkül várják
Bukarest egyetlen szerencséje a történetben, hogy a csoportkörben nem igazán közönségcsábító válogatottak (Ausztria, Észak-Macedónia és Ukrajna) lépnek pályára a Nemzeti Arénában.
Miután a Liga 1-ből egyetlen játékos sem került be az Eb-keretekben (ebben igazából csak a Sepsi OSK szlovákjai, Branislav Ninaj és Pavol Safranko reménykedhettek),
a román foci egyedüli sikerélménye, hogy két játékvezetője is bíráskodhat a tornán: a 2016-ban már bemutatkozó aradi Ovidiu Hațegan és a nagykárolyi Kovács István.
Ezen a téren az UEFA nagy változtatása – a videóbíró bevezetése mellett –, hogy a hagyományokkal szakítva egy országból több bírót is beválogatott a keretbe (angol, spanyol, német és holland játékvezetőből is kettő lesz), sőt még Európán kívüli bírót is meghívott az argentin Fernando Rappalini személyében.
Budapest fociünnepre készül
amibe csupán – a sok rendező szétosztása miatt – a szokottnál irányítottabb sorsolás rondított bele. A két legutóbbi világbajnokkal és az Eb-címvédővel brutális „halálcsoport” jött össze az F-jelű négyesben.
Az öt évvel ezelőtt Franciaországban a csoportját megnyerő keretből kilencen maradtak, miközben Marco Rossi egy taktikailag sokoldalúbb, labdacentrikusabb focit játszat a csapatával, mint az elsősorban az erőnléti felkészülésre koncentráló Bernd Storck. A sérült Szoboszlai Dominik (Lipcse) és Kalmár Zsolt (Dunaszerdahely) viszont rettenetesen hiányozni fog a középpályáról, de legalább lesz közönség: a rendezők közül végül egyedül a magyar kormány vállalta be a teljes kapacitás kihasználását.
Bővített keretek, több cserelehetőség
A koronavírus-járvány miatt meghozott különleges szabályok, a 23-ról 26-ra bővített keretek és az öt cserelehetőség miatt szakmai szempontból a rotációnak lesz óriási jelentősége.
Már az őszi és márciusi hármas blokkokban lejátszott válogatott-találkozókon látszott, hogy az edzők többsége nem fél akár 5-6 játékost is kicserélni, amikor háromnaponta kell játszani – és
ha figyelembe vesszük a járvány miatt sűrített szezonban felhalmozódott extra fáradtságot és a szokottnál rövidebb, alig kéthetes felkészülési időt is, akkor egyértelmű, hogy a minél mélyebb kerettel rendelkező, minél több hasonló képességű játékost forgató csapatok lesznek sikeresek.
De lássuk, kik a favoritok?
Ezért is első számú favoritok a fogadóirodáknál a világbajnokságot nyerő keretüket egyben tartó franciák (5 és 6 között mozog a szorzójuk), a második helyen viszont a látványosan fiatalító, viszont irtózatosan tehetséges generációval érkező Anglia áll (6–6,75-ös szorzóval).
A címvédő portugálok csak negyedikek-hetedikek az esélyesek rangsorában, nagyjából kilencszeres pénzt lehet keresni a sikerükkel, pedig az öregedő Cristiano Ronaldo mellett a járvány idején berobbant a középpályára Bruno Fernandes (Manchester United) és Bernardo Silva (Manchester City), a támadók közé pedig Diogo Jota (Liverpool) és Joao Felix (Atletico Madrid).
A németek a 12 év után távozó edző, Joachim Löw hattyúdala miatt érdekesek, a szintén nagyot fiatalító spanyolokat pedig – a svédekkel együtt – a torna előtt egy héttel csapta meg a koronavírus (a 2010-es világbajnokok utolsó mohikánja, Sérgio Busquets kapta el elsőként), az angolokkal ellentétben viszont nekik nincs Harry Kane (a gólkirályi cím topfavoritja a fogadóirodáknál) szintű klasszis támadójuk.
Az Eb-t a nagypolitika sem akarja kikerülni
A sportpolitikailag érdekes kísérletnek tűnő Európa-bajnokságot a nagypolitika sem tudja/akarja kikerülni.
Az elsősorban az angolszász országok számára fontos Black Lives Matter-mozgalom jelképének számító mérkőzés előtti térdelés körüli viták mellett az ukrán-orosz konfliktus is hangsúlyosan jelen lesz a tornán.
Főleg, miután Ukrajna mezére az ország térképe is felkerült, természetesen az Oroszország által 2014-ben megszállt (és az oroszok szerint visszacsatolt) Krím-félszigettel együtt. Az oroszok csak annyit tudtak elérni végül. hogy a „Dicsőség hőseinknek” feliratot az UEFA levetette az ukrán mezek hátáról.
Péntek este tehát Rómában, a török–olasz mérkőzéssel elkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság, hagyományos rendező(k) nélkül, alig negyedéig vagy félig megtelt stadionok előtt. Szokatlan és elég abszurd lesz, mégis úgy érezhetjük, hogy kezd visszatérni a megszokott foci, még akkor is, ha a járvány miatt még mindig rendkívüli szabályok mentén zajlanak majd a mérkőzések.
A labdarúgó Európa-bajnokság idején külön rovatban foglalkozunk a turné (szerintünk) legizgalmasabb, legérdekesebb eseményeivel, amely itt érhető el.