Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Caligula imperator / A facut din cal senator; / Petru Groza, mai sinistru, / A facut din bou ministru.

(Caligula imperator/ Lovából csinált szenátort;/ Petru Groza siralmasabb,/ Ökörből csinált minisztert. a – szerk.)

(Pastorel Teodorescu Romulus Zaroniról)

Egyre gyakrabban jut eszembe egy 1990. májusi jelenet. Az „Egyetem téren” (több hónapig tartó Ion Iliescu-ellenes tüntetések zajlottak ezen a bukaresti téren – a szerk.) eltöltött este után barátaimmal visszavonultunk egy pohár ital mellett beszélgetni, mind utolsó éves hallgatók és mind lehangoltak Ion Iliescu pártjának 1990. május 20-i előrelátható választási győzelme miatt.

Az asztal körül mindenkinek hamuszín volt az arca és mindnyájan

sötét forgatókönyveket szőttünk nemzedékünk sorsáról.

Egyik asztaltársunknak, egy matematikai olimpikonnak, aki annak az évfolyamnak az egyik kiemelkedő tagja volt a Műegyetem legnehezebb karán (Automatika), hirtelen felderült az arca és azt mondta nekünk: „Igaz, hogy Ilici FSN-je (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) megsemmisítő győzelmet arat majd ezen a választáson, de ugyanilyen igaz az is, hogy 10 éven belül ezek el fognak tűnni. Ti nem látjátok, hogy egyetlen FSN-s kollégánk sincs? Ismertek egyetlen tanárt, egyetlen orvost, bármilyen iskolázott embert, aki Iliescura szavaz? Persze, van néhány 50-60 éves, de amikor azok nyugdíjba mennek, akkor miénk lesz az ország!”

Gyakorlatilag így nézett ki a jövő: ha az összes komoly végzettségű fiatal az Egyetem téren volt, akkor kivel kormányozhatott volna az akkori FSN és a mai Szociáldemokrata Párt (PSD)?

Csaknem 30 év telt el azóta és íme, a csoda:

mindazok, akikkel azon az estén beszélgettem, most kanadai vagy amerikai állampolgárok,

benépesítették az amerikai, kanadai egyetemeket és nagy cégeket, továbbra is lazán bridzsezgetnek minden hétvégén és minden alkalommal, amikor hazalátogatnak a rokonaikhoz, elcsodálkoznak azon, hogy vannak még olyanok, akik nem mentek el.

Az akkori FSN, a mostani PSD továbbra is kormányon van (és ott volt az utóbbi 30 év nagyjából kétharmadában), az ország élén pedig Viorica Vasilica Dăncilă brosshordozó áll. Nicuşor Dan nemzetközi matematikaolimpikont az általa létrehozott párt rúgta ki. Miután a nagylelkű bukaresti választók őt is, Cătălin Predoiut is elutasították, aki szintén nemzedéke csúcsa volt a jogi karon (ahol annak idején a felvételin húszan jelentkeztek minden helyre!). Ezzel szemben a bukarestieket az öreg varangy (Dan Voiculescu – a szerk.) kedvenc szőkesége (Gabriela Firea – a szerk.) csábította el…

Időközben az akkori Egyetem téri fiatalok egyike, név szerint Victor Ponta a PSD és az ország élére is eljutott, de nem sokáig, hiszen a pészédések inkább Dragneát, Olguţát, Bădălăut, Arsenét és más hozzájuk hasonlókat választották.

A parasztpárti (PNŢCD = Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – a szerk.) nemzedékemből egy szerény képességű, oktondi és agresszív esti tagozatos jutott fel a legmagasabbra az állami hierarchiában (elnöki tanácsadó), miközben társaságunk legfényesebb elméjét, egy öt nyelven tökéletesen beszélő orvosnőt már 1995-ben kizárták a pártból.

Románia azon több tízezer ragyogó fiatal elme nélkül is „túlélt”,

akik Észak-Amerikába és Nyugat-Európába emigráltak és emigrálnak továbbra is. A 90-es évek politikai nemzedéke már rég távozott a színpadról, de a PSD továbbra is talál fiatal „tehetségeket”, akik elvezethetnek bennünket az Európai Unió sereghajtói helye felé.

Példátlan Iliescu pártjának hozzáértése a tekintetben, hogy senkiket állítson az ország élére, a haza félműveltekből álló tartaléka pedig kimeríthetetlennek tűnik. Petre Daeától Liviu Popig és Florin Iordachétól Ionel Arsenéig (az a zoknis), humorfesztiválnak tűnik az ország vezetése. Igaz, hogy a többi pártot sem igazán akadémikusok népesítik be, de mintha senki sem kellhetne versenyre a PSD-vel!

A Viorica Dăncilă által vezetett kormányban – minden kétséget kizáróan –

elkeseredett harc folyik az elsőbbségért az inadekvátság, a hibás beszéd, az imposztorság vagy a hozzá nem értés terén

(ezek mindegyike eufemizmus – azért a papír sem visel el bármit!), de senki sem vitatja, hogy Răzvan Cuc a nagy győztes, az a miniszter, aki nem kevesebb, mint öt légi járat törlését rendelte el, hogy megakadályozza egyes parlamenti képviselők részvételét a bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson (ez a vád egyelőre csak a román állami légitársaság, a TAROM elbocsájtott vezetőjének állításán alapul – a szerk.).

Nem is tudom, mit tegyek először: hahotázva nevessek egy ilyenfajta alakon, vagy azt a nemzetet sirassam, mely egy Răzvan Cuc féle embertől vár autópályákat. Románia most fizeti annak a néhány évtizednyi politikának a számláját, melynek során az ország fő pártja ilyenfajta embereket juttatott tisztségekbe. Hozzá nem értők, rokonok, szeretők, plagizálók egész nemzedékei népesítettek be miniszteri kabineteket, vezetőségeket az ügynökségekben és hatóságokban, az állami vállalatokban vagy a helyi közhasznú cégekben.

Răzvan Cuc az élő középszer tökéletes példája:

2006-ban végzett el egy fellengzős nevű magánegyetemet (Európai Integrációs Gazdasági Tanulmányok Egyetem), ahol a következő képességeket szerezte meg (fogózzanak meg, ezt az illető a saját kezecskéjével írta bele életrajzába): „Nemzetközi kereskedelem, vállalatmenedzsment, diplomáciai szokásjog, mikro- és makrogazdaság, globalizálás, közvetlen külföldi befektetések, regionális fejlesztés, európai kultúra és civilizáció”. Tanulmányait csillagászati átlaggal (9,90) fejezett be. De nem állt meg itt, mesterfokozatot szerzett ugyanazon a magánegyetemen, még szakképzettebbé vált pont az „európai gazdasági integráció” területén, további képességeket is szerezve: „Nemzetközi kereskedelem, vállalkozásmenedzsment, diplomáciai szokásjog”. Még be sem fejezte igazán az őt mindenhez értővé tevő mesterképzőt, és hopp, joghallgatóvá is válik, természetesen egy másik magánegyetemen: a Jogi és Közigazgatási Egyetemen. (Forrás: ITT).

Talán azt gondolják, kemény tanulással töltötte idejét? Nem, jó emberek,

a szotyogtatott tanulás között még az országot is vezette.

Az ifjú zsenit az első magánegyetem elvégzése után egyenesen a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban alkalmazták, ahol akkoriban Voiculescu (Dan Voiculescu – a szerk.) tanítványa, Codruţ Şereş volt a miniszter. Az emberke egyetlen év alatt a Kis- és Közepes Vállalkozások, Kereskedelmi és Üzleti Környezetért felelős Minisztériumához került, pont a Külkereskedelmi Főosztályra, a „Nemzeti exportstratégia kidolgozásával és végrehajtásával” megbízott szakértőként. És egészen 2010-ig ő készítette az exportstratégiánkat, miközben a jogi vizsgáit teljesítette a második magánegyetemen.

A jogi tanulmányok befejezése után a kis dundi belép a politikába:

először megyei tanácsos Giurgiuban, majd alig hat hónap után a SC Administraţia Zonei Libere S. A. Giurgiu (Giurgiu-i Vámszabad Területkezelő Rt. – a szerk.) igazgatója és újabb két évecske után arra ébred, hogy egyenesen államtitkárnak ejtőernyőzik a Közlekedési Minisztériumba és ott marad a Ponta-rezsim és a technokrata rezsim fele alatt is. Képviselőként és miniszterként tér vissza nagy lendülettel a Dragnea bajsza alatti első kormányba. Mit gondolnak hova? Nos, a közlekedésügybe, bár talán ugyanilyen alkalmas lett volna az igazságügyibe is. Tudose elküldi, hogy nézze meg kívülről a minisztériumot, de az – amúgy kitartó természetű – ember újra visszatér, ezúttal közlekedésügyi miniszterként a tisztelt brosshordozóval, Viorica-földrajz-és-nyelvtan-gyilkos-Dăncilával együtt.

Talán felmerül önökben a kérdés, miként juthatott a széles tarkójú dagadék oda, hogy

pont azt a minisztériumot vezesse, mely azzal foglalkozik, amellyel nemzetünk csökönyösen nem akar rendelkezni:

autópályákkal, vasutakkal, kikötőkkel és repülőterekkel. Nos, ez minden normális emberben felmerül. Például, ki hiszi el azt a blöfföt, hogy egy magánegyetemet elvégző embert egyenesen felvesznek a Gazdasági Minisztériumba és aztán – azonnal – pontosan a Külkereskedelmi Főosztályra? Nos, apóka kedveskéi, oda nem lehet az utcáról bekerülni. Több tucat ragyogó hallgatót ismerek, akik az egyetem elvégzése után még egy kerületi polgármesteri hivatalba sem tudtak bekerülni, ezt pedig egy „magánegyetemről” egyenesen a „külkereskedelemre” vették fel? És még csodálkozunk, hogy külföldre mennek a legjobb fiataljaink! Miért nem kaphatják meg az „igazi” képzettséggel rendelkezők is ugyanazt az esélyt, mint a giurgiu-i Goe úr (utalás egy Caragiale-hősre – a szerk.)? De hagyjuk őket elmenni, talán megszabadulunk tőlük, nem? Így kényelmesebb…

De itt a következő furcsaság: ki egyengette Cuc karrierjét?

Ki más, mint a híres Niculae Bădălău, aki szintén nem halt bele a tanulásba, de neki legalább Zorróhoz illő élete volt: 1988-ban egy év munkahelyen letöltendő börtönre ítélték. Az ok: almérnök volt az MGTSZ-nél (mezőgazdasági termelőszövetkezet – a szerk.), ahonnan ellopott négy zsák búzát és 1200 lejért eladta egy helybélinek. (Forrás: ITT).

Maga Bădălău is ráébredt, hogy nagyjából hány pénzt ér Cuc, ezért aztán „háttérbe szorította”, egy képviselői tisztségbe, ahonnan egy másik nagy értelmiségi, a Neamţ megyei kiskirály, Ionel Arsene halászta elő, akit zoknival a lábán filmeztek le egy ágyban a szeretőjével. Arsene, a saját önéletrajza szerint, nem több és nem kevesebb, mint egy „közgazdász mérnök”, és mindezt hosszú, alig három évig tartó tanulmányok után érte el (mintha egy kicsit túl okosak lennének ezek a pészédések egy ilyen kicsi országhoz képest!). Az is igaz, hogy mind Bădălău, mind Arsene elvégeztek valami meghatározhatatlan dolgot az Országos Védelmi Egyetemen (UNA), sőt, a neamți jól meg is szenvedett ott, hat évet húzott le ott (Forrás: ITT).

Nos, a PSD emblematikus Goéja, vagyis

Răzvan Cuc miniszterként komolyan vette magát.

A minisztérium valószínűleg jobban működött volna, ha megmarad az all-inclusive szállodák menzájánál (fogadok, hogy ez a kedvenc időtöltése). De nem, mindenáron a tévében akarja magát látni (igaz, van is mit mutatnia!). Ezért aztán – csak az utóbbi évek hazai horrorfilmjének kiegészítéseként – idézzük fel, hogy milyen cégek vannak alárendelve Cucnak: Autópálya-vállalat, CFR (állami vasúttársaság – a szerk.), CFR Marfă (vasúti áruszállító – a szerk.), CFR Călători (vasúti személyszállító – a szerk.), a bukaresti repülőterek, a TAROM, a konstancai kikötő. Maradjunk meg ezeknél.

Cuc a maga miniszteri polcáról imádja az értelmiségieket.

Annyira, hogy a konstancai kikötő vezetését rábízta a tisztelt Daniela Şerban asszonyra, akit „szoknyáját emelgető Dănuţá”-nak neveznek a Teodorovici szeretője és sógornője közötti, már híressé vált beszélgetésben (Forrás: ITT). Nos, Daniela Şerban is kapott egy jó kis állást, amilyenről sok ragyogó karrierű ember még csak nem is álmodhat. A hölgyemény későn, nagyjából 30 évesen, 11 évvel a középiskola elvégzése után vágott neki az egyetemnek és pont Craiován, szülőföldjétől, a tengerparttól jó messze.

De végül megbízható közgazdásszá vált 35 éves korára, majd nekiállt tanulni: előbb szintén valami akármit végzett a Védelmi Egyetemen, majd gyorsan elvégezte tanulmányait a Román Diplomáciai Intézetnél (IDR) és a Vállalatvezetési Intézetnél (IAA) és a (90-es évekbeli) szerény pénztárosnőből a Fekete-tenger legnagyobb kikötőjének a magasságos gazdasági igazgatója lett, majd 2019 februárja óta, Cuc tollvonásának hála, a konstancai kikötő vezérigazgatója. Merj hinni!.

Mindenesetre egyáltalán nem titok, hogy a pártok az embereiket nevezik ki az összes állami cég igazgatói tisztségeibe, de azért nézzük meg,

milyen őrültségeket követtek el a pészédések az utóbbi években a TAROM-nál:

a TAROM Igazgatótanácsa 2012 novemberében nevezte ki a vezérigazgatói tisztségbe Christian Edouard Heinzmannt, aki korábban a Luxair elnöke volt.

A technokrata kormány 2016 márciusában leváltotta Heinzmannt és kinevezi Dan Plavetit (ő legalább repülőgyártást végzett). Plaveti csak 2017 februárjáig maradt a tisztségében, amikor Cuc Eugen Davidoiu kinevezéséről döntött. Tudose kormányfő Davidoiut is leváltotta, miután lecserélte a szerencsétlen Cucot és Florin Susanut hozza a cég élére, de csak néhány hónapra. Susanut Daniela Dragne váltja, őt pedig Werner Wolff, a BMW temesvári–aradi képviseletének volt vezetőjét (2017 novemberében).

Nos, amikor Cuc visszatér a kényelmes miniszteri karosszékbe, azonnal kivégzi Wolffot és visszahozza Florin Susanut, akit nem hagy három hónappal tovább a vezérigazgatói tisztségben. Cuc 2019 júniusától nevezi ki a TAROM vezérigazgatójának a mára már híressé vált Mădălina Mezeit. A cégnek az utóbbi 10 évben nem kevesebb, mint 10 vezérigazgatója volt, 10-ből 9 év veszteséges volt, 2018 lévén az egyetlen (működési) nyereséggel zárt év.

A ma Cucot bíráló Mezei maga is a TAROM-on belül mocsokság bizonyítéka:

itt dolgozott, őrként, a nagybátyja, Daniel Căpitan is, itt dolgozik, pilótaként, a testvére, Şerban Căpitan is. Sőt, Mezei volt a TAROM brüsszeli irodájának a vezetője (2009 és 2019 között, vagyis az utóbbi tíz évben), a férje pedig a brüsszelitől 180 kilométerre lévő amszterdami ügynökség vezetője volt!

Annak érdekében, hogy minél teljesebb képük legyen a TAROM élén zajló gazemberségekről, azt is elmondom, hogy Mezei azon a napon, amikor kinevezték igazgatónak, elrendelte annak a pernek a lezárását, melyet a cég indított ellene és férje ellen. És szintén a pontosság kedvéért tesszük még ehhez hozzá azt a részletet, hogy Mezei TAROM élére ejtőernyőzése éppen Brüsszelből történt, ahonnan tíz éven keresztül Viorica Vasilica Dăncilă európai parlamenti képviselő is röpködött (Forrás: ITT). Jaj nekünk! Még

neutronbombákkal sem lehet megtisztítani ettől az általánossá vált rákbetegségtől az állami cégeket.

Nos, ne feledjük el újra elmondani, mit tett a Románia kormányához tartozó Cuc miniszter: éjjel 11 órakor elment a TAROM igazgatójának otthonához (utóbbi kijött egy kicsit a kapuba), hogy megkérdezze tőle, hány parlamenti képviselő repül az indítvány napján (Mezei pedig azonnal megmondta neki!) az öt légi járattal és arra kérje, mondja le vagy késleltesse az öt járatot. Senki se feledkezzen meg ezekről a szörnyűségekről! Arra már senki sem figyelt fel, hogy a (magától) eltelt miniszter a légi ügyek bizonyos szent szabályainak áthágására utasította az egyik beosztottját (az utasok nevének elárulása bármely IATA-tag cégnél tűrhetetlen),

azt sem vette észre senki, hogy egy GDPR (a személyi adatok védelme) botrány kellős közepén állunk…

Végül az lesz a TAROM sorsa, hogy vagy tőzsdére viszik és tisztára mossák a becsületét, vagy eltűnik, mint magyar társa (MALÉV), de ami ezután marad, az egy maffiaklánokként működő pártok fogságába esett Románia képe, ahol a klán-/pártfőnökkel szembeni engedelmességi kritériumok szerint neveznek ki alapos tanulmányok nélküli és bármiféle skrupulusnak híján lévő embereket.

A félműveltek összeesküvése fogságba ejtette a román államot, holmi szerény dolgozókkal töltötte meg a minisztériumokat, polgármesteri hivatalokat és ügynökségeket, akiket holmi tartalom nélküli oklevélgyárak tolnak előre. A félműveltek összeesküvése megtöltötte az országot magánegyetemekkel, ahonnan futószalagon jönnek ki a pártok cuc-jai.

A félműveltek összeesküvése eltávolította Romániából az értékes fiatalokat

és több ezer kilométerre kényszerítette őket, ha előre akarnak jutni. A félműveltek összeesküvése pártvezetőket, a családjaikat, a szeretőiket, a bohócaikat foglalja magába, akik megkaparintották az egész közigazgatást, amelyet kizárólag a saját hasznukra használnak fel.