Poloskák csipkézik a kolozsváriak kedélyét

Kolozsvár a különböző auditív és olfaktív „élvezetek” központjává vált az utóbbi években. Magyarán: zajos és büdös. Természetesen nem mondtunk ezzel semmi újat, de azért nem árt ebben az évben sem jelezni: újra elárasztották a várost az invazív platán csipkéspoloskák, amelyek nem csupán a fák leveleiben tesznek kárt, hanem csípni is tudnak.

Éppen a tegnapi nap folyamán lett figyelmes e hír írója a rovar jelenlétére – a meleg időjárásnak köszönhetően könnyedén lehet vele találkozni parkok, sportpályák közelében. Az emberek azonban panaszkodnak rájuk: erkélyeiket meglepték, a szúnyoghálókon és ablakokon tömegesen megjelentek, és a szárítóra kitett mosott ruhán is tanyáznak, valamint csípéseket is okoznak a bőrön.

A platán csipkéspoloska, amint az a nevéből is látszik, a platánfák kérgén telel át. A rovar azért terjedhetett el a régió városaiban (nem kizárólag Kolozsvár küszködik ezzel a problémával az utóbbi években), mert platánfákat ültettek ki zöldítés céljából. A keleti platán (Platanus orientalis) elsősorban a mediterrán régió keleti részén őshonos, Olaszországtól Iránig terjedően, viszont nagyon sok helyre betelepítették. Hogy a platán csipkéspoloska terjedését megelőzhessük, inkább helyi, őshonos fajokat volna érdemes ültetni városzöldítés céljából.

Amikor mézédes a korrupció

Tegnap írtunk az ember méhészet iránti szeretetéről, de most az ember pénz iránti beteges szeretetéről is írunk, mézbe forgatva, mivel a DNA nagyot fogott: 21 ember ellen emelt vádat, miután európai pénzeket csaltak el a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) keretében futó Nemzeti Méhészeti Programon keresztül. A hálózat vezetőjét azzal vádolják, hogy méhcsaládokat kölcsönzött, hogy azt a látszatot keltse, azokat valóban megvásárolták – állítják az ügyészek. Több mint 220 hamis dokumentum alapján a méhészek közel 500 ezer lej európai alapot kaptak volna, gyakorlatilag ugyanazon kaptárak felhasználásával, rotációban.

Az ötlet megvalósítója pedig ezekből a pénzekből is részesedett volna annak alapján, hogy a pénzlehíváshoz köthető mesterkedést ő találta ki. Amikor az APIA munkatársai elvégezték az ellenőrzéseket, azt vették észre, hogy a vádlott az érintett személyek rendelkezésére bocsátotta saját méhcsaládjait, amelyeket a kedvezményezettek méhcsaládjainak számaival jelölt meg. A későbbiekben 5 személy be is vallotta bűnrészességét az ügyben.

Okos kesztyűt találtak fel kolozsvári biokémikusok

A Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kutatói egy ideje fontos projekten dolgoztak: egy olyan intelligens kesztyűt találtak fel, amely képes azonosítani a patogén baktériumok jelenlétét a vízmintákban. A kesztyű használható természeti katasztrófák – földrengések vagy árvizek – esetén a véletlen szennyeződés vizsgálatára, de a felszíni vizekben és kutakban lévő baktériumok kimutatására is használható olyan területeken, ahol nincs ivóvíz.

A kutatás egy európai projekt keretében valósult meg, amely során több eszközt, köztük elektrokémiai szenzorokat fejlesztettek ki a patogén baktériumok kimutatására elektrokémiai ujjlenyomatok segítségével. Jelenleg olyan szenzorokat fejlesztettek ki, amelyekkel a fertőző Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella sp és Staphylococcus aureus kórokozókat lehet kimutatni a felszíni vizekben.

A továbbiakban 6 baktériumra 6 szenzorból álló elemet szeretnének kifejleszteni, ami egy elég gyors eszköz ezen baktériumok egyidejű kimutatására: lehetővé teszi, hogy kevesebb mint 4 perc alatt választ kapjunk, szemben a jelenlegi, laboratóriumi tenyészeteken alapuló módszerekkel, amelyek 12-18 órát vesznek igénybe.