Mi lesz a járványügyi korlátozásokkal? Mikor szabadulunk meg végre a maszkoktól, mikor lehet újra teljes kapacitással koncerteket, sporteseményeket és egyéb rendezvényeket tartani? Ezek a kérdések pörögnek most a nyilvánosságban, mi pedig összeszedtük, amit tudni lehet.

Március 6-ikán jár le ismét a vészhelyzet, amelyet a járvány eddigi története során mindig meghosszabbítottak. Egyes értesülések szerint viszont a kormány most először vette komolyan fontolóra, hogy ezúttal már ne hosszabbítsák meg újabb 30 napra, ami a normalitáshoz való visszatérés első fontos lépcsője lehet.

Ezzel egy időben valószínűleg eltörlik az utcai maszkviselés kötelezettségét, maximum a zsúfolt helyeken, és természetesen a zárt nyilvános terekben lesz továbbra is kötelező maszkot hordani. A Ziare.com infói szerint áprilisban már csak a tömegközlekedési eszközökön lenne kötelező a maszk, májusban pedig már teljes kapacitással lehetne rendezvényeket tartani. A nemzet mikrobiológusa, valamint egészségügyi minisztere,

Alexandru Rafila azonban hétfőn cáfolta,

hogy a kormánynak már lenne egy efféle ütemterve a korlátozások feloldására vonatkozóan,

a lazítások szerinte csak akkor jöhetnek, ha az esetszámok, és elsősorban az intenzív osztályra beutalt fertőzöttek száma folyamatos, megnyugtató csökkenést mutatnak. Így aztán a vészhelyzetből még hátra lévő 3 hét sorsdöntő lesz.

A napi esetszámok már most szépen csökkennek, Rafila arra számít, hogy a héten akár már 20 ezr alá is mehetünk (szerinte kedden ez még 25 ezer körüli lesz), az intenzív osztályok azonban még most is eléggé tele vannak, 1100 fölött van az oda beutaltak száma, és az utóbbi napokban csak nagyon enyhe csökkenést lehetett megfigyelni.

Ha tehát a szakértők várakozásai beigazolódnak, és a a csökkenő esetszámokat enyhe fáziskéséssel a súlyos esetek számának csökkenése is elkezdi követni, akkor nyert ügyünk van.

Az egészségügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy a nyílt téren való maszkviselési kötelezettség eltörlése lesz valószínűleg az első a lazító intézkedések sorában, de csak akkor ha az intenzív osztályok terheltsége csökkenni kezd.

Ezt a miniszter 2–3 hét múlva látja reálisnak.

Vagyis az a bizonyos március 6-iki dátum valószínűleg tényleg fontos nap lehet a hazai járvány történetében.

Rafila arról is beszélt, hogy – bár továbbra is az emberek türelmét kérik, valamint azt, hogy tartsák be a korlátozásokat, és oltassák be magukat –

ő személyesen nem igazán látja reálisnak a romániai oltási kampány felpörgetésének lehetőségét.

Megpróbálták elmagyarázni az embereknek, hogy az oltás az új, omikron nevű variáns ellen nem feltétlenül nyújt ugyan védelmet, de a súlyos megbetegedés kockázatát jelentősen csökkenti, de az embereket nem igazán hatották meg a statisztikák.

Éppen ezért valószínűleg a közeljövőben arról is döntés születik, hogy

a továbbiakban nem adnak az oltakozóknak étkezési utalványokat, mert ez az intézkedés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az omikron egyébként jelentős mértékben átvette a terepet a korábbi vírusvariánsoktól, és ami meglepő, hogy a súlyos megbetegedések közül is sokkal többet okoz ez az új variáns, mint azt korábban gondolták. 350 minta szekvenálása után a szakértők azt találták, hogy a súlyosabb esetek 87,5%-át okozza jelenleg az omikron, és csak a 12,5%-át a delta variáns.

Az viszont beszédes, hogy az intenzív osztályon lévőknek mindössze a 18,5%-a oltatta be magát.

A következő hetekben tehát az intenzív osztályok telítettségét érdemes figyelni, mert elsősorban ettől függ, hogy mikor térhetünk vissza végre valamiféle normalitásba.