Ez a kortárs művészet, nem a falra ragasztott banán!
A hétvégén bejárta a sajtót a hír: Târgu Jiuban, vagyis Zsilvásárhelyen egy hőközpont kedvéért tönkretettek egy közel kétszáz éves templomi freskót. Elég szép kis botrány lett belőle, amit csak tetézett, hogy a remek csővezetés következtében a hőközpont gőzelvezetője éppen azon a ponton távozik a falon át, ahol elviekben a freskón szereplő templomalapító pénisze lenne. Mintha legalábbis az ismeretlen gázszerelő kortársművészeti manifesztációja lenne az „alkotás”.
Annyira abszurd és bizarr az egész, hogy azt hittük, nem valódi a fotó, pedig minden jel arra mutat, hogy az. Csakhogy semmi aktualitása nincs, ugyanis immáron tizenkét éve ebben a felállásban szerepel a templom alapítója, Andrei Schevofilax, felesége, Maria és a gőzelvezető cső. A Gorj megyei műemlékvédők persze most, az általános felháborodás nyomán azt ígérték, hogy kivizsgálják a freskó esetét. A pópa szerint azonban a falfestményt a kulturális minisztérium szakértői restaurálták négy évvel ezelőtt, már úgy, hogy a hőközpont a falon volt. Szóval elég nehéz elhinni, hogy annyira újdonság lenne a számukra a megszentségtelenítés ténye.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.