Ez a kortárs művészet, nem a falra ragasztott banán!
A hétvégén bejárta a sajtót a hír: Târgu Jiuban, vagyis Zsilvásárhelyen egy hőközpont kedvéért tönkretettek egy közel kétszáz éves templomi freskót. Elég szép kis botrány lett belőle, amit csak tetézett, hogy a remek csővezetés következtében a hőközpont gőzelvezetője éppen azon a ponton távozik a falon át, ahol elviekben a freskón szereplő templomalapító pénisze lenne. Mintha legalábbis az ismeretlen gázszerelő kortársművészeti manifesztációja lenne az „alkotás”.
Annyira abszurd és bizarr az egész, hogy azt hittük, nem valódi a fotó, pedig minden jel arra mutat, hogy az. Csakhogy semmi aktualitása nincs, ugyanis immáron tizenkét éve ebben a felállásban szerepel a templom alapítója, Andrei Schevofilax, felesége, Maria és a gőzelvezető cső. A Gorj megyei műemlékvédők persze most, az általános felháborodás nyomán azt ígérték, hogy kivizsgálják a freskó esetét. A pópa szerint azonban a falfestményt a kulturális minisztérium szakértői restaurálták négy évvel ezelőtt, már úgy, hogy a hőközpont a falon volt. Szóval elég nehéz elhinni, hogy annyira újdonság lenne a számukra a megszentségtelenítés ténye.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.