Ez a kortárs művészet, nem a falra ragasztott banán!
A hétvégén bejárta a sajtót a hír: Târgu Jiuban, vagyis Zsilvásárhelyen egy hőközpont kedvéért tönkretettek egy közel kétszáz éves templomi freskót. Elég szép kis botrány lett belőle, amit csak tetézett, hogy a remek csővezetés következtében a hőközpont gőzelvezetője éppen azon a ponton távozik a falon át, ahol elviekben a freskón szereplő templomalapító pénisze lenne. Mintha legalábbis az ismeretlen gázszerelő kortársművészeti manifesztációja lenne az „alkotás”.
Annyira abszurd és bizarr az egész, hogy azt hittük, nem valódi a fotó, pedig minden jel arra mutat, hogy az. Csakhogy semmi aktualitása nincs, ugyanis immáron tizenkét éve ebben a felállásban szerepel a templom alapítója, Andrei Schevofilax, felesége, Maria és a gőzelvezető cső. A Gorj megyei műemlékvédők persze most, az általános felháborodás nyomán azt ígérték, hogy kivizsgálják a freskó esetét. A pópa szerint azonban a falfestményt a kulturális minisztérium szakértői restaurálták négy évvel ezelőtt, már úgy, hogy a hőközpont a falon volt. Szóval elég nehéz elhinni, hogy annyira újdonság lenne a számukra a megszentségtelenítés ténye.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.