Ez a kortárs művészet, nem a falra ragasztott banán!
A hétvégén bejárta a sajtót a hír: Târgu Jiuban, vagyis Zsilvásárhelyen egy hőközpont kedvéért tönkretettek egy közel kétszáz éves templomi freskót. Elég szép kis botrány lett belőle, amit csak tetézett, hogy a remek csővezetés következtében a hőközpont gőzelvezetője éppen azon a ponton távozik a falon át, ahol elviekben a freskón szereplő templomalapító pénisze lenne. Mintha legalábbis az ismeretlen gázszerelő kortársművészeti manifesztációja lenne az „alkotás”.
Annyira abszurd és bizarr az egész, hogy azt hittük, nem valódi a fotó, pedig minden jel arra mutat, hogy az. Csakhogy semmi aktualitása nincs, ugyanis immáron tizenkét éve ebben a felállásban szerepel a templom alapítója, Andrei Schevofilax, felesége, Maria és a gőzelvezető cső. A Gorj megyei műemlékvédők persze most, az általános felháborodás nyomán azt ígérték, hogy kivizsgálják a freskó esetét. A pópa szerint azonban a falfestményt a kulturális minisztérium szakértői restaurálták négy évvel ezelőtt, már úgy, hogy a hőközpont a falon volt. Szóval elég nehéz elhinni, hogy annyira újdonság lenne a számukra a megszentségtelenítés ténye.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.