A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormány – az RMDSZ támogatásával – még 2015-ben vezette be a parlamenti képviselők és szenátorok számára biztosított speciális nyugdíjat, mely évente tízmillió euró többletkiadást jelent az országnak.

 Több mint nyolcszáz honatya részesült az átlagosan havi 5800 lej körüli összegből, a többi juttatás mellett.

Csak összehasonlításképpen: a havi átlagnyugdíj értéke 1300 lejtől 2000 lejig terjed, megyétől függően. A számokból is kiderül, hogy míg egy átlagos nyugdíjas egy élet munkája után alig tudja fedezni a saját létfenntartását, a honatyák érdem nélkül juthatnak az átlagnyugdíjhoz képest lényegesen magasabb extrákhoz.

Az utóbbi években elsősorban az USR kezdeményezésére történtek próbálkozások a speciális nyugdíj eltörlésére, a többi párt kétkulacsos politikát folytatott ezzel kapcsolatosan. Az RMDSZ például 2021-ben azért nem szavazta meg a speciális nyugdíjak eltörlését, mert úgy vélte,

mindegyik kategóriát egyszerre kell megszüntetni.

Az akkori szavazáson 357-en támogatták a törvénymódosító javaslat elfogadását, csak az RMDSZ 30 politikusa nem szavazott. Ettől függetlenül átment a plénumon.

A kilenc tagú alkotmánybíróság csütörtökön állapította meg, hogy a jogszabály alaptörvénybe ütközik. A döntést szavazattöbbséggel hozták meg a talárosok közleménye szerint. A kilenc alkotmánybíró közül hat szavazott a speciális nyugdíjak mellett, egyikük, Daniel Morar viszont tüntetőleg távozott a gyűlésteremből, mert kollégái nem értettek egyet a végérvényes döntés elhalasztásával.

Morar azt állítja, hogy a döntés érvénytelen, mivel az aláírása nélkül nem alkalmazható, ezt azonban cáfolja Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke. Tisztázta: a bírák kötelesek részt venni a szavazáson, és a terem elhagyása nem elfogadott gyakorlat. Másrészt halasztásra csak akkor kerülhet sor, ha két alkotmánybíró is egyetért vele.

A hivatalos alkotmánybírósági indoklás szerint a törvényhozóknak tiszteletben kellett volna tartaniuk a sürgősségi eljárás szabályos menetét a módosításkor, betartva a határidőket, ez azonban nem történt meg.

Az előzményhez hozzátartozik, hogy az érintettek közül 70 honatya támadta meg a 2021/7-es törvény módosítását, többek között az Arad, a Fehér, a Beszterce-Naszód, a Kolozs, a Hunyad, a Máramaros, a Szilágy és a Temes megyei törvényszéken.