A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és csatolt szervei a jövőben sem vehetnek részt az igazságszolgáltatás munkájában – legalábbis ezt ígéri Klaus Iohannis államfő annak kapcsán, hogy a jövőben módosítani kívánja a hírszerző szolgálatok működését szabályozó törvényeket.
Az elnök szerdán este határozottan kijelentette: a módosítások során esze ágában sincs visszaadni a hírszerzésnek a jogot, hogy részt vehessen az ügyészségek munkájában.
Olvasson még:
Szerinte ugyanis a nyomozás csakis az ügyészségek, az ítéletek meghozatala pedig a bírák feladata, a hírszerzőknek nincs keresnivalójuk ezen a területen
Iohannis szerint a hírszerzők foglalkozzanak csak a saját dolgukkal, ha pedig közben bűncselekmény gyanúja merül fel, tegyenek szépen ügyészségi feljelentést, ahogy az az átlag intézményekre is érvényes.
Az elnök kijelentette: a szolgálatoknak a bizonyítékok megszerzésében sem lehet semmilyen szerepük.
Az ügy apropója, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) – amelyet a mindenkori államfő, vagyis jelen esetben Iohannis elnököl – keddi ülésén arról született döntés, hogy a jövőben módosítják a hírszerzés működését szabályozó törvényeket.
A SRI igazságszolgáltatásban játszott szerepének apropóját az adja, hogy néhány évvel ezelőtt az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította, hogy a hírszerzés folytasson lehallgatásokat a büntetőügyekben, miután kiderült: a legfőbb ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség is titkos paktumot kötött korábban a tikosszolgálatokkal.
Ezért aztán a hírszerzőknek össze kellett csomagolniuk a jó kis lehallgató berendezéseiket, és az ügyészségeknek saját, a gyanúsítottak lehallgatását és megfigyelését végző kapacitásokat kellett kiépíteniük.