Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) legújabb elemzése szerint elég nagy szakadék van az egyes romániai megyék között abból a szempontból (is), hogy melyik hogyan vészeli át az aktuális válsághelyzetet. Vannak ugyanis olyan megyék, melyek stabil bevételi forrásokkal rendelkeznek, így a gazdasági bizonytalanság nem okoz összeomlást, de az ellenkezőjére is bőven akad példa.
Románia bruttó hazai terméke (GDP) 2020-ban 4,4%-ban csökkent 2019-hez képest, ehhez viszonyíthatjuk az egyes megyék gazdasági teljesítményét. Míg Buzău megyében 0,2%-os volt a visszaesés, addig a szomszédos Brăilă megyében 7,5%-kal csökkent a GDP. Ebből is látszik, hogy a gazdasági visszaesés nem feltétlenül régiófüggő. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb baj Argeș (-9,3%), Dâmbovița, Szatmár és Teleorman (8%) megyékben van, míg Kolozs megye a fesztiválszezon kiesése ellenére egész jól áll a maga 1,1%-val. A középmezőnyt Temes vagy Konstanca megye erősíti 5,6 illetve 7%-kal.
Az adatokat nagyon sok tényező befolyásolja, például a turizmus vagy a nemzetközi kereskedelem mértéke. Argeș megye esetében az autógyártás visszaesése okozta a GDP bezuhanását, míg Kolozs megye az IT szektornak és az építőiparnak köszönheti, hogy talpon maradt, sőt, enyhe növekedést is sikerült elérnie.
A gazdasági előrejelzések szerint 2024-ig Brăila, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megye számíthat a legkisebb gazdasági növekedésre, míg Buzău, Galac és Kolozs megye továbbra is fejlődni fog.