// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Maguk mohó szégyentelenek, tisztelt bírák!

// HIRDETÉS

Elmentek az alkotmánybíróságra, szégyentelenül csalva győzni fogtok, és a szemünkbe nevettek majd. De ez a fittyet hányás előbb-utóbb, valahogy véget fog érni.

Jelen szöveg a Newsweek.ro oldalán megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Tisztázzuk: újságíróként én is jogosult lennék különleges nyugdíjra. Megtagadtam a beiratkozást abba a szervezetbe, amely ezt az alamizsnát kezeli. Egyetlen újságíróról sem tudok, aki lépéseket tett volna azért, hogy különleges nyugdíjat kapjon. Ellenkezőleg, mindnyájan elleneztük a törvénybe iktatását.

Így aztán úgy hiszem, van erkölcsi jogom azt mondani mindazoknak a bíróknak, akik különleges nyugdíjuk védelmében törvénysértő sztrájkokat indítottak, hogy teljesen híján vannak a tisztességnek. Amikor ők azt mondják nekünk, hogy

a különleges nyugdíjon áll vagy bukik a függetlenségük,

ezzel csak a bűnözőknek kacsintanak ki és azt sugallják nekik, hogy megvan az áruk: összeadjuk egy bíró vagy ügyész X évre szóló bérét és nyugdíját és megkapjuk a tarifát.

Azt hittem, hogy 2009 után többé nem fogjuk ezt a nevetséges cirkuszt látni. Azok számára, akik esetleg elfelejtették volna, felidézem, hogy abban az évben miért sztrájkoltak a tisztelt bírók és ügyészek, a büntetőügyes Mihail Vlasov szeretőjével, a CCR-s (Alkotmánybíróság – szerk.) Pivniceru asszonnyal az élen. A z említett bírák és ügyészek bizonyos pótlékok miatt beperelték az államot, és láss csodát, az ügyeiket tárgyaló bíró kollégáik igazat adtak nekik. Miféle pótlékokat kértek 2009-ben: neuropszichikai terhelés és szakmai titoktartás miatt, de volt még bölcsődei hozzájárulás, CASCO-biztosítás vagy napi egy liter tej – ilyesmik szerepeltek Laura Ştefan egyik 2009-es, a 22 folyóiratban megjelent cikkében. Az volt a balszerencséjük, hogy akkoriban tisztességes alkotmánybíróságunk volt, amely úgy döntött, hogy ez az egész katyvasz alkotmánysértő. Így aztán a bíró urak leálltak a munkával, amíg rá nem kényszerítették a kormányt – választási év volt –, hogy megadja nekik, amit akarnak.

Most más a helyzet, vagyis rosszabb: a PSD különleges nyugdíjakat adott nekik és az alkotmánybíróknak, így aztán világos, hogy Dorneanu úr

– havi 27 ezer lej bírói nyugdíj és nagyjából havi 6200 lej parlamenti képviselői nyugdíj –

tökéletesen egyetért majd azzal, hogy összeomlik a függetlenség, ha hozzányúlsz a kaszt kiváltságaihoz. Csapást mérsz a nyugdíjamra, csapást mérsz a jogállamiságra.

Az persze nyilvánvaló, hogy ezt a kört meg fogják nyerni a tisztelt bírák és ügyészek. Az Alkotmánybíróság az ő oldalukon áll, a kormány és az ellenzék a választásokat lesi és – a Facebookon zajló frázispufogtatáson túlmenően – egyetlen számító politikusnak sincs kedve maga ellen fordítani a bírák és ügyészek teljes testületét.

Így aztán nekem, aki vagyok annyira hülye, hogy elutasítsam a különleges nyugdíjat,

nem marad más hátra, mint azt mondani nekik, hogy pofátlanok.

Igen, 2004-ben támogattam, hogy legyen nekik nagy fizetésük és nyugdíjuk. Tisztességesen nagy. De mára iszonyatos aberrációk alakultak ki, óriási semmibevétele ez az egyszerű polgárnak, akinek a havi nyugdíja átlagosan 1300 lej. Havi 77 ezer lejes nyugdíj egy ceauşiszta rezsim alatti börtönőrnek? Alig több mint 40 évesen nyugdíjba vonulni? Különleges nyugdíjat azoknak a trükkösöknek, akik alig néhány hónapot töltenek el az igazságszolgáltatásban? Most az adóhatóság által kizsigerelt talpasok felől érkező gyűlölethullám láttán a bírák és ügyészek a törvényhozást hibáztatják. Igen, persze! Mintha nem tudtátok és nem tetszett volna, amikor Ciordache (Florin Iordache – szerk.) és Livache (Liviu Dragnea – szerk.) megemelte a jövedelmeteket. Nyílt megvesztegetés! Ezért aztán, amíg mi a hidegben tüntettünk, mint a hülyék, csak egy maroknyi bíró és ügyész morgott, amikor a PSD lábbal tiporta az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Egy figyelmeztetés, ingyen, tisztelt bírák és ügyészek: ma óriási szakadékot ástok magatok és Románia 99 százaléka közé. Elmentek az alkotmánybíróságra, szégyentelenül csalva győzni fogtok, és a szemünkbe nevettek majd. De ez a fittyet hányás előbb-utóbb, valahogy véget fog érni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS