Elmentek az alkotmánybíróságra, szégyentelenül csalva győzni fogtok, és a szemünkbe nevettek majd. De ez a fittyet hányás előbb-utóbb, valahogy véget fog érni.
Jelen szöveg a Newsweek.ro oldalán megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Tisztázzuk: újságíróként én is jogosult lennék különleges nyugdíjra. Megtagadtam a beiratkozást abba a szervezetbe, amely ezt az alamizsnát kezeli. Egyetlen újságíróról sem tudok, aki lépéseket tett volna azért, hogy különleges nyugdíjat kapjon. Ellenkezőleg, mindnyájan elleneztük a törvénybe iktatását.
Így aztán úgy hiszem, van erkölcsi jogom azt mondani mindazoknak a bíróknak, akik különleges nyugdíjuk védelmében törvénysértő sztrájkokat indítottak, hogy teljesen híján vannak a tisztességnek. Amikor ők azt mondják nekünk, hogy
ezzel csak a bűnözőknek kacsintanak ki és azt sugallják nekik, hogy megvan az áruk: összeadjuk egy bíró vagy ügyész X évre szóló bérét és nyugdíját és megkapjuk a tarifát.
Azt hittem, hogy 2009 után többé nem fogjuk ezt a nevetséges cirkuszt látni. Azok számára, akik esetleg elfelejtették volna, felidézem, hogy abban az évben miért sztrájkoltak a tisztelt bírók és ügyészek, a büntetőügyes Mihail Vlasov szeretőjével, a CCR-s (Alkotmánybíróság – szerk.) Pivniceru asszonnyal az élen. A z említett bírák és ügyészek bizonyos pótlékok miatt beperelték az államot, és láss csodát, az ügyeiket tárgyaló bíró kollégáik igazat adtak nekik. Miféle pótlékokat kértek 2009-ben: neuropszichikai terhelés és szakmai titoktartás miatt, de volt még bölcsődei hozzájárulás, CASCO-biztosítás vagy napi egy liter tej – ilyesmik szerepeltek Laura Ştefan egyik 2009-es, a 22 folyóiratban megjelent cikkében. Az volt a balszerencséjük, hogy akkoriban tisztességes alkotmánybíróságunk volt, amely úgy döntött, hogy ez az egész katyvasz alkotmánysértő. Így aztán a bíró urak leálltak a munkával, amíg rá nem kényszerítették a kormányt – választási év volt –, hogy megadja nekik, amit akarnak.
Most más a helyzet, vagyis rosszabb: a PSD különleges nyugdíjakat adott nekik és az alkotmánybíróknak, így aztán világos, hogy Dorneanu úr
tökéletesen egyetért majd azzal, hogy összeomlik a függetlenség, ha hozzányúlsz a kaszt kiváltságaihoz. Csapást mérsz a nyugdíjamra, csapást mérsz a jogállamiságra.
Az persze nyilvánvaló, hogy ezt a kört meg fogják nyerni a tisztelt bírák és ügyészek. Az Alkotmánybíróság az ő oldalukon áll, a kormány és az ellenzék a választásokat lesi és – a Facebookon zajló frázispufogtatáson túlmenően – egyetlen számító politikusnak sincs kedve maga ellen fordítani a bírák és ügyészek teljes testületét.
Így aztán nekem, aki vagyok annyira hülye, hogy elutasítsam a különleges nyugdíjat,
Igen, 2004-ben támogattam, hogy legyen nekik nagy fizetésük és nyugdíjuk. Tisztességesen nagy. De mára iszonyatos aberrációk alakultak ki, óriási semmibevétele ez az egyszerű polgárnak, akinek a havi nyugdíja átlagosan 1300 lej. Havi 77 ezer lejes nyugdíj egy ceauşiszta rezsim alatti börtönőrnek? Alig több mint 40 évesen nyugdíjba vonulni? Különleges nyugdíjat azoknak a trükkösöknek, akik alig néhány hónapot töltenek el az igazságszolgáltatásban? Most az adóhatóság által kizsigerelt talpasok felől érkező gyűlölethullám láttán a bírák és ügyészek a törvényhozást hibáztatják. Igen, persze! Mintha nem tudtátok és nem tetszett volna, amikor Ciordache (Florin Iordache – szerk.) és Livache (Liviu Dragnea – szerk.) megemelte a jövedelmeteket. Nyílt megvesztegetés! Ezért aztán, amíg mi a hidegben tüntettünk, mint a hülyék, csak egy maroknyi bíró és ügyész morgott, amikor a PSD lábbal tiporta az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Egy figyelmeztetés, ingyen, tisztelt bírák és ügyészek: ma óriási szakadékot ástok magatok és Románia 99 százaléka közé. Elmentek az alkotmánybíróságra, szégyentelenül csalva győzni fogtok, és a szemünkbe nevettek majd. De ez a fittyet hányás előbb-utóbb, valahogy véget fog érni.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.