Nem, nem a koronavírusról van szó. Az csak egy trigger. Hanem a mioritikus politikai idiotizmus gerjesztette gazdasági tragédiák soráról.
Jelen szöveg a G4Media oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A pénzügyi piacok a koronavírus-járvány és a Szaúd-Arábia által kirobbantott olajháború következtében bekövetkező globális gazdasági recessziótól félnek. Románia szinte ugyanúgy, rendkívül sebezhetően fog bekerülni ebbe a lehetséges válságba, mint 2009-ben: nagy adósságokkal, növekvő hiányokkal és a gazdaságot megtámogatni képes beruházásokhoz szükséges pénz nélkül.
Ez a Románia zuhanórepülését megállítani képes jelentős döntések ideje. Iohannis elnöknek alkotmányos szerepe van abban, hogy közvetítőként elfogadtasson egy paktumot a fő politikai játékosok között, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a többi párt vezetőinek pedig erkölcsi kötelességük elfogadni egy paktumot, egy moratóriumot, mellyel néhány évre elhalasztják a kampányjellegű lépéseket, melyek – minden kétséget kizáró módon – egyesen egy elhúzódó recesszió falának vezetnék Romániát.
- a nyugdíjemelések elhalasztása vagy átütemezése. A nyugdíjtörvény 40 százalékos emelést ír elő szeptember elsejétől. Az Európai Bizottság, az IMF, a Költségvetési Tanács, a Román Nemzeti Bank (BNR) véleménye egyértelmű: a nyugdíjemelésnek katasztrofális hatása lesz, 7 százalék fölé növeli a költségvetési hiányt 2021-ben és 2022-ben;
- a gyermektámogatás megkétszerezésének elhalasztása. Ennek a lépésnek a költségvetésben nincs fedezete, az Orban-kormány elhalasztotta, de a PSD az elsőként érintett parlamenti házban újra megszavazta;
- a 114-es sürgősségi rendelet eltörlésének szentesítése, melyet a PSD szintén visszacsinálna a Parlamentben;
- megállapodás egy beruházási csomagról, mely támogatni tudná a koronavírust és annak láncszerűen jelentkező bel- és külföldi hatásait megszenvedő gazdaságot. Serkenteni kell a hozzáadott értéket biztosító befektetéseket, eszközöket kell adni a koronavírusos válság által sújtott kisvállalkozóknak, meg kell oldani a fekete-tengeri ügyet – melyet felelőtlenül már 2017 óta halogatnak és közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor a földgáz kitermelésének már nem lesz gazdasági értelme.
Egy ilyenfajta moratóriumhoz
Iohannis elnök továbbra is előrehozott választást akar (időközben állítólag lemondott róla – a szerk.), hogy megszabaduljon a parlamenti PSD-s többségtől. Marcel Ciolacu el akarja nyerni a PSD vezetését és ehhez a párton belül bizonyítania kell, hogy végigviszi a harcot Iohannisszal és a PNL-vel. Ludovic Orban a Cîţu-kormány bukását akarja és az az érdeke, hogy minél alacsonyabb hőfokon tartsa a koronavírus témáját, hogy ne váljon nyilvánvalóvá egy teljes hatáskörű kormány szükségessége.
Mindezek a politikai érdekek rendkívül erősek, olyan centrifugális erők, melyek lerombolhatják az annyira törékeny gazdasági stabilitást. A politikai válságot is gyorsan le kell zárni – új kormány megszavazása, előrehozott választás kiírása vagy a választások elhalasztása, amíg véget nem ér a koronavírus-válság.
Minimális esély van arra, hogy ezek az emberek, plusz az USR, az RMDSZ, a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS), a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) vezetői megállapodásra juthatnak, ennek tökéletesen tudatában vagyok. De még mindenkiben élénk a 2010-es mély válság emléke. Romániának elengedhetetlenül szüksége van egy olyan lépésre, amilyen a snagovi paktum volt, amikor az összes politikai vezető – még a szélsőséges Vadim Tudor is – 1995. június 21-én aláírt egy paktumot, melyben hitet tettek Románia EU-csatlakozása mellett.
A még csak az elején tartó koronavírus-válság ráébreszthet mindenkit a valóságra. Ez az érettség pillanata a politikai osztály, annak egésze számára.
Nincs már vesztegetni való idő.
A kisvállalkozók, a gazdaság állapotának legjobb mutatói, már segítséget kezdenek kérni. Az európai kormányok már bejelentettek gazdasági serkentőket a válság hatásainak csillapítására. Kriminális dolog előrehozott választásdit (PNL) és gazdasági populizmusosdit (PSD) játszani.
A valóság kemény figyelmeztetést küld nekünk: ha az országot most vezető nagy államférfiak nem hozzák meg gyorsan a rendkívüli helyzet által megkövetelt érett döntéseket, a következmények kemények lesznek és egy újabb évtizedünkbe fognak kerülni. Már senkinek sincs türelme, nincs már idő politikai bandázásra. Ha pedig a jelenlegi politikai osztály nem fogja megtenni azt, ami szükséges, a válság szörnyeket fog szülni: ezzel előkészítik a terepet egy olyan populista párt számára, mely kielégíti majd a társadalom bosszúvágyát. Ahhoz képest a bohóc Dan Diaconescu néhai PPDD-je kellemes emlék lesz.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Előzetes letartóztatásba került az a sofőr, aki a gyanú szerint csütörtök este Csíkdánfalván, a 125-ös megyei úton halálra gázolt egy 21 éves nőt, majd elhagyta a baleset helyszínét.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Háromszor is jelölt miniszterelnököt Nicușor Dan államfő a kormányválság kirobbanása óta, de mindhiába: kormányt egyik sem tudott alakítani. Ma jöhet a negyedik jelölt, de előtte tekintsünk vissza, hogyan jutottunk ide.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.