Nem, nem a koronavírusról van szó. Az csak egy trigger. Hanem a mioritikus politikai idiotizmus gerjesztette gazdasági tragédiák soráról.
Jelen szöveg a G4Media oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A pénzügyi piacok a koronavírus-járvány és a Szaúd-Arábia által kirobbantott olajháború következtében bekövetkező globális gazdasági recessziótól félnek. Románia szinte ugyanúgy, rendkívül sebezhetően fog bekerülni ebbe a lehetséges válságba, mint 2009-ben: nagy adósságokkal, növekvő hiányokkal és a gazdaságot megtámogatni képes beruházásokhoz szükséges pénz nélkül.
Ez a Románia zuhanórepülését megállítani képes jelentős döntések ideje. Iohannis elnöknek alkotmányos szerepe van abban, hogy közvetítőként elfogadtasson egy paktumot a fő politikai játékosok között, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a többi párt vezetőinek pedig erkölcsi kötelességük elfogadni egy paktumot, egy moratóriumot, mellyel néhány évre elhalasztják a kampányjellegű lépéseket, melyek – minden kétséget kizáró módon – egyesen egy elhúzódó recesszió falának vezetnék Romániát.
- a nyugdíjemelések elhalasztása vagy átütemezése. A nyugdíjtörvény 40 százalékos emelést ír elő szeptember elsejétől. Az Európai Bizottság, az IMF, a Költségvetési Tanács, a Román Nemzeti Bank (BNR) véleménye egyértelmű: a nyugdíjemelésnek katasztrofális hatása lesz, 7 százalék fölé növeli a költségvetési hiányt 2021-ben és 2022-ben;
- a gyermektámogatás megkétszerezésének elhalasztása. Ennek a lépésnek a költségvetésben nincs fedezete, az Orban-kormány elhalasztotta, de a PSD az elsőként érintett parlamenti házban újra megszavazta;
- a 114-es sürgősségi rendelet eltörlésének szentesítése, melyet a PSD szintén visszacsinálna a Parlamentben;
- megállapodás egy beruházási csomagról, mely támogatni tudná a koronavírust és annak láncszerűen jelentkező bel- és külföldi hatásait megszenvedő gazdaságot. Serkenteni kell a hozzáadott értéket biztosító befektetéseket, eszközöket kell adni a koronavírusos válság által sújtott kisvállalkozóknak, meg kell oldani a fekete-tengeri ügyet – melyet felelőtlenül már 2017 óta halogatnak és közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor a földgáz kitermelésének már nem lesz gazdasági értelme.
Egy ilyenfajta moratóriumhoz
Iohannis elnök továbbra is előrehozott választást akar (időközben állítólag lemondott róla – a szerk.), hogy megszabaduljon a parlamenti PSD-s többségtől. Marcel Ciolacu el akarja nyerni a PSD vezetését és ehhez a párton belül bizonyítania kell, hogy végigviszi a harcot Iohannisszal és a PNL-vel. Ludovic Orban a Cîţu-kormány bukását akarja és az az érdeke, hogy minél alacsonyabb hőfokon tartsa a koronavírus témáját, hogy ne váljon nyilvánvalóvá egy teljes hatáskörű kormány szükségessége.
Mindezek a politikai érdekek rendkívül erősek, olyan centrifugális erők, melyek lerombolhatják az annyira törékeny gazdasági stabilitást. A politikai válságot is gyorsan le kell zárni – új kormány megszavazása, előrehozott választás kiírása vagy a választások elhalasztása, amíg véget nem ér a koronavírus-válság.
Minimális esély van arra, hogy ezek az emberek, plusz az USR, az RMDSZ, a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS), a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) vezetői megállapodásra juthatnak, ennek tökéletesen tudatában vagyok. De még mindenkiben élénk a 2010-es mély válság emléke. Romániának elengedhetetlenül szüksége van egy olyan lépésre, amilyen a snagovi paktum volt, amikor az összes politikai vezető – még a szélsőséges Vadim Tudor is – 1995. június 21-én aláírt egy paktumot, melyben hitet tettek Románia EU-csatlakozása mellett.
A még csak az elején tartó koronavírus-válság ráébreszthet mindenkit a valóságra. Ez az érettség pillanata a politikai osztály, annak egésze számára.
Nincs már vesztegetni való idő.
A kisvállalkozók, a gazdaság állapotának legjobb mutatói, már segítséget kezdenek kérni. Az európai kormányok már bejelentettek gazdasági serkentőket a válság hatásainak csillapítására. Kriminális dolog előrehozott választásdit (PNL) és gazdasági populizmusosdit (PSD) játszani.
A valóság kemény figyelmeztetést küld nekünk: ha az országot most vezető nagy államférfiak nem hozzák meg gyorsan a rendkívüli helyzet által megkövetelt érett döntéseket, a következmények kemények lesznek és egy újabb évtizedünkbe fognak kerülni. Már senkinek sincs türelme, nincs már idő politikai bandázásra. Ha pedig a jelenlegi politikai osztály nem fogja megtenni azt, ami szükséges, a válság szörnyeket fog szülni: ezzel előkészítik a terepet egy olyan populista párt számára, mely kielégíti majd a társadalom bosszúvágyát. Ahhoz képest a bohóc Dan Diaconescu néhai PPDD-je kellemes emlék lesz.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.