Hogyan kezeljünk vírusjárványt Romániában?
Figyelem! Ez a szöveg egy pamflet. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a halálos véletlen műve.
Helyszín: a Cotroceni-palota dolgozószobája. Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök az ablaknál áll. Mereng. Néz. Kifele. Kopognak. Az elnök nem mozdul. Még egyszer. Az elnök, mint előbb. Nyílik az ajtó, belép Valeriu Gheorghiță, az országos oltáskampány vezetője.
– Jó napot kívánok, elnök úr!
…
– Jó napot kívánok, elnök úr!
– Hm? Ia, ionopot chivanoc…
– Bocsánat, hogy zavarom…
…
– Valamit tenni kéne, elnök úr. Egy…
– Tudom, tudom. Egy új miniszterelnök-jelölt… Nehéz ügy ez, Vali.
Az elnök megfordul, íróasztalához lép, felkap egy kalapot.
– Látja? Megkértem a legtitkosabb titkos tanácsosaimat, írjanak fel egy-egy nevet cédulákra, dobják be a kalapba, én meg kihúzok egyet.
Gheorghiță felé fordítja a kalap belsejét. Üres. Gheorghiță elhűlten bámulja.
– Egy alkalmas embert sem találtak?
Az elnök a falhoz vágja a kalapot.
– Dehogynem!
Cédulákat markol fel az asztalról.
– Látja? Denevérember! Pókember! Xavier professzor! Hulk! Macskanő! Amerika kapitány!
– Amerika? Talán…
– És legyek én az új Böszeszku? Hát nem!
Az elnök elhajítja a cédulákat. Hullanak, mint a konfetti.
– Ööö… elnézést kérek, elnök úr, de nem ezért keresem. Fontos…
– De Vali, hát mi lenne fontosabb egy új miniszterelnök-jelöltnél ezekben a nehéz időkben?
– Izé, egy új miniszterelnök, rendes kormánnyal?
– Na igen, az is. És tudja mi a legszörnyűbb?
Gheorghiță egyik lábáról a másikra áll.
– Nem tudja, persze. Honnan is tudhatná. Azért könnyű dolga van magának, Vali. Egyetlen vírussal kell harcolnia. Míg nekem…
Gheorghiță megmerevedik, féllábon.
– Az a legszörnyűbb, hogy az ajánlott jelöltek közül egy se liberális!!!
– Elnök úr! Egy falunyi embert visz el naponta a kovid! Valamit tenni kell.
– Ja, persze.
Az elnök ismét az ablakhoz lép. Néz. Kifele.
– Tenni… tenni a legkönnyebb… hát tegyenek valamit.
– Mi tennénk, de önnek kell rábólintania, elnök úr.
– Ja, igaz. Hát… hát biztassák az embereket, oltsák be magukat.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Biztassák még jobban.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Akkor zárassák be a boltokat este.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Fenyegessék az oltatlanokat.
– Már megtörtént, elnök úr.
– Fenyegessék az oltottakat is.
– Az is megtörtént, elnök úr.
– Tényleg?
– Hát, ugye, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el épp a minap. És ugye, csak az oltottak járkálhatnak sötétedés után. Mi ez, ha nem fenyegetés?
– Ez szabadság, Vali! Szabadság!!!
– De elnök úr, mi a szabadság abban, hogy az oltottak vámpírként, zombiként, élőhalottként bolyonghatnak az egyre hidegebb éjszakában és nem mehetnek be sehova, mert minden zárva van?
– Hát ott vannak a benzinkutak, Vali! Meg a… meg a kegyhelyek! Meg a természet!
– Ez igaz, elnök úr! Ott vannak. De…
– Jó, hát ha ennyire akarja, vezessék be az otthoni maszkviselést.
– Tessék?
– Igen. A maszk megvéd a kórokozóktól. Az emberek háza tele van kórokozókkal. Rendeljék el az általános otthoni maszkviselést.
– És aki egyedül él?
– Senki nem él egyedül. Mind millió meg millió bacilussal, vírussal élünk együtt.
– De enni, inni azért…
– Vali, maga tudja a legjobban, hogy az ivás egészségtelen. Az evés szintén. Az emberélet pedig szent. Meg kell akadályozzuk ezt a járványt. Nem viselhetjük a szívünkön ennyi ártatlan román halálát. Jó, jó, ne nézzen rám ilyen szemrehányóan, a többi együtt élő nemzetiségre is gondolok. Szóval, viseljen csak szépen mindenki maszkot, ne egyen, ne igyon, és akkor senki nem hal meg. Érti?
Gheorghiță leteszi a levegőben maradt lábát a szőnyegre.
– A gyermekeket pedig ne engedjék iskolába.
– Ööö, ez is megtörtént.
– He? Ja, tényleg.
Megcsörren a telefon. Az elnök felveszi a kagylót.
– Halló... én vagyok... igen? Jó.
Leteszi.
– Ne haragudjon, Vali, de mennem kell. Kaptam egy díjat a posztmodern posztliberális posztdemokrácia hazai kibontakoztatásáért.
Elindul az ajtó felé. Gheorghiță egy maszkot kap elő a zsebéből és az elnök felé nyújtja.
– Elnök úr…
Az elnök férfiasan megszorítja Gheorghiță kezét, amelyben a maszkot tartja.
– Csak így tovább, Vali! Legyőzzük a pandémiát! Csak jó döntéseket kell hozni és határozottan kell cselekedni.
Kimegy. Az ajtóból visszafordul.
– Apropó, nincs ötlete egy jó liberális miniszterelnök-jelöltre? Aki nem mutáns, amerikai vagy valamilyen állat?
Gheorghiță meredten néz az elnökre.
– Gondoltam. A nehéz ügyekben mindig magamra maradok.
Elmegy. Gheorghiță áll. Nézi a kezében maradt maszkot.
Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?
Varga László Edgár
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát
Sólyom István
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek
Szántai János
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?
Varga László Edgár
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát
Sólyom István
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek
Szántai János
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
