Franciaország közelebb küld egy repülőgép-hordozót, hogy a gépei Románia fölött járőrözzenek

A NATO egyre több harci eszközét vezénylik a térségbe.

Hirdetés

Mivel az Ukrajna elleni orosz invázió egyre nagyobb méreteket ölt, a NATO is egyre több katonai eszközt vezényel a katonai szövetség keleti szárnyának megvédésére: Florence Parly francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a Földközi-tengeren közelebb vezénylik Romániához a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót.

A miniszter csütörtökön este elmondta, a hordozót, amely eddig a Ciprushoz közeli vizeken a terrorizmus elleni harcot segítette, azért vezénylik közelebb Romániához, hogy

a repülőgépei csatlakozzanak a NATO Románia légterében végrehajtott légi járőrözési műveleteihez,

amelyek célja a felderítés és az orosz erők elrettentése.

A francia haderő amúgy már jelen van Romániában, Párizs 500 katonát küld az országba, ezek egy része néhány napja érkezett meg.

A Charles de Gaulle a francia haditengerészet zászlóshajója, nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó.

Fedélzetén 28-től 40-ig terjedő számú gépet tud szállítani, Rafale-okat, Super Étendard-okat, E-2 Hawkeye-okat és Eurocopter AS365 Dauphin helikoptert.

A bukaresti kormány egyébként pénteki ülésén arra készül, hogy hatálytalanítsa azt a jogszabályt, amely értelmében legfeljebb 3500 külföldi katona állomásozhat az ország területén, vagyis

arra számítanak, hogy még több NATO-katona érkezik.

Eközben Ukrajnában egyre rosszabb a helyzet, az orosz hadsereg ostrom alá vette, és lőni kezdte Európa legnagyobb atomerőművét Zaporizzsjában.

Az erőmű egyik melléképülete kigyulladt, de szerencsére a tűzoltóknak sikerült bejutniuk, és eloltaniuk a tüzet.

Az eset miatt Joe Biden amerikai elnök egyeztetett Volodimir Zlenszkij ukrán államfővel, és az ostrom leállítására szólította az oroszokat.

Hirdetés

Hasonlóan járt el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is.

A beszámolók szerint az oroszok már nem lövik az erőművet, és szerencsére nem nőtt a sugárzás mértéke a térségben.

Ami jó, mert ukrán illetékesek szerint ha robbanás történne, az tízszer nagyobb erejű lenne, mint az 1986-os csernobili katasztrófa.

Pénteken viszont az ukrán illetékesek már azt közölték, hogy az oroszok átvették az irányítást az erőmű felett.

Közben csütörtökön délután ismét tárgyalóasztalhoz ültek az ukrán és az orosz kormány képviselői Fehéroroszországban, de a hadművelet befejezése szempontjából érdemi döntés nem született. Csupán annyiban állapodtak meg, hogy humanitárius folyosókat hoznak létre, hogy az ostromlott települések civil lakosságát kimenekíthessék, és ezeken a korridorokon tűzszünetet léptetnek életbe.

A helyzet pedig várhatóan csak rosszabb lesz, Vlagyimir Putyin egy Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen kijelentette, hogy nem hagynak fel az Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását célzó hadművelettel.

 

Hirdetés