Felújítják a játszóteret Erdély fővárosában… dáko-románra (FOTÓK)
Egyébként szép lesz, különbözik a Kolozsvár-szerte fellelhető egyen-játszóterektől, meg minden.
Lehet, hogy a gyerekek nem, a szülők biztos unták már azokat az egy kaptafára készült játszótereket, amelyek az utóbbi évtizedben gombamód elszaporodtak Kolozsváron.
És akkor itt a jó hír: felújítják a sétatéri játszóteret, azt, amelyik a városi stadion mellett terül el. Kimentünk, megnéztük, és tényleg:
a munkálatokat végző Fehér megyei cég emberei ott sürgölődtek a helyszínen, égett a munka a kezeik között.
Szemügyre vettük a már puccba vágott két objektumot. Az egyik ez a négy tornyos vár. Csinos, környezetbarát (értsd, nem csak fémből és műanyagból készült), vonzza a szemet és remélhetőleg a gyerekeket is. Na jó, tudomásul vettük: Romániában vagyunk, hát román vár, mi más legyen.
Aztán közelebb lépve ránk esett a felismerés: kérem szépen, nem egyszerűen román, hanem dáko-román vár ez! A tervezők úgy gondolták, üdvös lesz az ott játszogató gyerekek identitásának erősítése érdekében, ha az utóbbi időben igen népszerű és sok helyen szuvenírként kapható dáko-román trikolór zászlót biggyesztik a tornyokra.
A másik objektum egy hajó, ez is csinos, akár a vár. Mekkorákat lehet ezen tengerjárni, kalózkodni, csatázni.
Ezt is megnéztük közelebbről. Na ja, a dákok híres hajósok voltak.
Sokkal többet nem tudunk ehhez hozzátenni. Hamis identitásból jeles! Amúgy meg jó játszást kívánunk mindenkinek a régi-új téren.
Fotók: Szántai János.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
