Az Orban-kormány elég durván nekiment a polgármester-választás szbaályozásának, a csütörtöki ülésen ugyanis arról döntött, hogy felelősségvállalással nyomja át azt a módosítást, miszerint a polgármestereket a jelenlegi egy forduló helyett két fordulóban választanák meg.

Ezzel a húzással a kormányzó PNL célpontja nem más, mint a PSD, konkrétan az, hogy

rontsa a szociáldemokraták esélyeit az idei önkormányzati választásokon.

Jelenleg ugyanis a PSD-nek van a legtöbb polgármestere, a kétfordulós választás pedig esélyt ad arra, hogy megakadályozza a hivatalban levő elöljárók visszaválasztását a tisztségbe.

Csakhogy ennek a politikai atombombának lesz egy másik járulékos rombolása is, ami az RMDSZ pozícióit érinti. Mégpedig ezért:

• • egy olyan városban, hogy a magyarok számaránya mondjuk 20 százalék körüli, az RMDSZ jelöltjének az első fordulóban reális esélye van a jelenlegi egyfordulós rendszerben nyerni, mivel a román szavazatok eloszlanak a többi párt között. Ilyen város például Szászrégen, ahol ez a forgatókönyv korábban már megvalósult;
  • ha viszont kétfordulós választás jön, amelyben a két első helyezett mérkőzik a második fordulóban, akkor a második forduló nagy eséllyel válik román–magyar etnikai versengéssé, a románok pedig az immár egységes jelöltre szavaznak, így a magyar alulmarad.

Az RMDSZ így nyilvánvalóan prüszköl a kétfordulós polgármester-választástól, így most azzal a párttal fog tartani, amelyben esélyt lát a neki kedvező helyzet érvényesítésére.

Esély pedig van, mivel a PNL eléggé ingatag lábakon áll a parlamentben, ráadásul ezzel a húzásával megszegte az RMDSZ-szel korábban kötött egyezségét, miszerint nem piszkálja ilyen módon a választási szabályozásokat.

Az RMDSZ tehát most dühös, annyira, hogy kész a PSD-vel vállvetve megbuktatni az Orban-kormányt. Marcel Ciolacu ideiglenes PSD-elnök már be is jelentette: az RMDSZ-szel közösen bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Ezt pedig az RMDSZ is megerősítette a maszol.ro-nak Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőn keresztül.

És ezzel kapcsolódunk cikkünk elejéhez és elmagyarázzuk,

hogyan jön képbe a bizalmatlansági indítvány.

Amikor a kormány úgynevezett felelősségvállalással kíván átvinni egy törvényt, a tervezetről nincs parlamenti vita, tehát gyakorlatilag megkerüli a törvényhozást. Ez egy törvényes és gyors, de rendkívüli módszer. Azért rendkívüli módszer, mert ezzel a kormány a saját bőrét viszi vásárra, ugyanis a felelősségvállalás bejelentése után három napig benyújtható ellene egy bizalmatlansági indítvány a parlamentben. Vagyis: ha a felelősségvállalás után nincs indítvány, az illető törvény elfogadottnak tekintendő. Ha viszont közben benyújtanak egy bizalmatlansági indítványt és bizalmi szavazást kezdeményeznek a kormány ellen, akkor annak megszavazásával a kormány megbukik. Az Orban-kormánynak pedig amúgy sincs kényelmes többsége a törvényhozásban, a beiktatása is épp csak, hogy sikerült. Ha pedig az RMDSZ ismét a PSD-vel kezd barátkozni és a kormány ellen fordul, akkor van esélye annak, hogy a kabinetet megbuktassák.

Az Orban-kormány előtt tehát ezzel két út áll: vagy megpróbálja valamivel megszelídíteni az RMDSZ-t, vagy pedig vállalja a bukás kockázatát.

Ez utóbbi a valószínűbb és illeszkedne is az utóbbi hetek-napok politikai történéseibe, ugyanis mind Ludovic Orban miniszterelnök, mind pedig Klaus Iohannis államfő támogatja az ősszel esedékes parlamenti választások elorehozatalát (a PNL 45 százalékon áll, a PSD 18-on), ennek pedig első lépése nem más, mint a kormány bukása. Az előrehozott választásokat az RMDSZ is támogatja, úgyhogy jó esély van arra, hogy Orbanék menesztése után beinduljon a parlamenti választások előrehozatalának procedúrája.